Pedagógia I.

A nevelés elmélete

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Ágoston György: Pedagógia I. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1962
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	243 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 4173. Harmadik kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A nevelés fogalma (I. rész)	3
A nevelés eredete és alapvető társadalmi funkciója	3
A nevelés történeti és osztályjellege	5
A nevelési intézményeknek és a nevelésnek mint önálló munkakörnek kialakulása	6
A különböző feltételek hatása a nevelésre azonos jellegű társadalmakban	6
A nevelésről való elmélkedés kezdetei	8
A középkori rendi nevelés	9
A Casa Giocosa a XV. században	12
A feltörekvő burzsoázia pedagógiai igényei	12
Comenius	13
Locke	14
A francia materialisták	15
Rousseau	16
Pestalozzi	17
A polgári pedagógiai fejlődés úttörője hazánkban: Apáczai Csere János	18
Egy nagy magyar iskolaalapító "tizenkét paragrafusa a magyar iskolaügyről, megszívlelésül", a XVIII. század végén	19
A tőkésországok iskolarendszerének jellemző vonásai	20
A Horthy-Magyarország iskolarendszere	23
A proletárdiktatúra nevelésének osztálytartalma, a szocialista kultúrforradalom	25
A kulturális forradalom célja	26
A szocialista közoktatásügyi politika alapelvei	27
Hazánk közoktatásügyének fejlődése a felszabadulás után 1958 végéig	28
A nevelés és a politika (A nevelés politikamentességének jelszaváról)	32
A nemzeti szempont a nevelésben	36
A haladó polgári nemzeti nevelés eszméje	36
A nacionalista nevelés reakciós tartalma	40
A "nemzetnevelés" elmélete	42
Szocializmus és nemzeti nevelés	45
A nevelés mint a felépítmény része	47
Polgári pedagógusok a társadalmi fejlődés és a nevelés viszonyáról	48
A szocialista pedagógia a nevelés társadalomformáló szerepéről	49
Az alkalmazkodás-elmélet bírálata	50
A sematizmus veszélye a nevelésnek mint felépítménynek értelmezésében	51
A nevelésnek mint felépítménynek sajátosságai	52
Az emberi egyéniség alakulásának történeti folyamata mint a nevelés objektív alapja	53
A nevelés fogalma (II. rész)	56
A nevelés mint a gyermek személyiségét kialakító céltudatos, tervszerű és szervezett tevékenység	56
A közvetlen és közvetett nevelő hatások	58
A "spontán kollektív erőkre" alapozott nevelés bírálata	59
A célirányos, tervszerű nevelő hatások és a spontán hatások viszonya	60
A nevelő és a gyermek viszonya a nevelés folyamatában (A nevelő vezető szerepe és a gyermek aktivitása)	61
A pedagógus szerepe Montessori pedagógiájában	61
A pedagógiai anarchia magyar elmélete	62
Felfogásunk a gyermek természetes szükségleteiről és érdeklődéséről	64
A gyermek öntevékenységének jelentősége, helye a szocialista pedagógiában	65
A nevelés és a művészi tevékenység	67
A nevelés és az idomítás	70
Kikre terjed ki a nevelés?	71
A nevelés főbb jegyeinek összefoglalása	72
A nevelés, az oktatás és a képzés viszonya	74
A gyermek fejlődése és a nevelés lehetősége	78
A kérdésfeltevés	78
Az öröklés és a környezet viszonya a fejlődésben	79
A lelki átöröklés és az idegrendszer velünk született struktúrája	79
A környezeti feltételek és a nevelés szerepe a képességek, tulajdonságok, jellemvonások kialakulásában	82
A pszichikumra, a fejlődésre vonatkozó marxista tanok és a nervizmus	84
Struktúra és dinamika kölcsönhatása. Az idegrendszer plaszticitása	84
Összegzés	85
A fejlődés szakaszai, életkori sajátosságok	86
A gyermek tudati fejlődésének vázlata	86
A fejlődés irányíthatósága	90
Gyermeki "pszichológiai szubsztancia", vagy a felnőttek sugalmazása	92
Egypetéjű ikreken végzett kísérletek	94
