Előszó a második kiadáshoz | 3 |
Elméleti alapvetés | |
A pedagógia mint tudomány | |
A pedagógia fogalma és feladata | 5 |
Gyakorlat és elmélet | 5 |
Lehetséges-e a pedagógia mint tudomány? | 6 |
A neveléstudomány helye a tudományok sorában | 7 |
A pedagógia segédtudományai | 9 |
A pedagógia fölosztása | 10 |
A pedagógia irodalma | 11 |
A nevelés fogalma és célja | |
A nevelés fogalma | |
A nevelés fogalma | 16 |
Nevelés és önnevelés | 18 |
Nevelés és fejlődés | 18 |
Nevelés és átöröklés | 19 |
A fajnemesítés | 21 |
A nevelés lehetősége | 22 |
A nevelés szükségessége | 23 |
A nevelés célja | |
Különböző célkitűzések | 24 |
Az ember életfeladatai | 25 |
A világnézet és életfelfogás | 27 |
Értékelmélet és pedagógia | 28 |
A nevelés célja | 31 |
Műveltség és kultúra | |
Műveltség és kultúra | 33 |
A kultúra lényege | 34 |
Civilizáció és kultúra | 35 |
Kultúrfilozófia és kultúrpolitika | 35 |
A kultúra különböző ágai | 36 |
Alapműveltség, szakműveltség, általános műveltség | 37 |
Egyéni műveltség, nemzeti műveltség | 38 |
A műveltség erkölcsi természete | 39 |
A célok rendszere | 39 |
Eszmék és eszmények | 41 |
A nevelés tényezői | |
A nevelés tényezői | 42 |
A nevelés intézői | 43 |
A növendék | |
A növendék | 44 |
A gyermektanulmány | 45 |
A gyermek- és ifjúságtanulmány két nagy problémája | 48 |
A gyermekpszichológia | 49 |
A gyermek és ifjú fejlődése | 49 |
A karakterológia | 51 |
A típus fogalma | 52 |
A típusok osztályozása | 53 |
Az egyéni vonások megfigyelése | 55 |
Egyéni jellemlapok és szabad irodalmi jellemzés | 55 |
A nevelők | |
A nevelő fogalma | 56 |
A szülők | 56 |
A többi nevelő | 57 |
A növendék és a nevelő viszonya | 57 |
A környezet | |
A környezet fogalma | 59 |
A környezettanulmány | 59 |
A környezet alakítása és változtatása | 61 |
A kultúrjavak | |
A kultúra, mint a nevelés tényezője és eszköze | 61 |
Neveléstan | |
Hodegetika. Vezetéstan | |
A nevelő hatas eszközei és módjai | |
A nevelő hatás | 45 |
A nevelő hatás különböző nemei | 65 |
A nevelő hatás három alaptörvénye | 66 |
A nevelő hatás külső föltételei | 67 |
Direkt és indirekt hatások | 67 |
A direkt hatások három csoportja | 68 |
A kényszerítő eszközök | |
A kényszerító eszközök | 68 |
A természetes reakciók elmélete | 73 |
A megengedett büntetések | 74 |
Meg nem engedett büntetések | 75 |
Érzelmi (szuggesztív) eszközök | |
A szuggesztív eszközök | 76 |
A szuggesztió fogalma | 76 |
A tekintély | 77 |
A szeretet és szimpatikus érzelmek ébresztése | 78 |
A jutalom | 80 |
A jutalom nemei | 80 |
A példa | 81 |
A felügyelet | 82 |
Az értelmi eszközök | |
Az értelmi eszközök | 83 |
A fegyelmezés | |
A fegyelmezés | 84 |
A fegyelmezés eszközei | 85 |
Az iskolai fegyelem | 85 |
A tanulók önkormányzata | 86 |
Az önfegyelmezés | 87 |
A testi nevelés | |
A testi nevelés feladatai | |
A testi nevelés jelentősége | 89 |
A nevelő és az orvos | 90 |
A testi nevelés céljai | 91 |
A testi nevelés kétféle teendője | 91 |
Az életfeltételek kedvező alakítása | 91 |
A testgyakorlatok | |
A testgyakorlatok | 92 |
A torna | 93 |
Az atlétika | 93 |
A játék, mint a testnevelés eszköze | 94 |
Mozgásművészet | 95 |
A kirándulások | |
AW kirándulások | 96 |
Cserkészet | |
A cserkészet | 96 |
Egészségtani ismeretek | |
Az egészségtani ismeretek | 98 |
A testnevelés egyéb intézményei | |
A testnevelés egyéb intézményei | 99 |
Szellemi nevelés | |