A fejlődés szakaszossága és a nevelés "mindenhatóságá"-ról szóló elmélet bírálása	96
A különböző struktúrák koegzisztenciája	97
Az életkori sajátosságok értelmezése	98
Fejlődési nehézségek vagy válságok?	100
A környezet és a nevelés viszonya a fejlődésben	100
A közvetlen környezet fogalma	100
Társadalmi gyökerű átmenet nehézségek nevelésünkben	102
A lét és a tudat viszonya a nevelésben	104
A materialista szemléletmód lényege a nevelésben	105
A közvetlen környezet különbségeinek figyelembevétele a nevelésben	106
Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele a gyermek környezetének alakításában	107
A tőkés társadalom és a gyermekek fejlődése	108
A pedagógia és a nevelésre nézve kedvezőtlen és káros elméletek	111
Schopenhauer és Kant	112
Lombroso	113
Nietzche	114
Ellen Key	115
A pszichoanalízis	116
A biogenetikai elmélet	118
Kretschmer	120
Biologizmus és idealizmus	122
A biológiai fejlődéselméletének reakciós politikai tartalma	123
A szociogenetikai elmélet	125
A kommunista nevelés célja és feladatai (I. rész)	128
A nevelési cél értelmezése, társadalmi meghatározottsága	128
A burzsoá nevelési célok osztályhatalmának leplezése a polgári pedagógiában	129
Az értékelméleti idealizmus a nevelés céljáról	129
Az "új nevelés" és a nevelési cél	132
Az emberek egyoldalú fejlődése a tőkés társadalomban	135
A sokoldalúan fejlett marxista embereszmény	139
A nevelés és a termelőmunka összekapcsolása Makarenko gyakorlatában	143
A nevelés és a termelőmunka összekapcsolása korunk sürgető igénye	145
A kommunista nevelés célja és feladatai (II. rész)	150
A kommunista nevelés területei (Cél, feladat, terület)	150
Az értelmi nevelés feladatai	150
A kommunista általános műveltség jellege	151
A világnézeti nevelés feladatai	155
Az értelmi képességek fejlesztése	178
A politechnikai képzés feladatai	188
A politechnikai képzés fogalma	188
A politechnikai képzés tartalma	190
A politechnikai képzés megvalósításának módja és feltételei	192
A politechnikai képzés és a termelőmunka	195
A politechnikai képzés helyzete hazánkban 1958 végéig	196
A kommunista nevelés célja és feladatai (III. rész)	200
Az erkölcsi nevelés feladatai	200
Az erkölcs és az erkölcsi nevelés lehetősége	200
Az erkölcsi meggyőződés kialakításának feltételei	202
Az erkölcsi nevelés tartalma	205
Burzsoá erkölcs - kommunista erkölcs	206
A közösségi nevelés mint a kommunista erkölcsi nevelés központi problémája	211
Nevelés a közösségben, a közösség által	211
A polgári pedagógia individualista jellege	212
A közösségi nevelés során a növendékekbe oltandó erkölcsi tulajdonságok	214
Az esztétikai nevelés feladatai	214
Az esztétikai nevelés mibenléte	214
Az esztétikai nevelés fő feladatai és területei	215
A testi nevelés feladatai	219
A testi nevelés feladatai, kapcsolata a nevelés többi területeivel	219
A testi nevelés eszközei	220
A pedagógia mint tudomány	222
A pedagógia helye a többi tudományok között	222
A pedagógia világnézeti és módszertani alaptudománya, segédtudományai	224
A pedagógia pártossága	227
A pedagógiának mint tudománynak jellege, a pedagógiai tapasztalat értelmezése	228
A pedagógiai kutatás módszerei	232
A pedagógiai kísérlet	232
A megfigyelés	233
Feladatmegoldás, teljesítménypróba (teszt)	234
A gyermekek munkáinak tanulmányozása	234
Az iskolai dokumentáció tanulmányozása	235
A beszélgetés	235
Statisztikai módszerek	236
Az elméleti elemzés módszerei	236
A szakirodalmi tájékozódás módszertani kérdései	237
A kutatási módszerek kombinációja	237
A pedagógia felépítése	238
Sajátos (alkalmazott) pedagógia tudományok	239