A szellemi nevelés célja | 101 |
A szellemi képességek fejlesztése | |
A formális képzés | 101 |
A fejlesztés módjai | 102 |
A begyakorlás szabályai | 103 |
Az akarat nevelése | |
A szellemi működések összefüggése | 104 |
Az akarati jelenségek | 104 |
Az ösztönök | |
Az ösztönök | 105 |
Az ember ösztönei | 105 |
Az ösztönök a nevelés szempontjából | 105 |
Freud ösztönelmélete | 106 |
Az ösztönök fölötti uralom | 108 |
A táplálkozás ösztönének szabályozása | 108 |
A nemi ösztön szabályozása és megnemesítése | 109 |
A koedukáció | 111 |
A nemi felvilágosítás | 111 |
A szokások | |
A szokások | 113 |
A szakoktatás | 113 |
A szorosabb értelemben vett akarat | |
A szűkebb értelemben vett akarat | 114 |
Az akarat nevelésének különböző elméletei | 115 |
Álláspontunk az akarat nevelésének kérdésében | 117 |
A helyes értékelés kifejlesztése | 118 |
Az akaratgyakorlatok | 119 |
Az akarat irányítása eszmék által | 120 |
Az állandó akarat | 120 |
A jellem | 121 |
A személyiség | 122 |
Az érzelmek nemesítése | |
Az érzelmek értéke | 123 |
Az érz elmek nemesítése | 123 |
Az érzelemkeltés két módja | 123 |
A nemes érzelmek uralma | 124 |
Az érzelmek fölötti uralom | 125 |
Az érzület | 125 |
Az értelem fejlesztése | |
Az értelem fontossága | 126 |
Az érzékek fejlesztése | 126 |
A szemlélet | 127 |
Az élmény | 128 |
A figyelem | |
A figyelem | 129 |
Az érdeklődés | 130 |
Az emlékezet fejlesztése | |
Az emlékezet és annak jelentősége | 131 |
Az emlékezet tipikus különbségei | 132 |
A képzelet | |
A gyermek képzelete | 134 |
A játék | 135 |
A játékok nemei | 136 |
A teremtő fantázia | 137 |
A gondolkodás | |
A gondolkodás műveletei | 138 |
A gondolkodás fejlesztése | 139 |
A beszéd | |
A nyelv jelentősége a szellemi fejlődés szempontjából | 142 |
A nyelv fejlődése | 142 |
Az idegen nyelvek | 143 |
A formális képzés eredménye | |
A formális képzés eredménye | 145 |
A kultúrértékek továbbszármaztatása | |
A kultúrértékek | 146 |
A realisztikus értékek | |
A technikai nevelés | |
A munka | 147 |
A munka, mint módszertani elv | 149 |
A technikai ismeretek | 150 |
A gazdasági nevelés | |
A gazdasági nevelés jelentősége | 151 |
A gazdasági nevelés módja | 153 |
Szociális értékek | |
A társadalmi műveltség | |
A társadalmi műveltség jelentősége | 154 |
A társadalmi nevelés | 156 |
Az állampolgári nevelés | |
Az állampolgári nevelés céljai | 157 |
A jogállamba való beillesztés | 158 |
A politikai nevelés | 158 |
A hazafias nevelés | 159 |
A nemzetnevelés | 160 |
Az erkölcsi nevelés | |
Az erkölcsi nevelés tényezői | |
Az erkölcsi nevelés fogalma és célja | 161 |
Az erkölcsi törvények (normák) | 162 |
Az erkölcs és a vallás | 162 |
Az erkölcsi nevelés tényezői | 163 |
Az erkölcsi tanítás | |
Az alkalmi erkölcstanítás | 163 |
Az iskolai tanítás, mint a jellemképzés eszköze | 163 |
A rendszeres erkölcsi oktatás | 164 |
Erkölcsi érzelmek | |
Erkölcsi érzelmek | 164 |
Erkölcsi cselekvés | |
Az iskolai élet, mint a jellemfejlesztés eszköze | 165 |
Ideális értékek | |
A tudományos műveltség | |
A tudomány és műveltség viszonya | 166 |
A tudományos nevelés | 168 |
Az esztétikai nevelés | |
Az esztétikai nevelés | 170 |
A költészet, mint nevelőeszköz | 171 |
A művészi nevelés módjai | 172 |
A vallásos nevelés | |
A vallásos nevelés | 174 |
A műveltségtartalom hatása | |
A műveltségtartalom | 176 |
A hivatásra való nevelés | |
A hivatás és életpálya | 177 |