Pedagógia

Szerző

Drien Károly

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Drien Károly: Pedagógia ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1977
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	506 oldal
Sorozatcím:	Tanárképző főiskolai tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-17-2837-4
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 47 142/I.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A pedagógia szó eredete és jelentése
A pedagógia görög eredetű szó. Paidagógoszoknak nevezték azokat a többnyire művelt rabszolgákat, akik az előkelők gyermekeit a nyilvános iskolákba kísérték... Tovább

Tartalom

Dr. Nánási Miklós: Általános pedagógia	5
Bevezető	7
A pedagógia szó eredete és jelentése - Általános pedagógia tárgya és felosztása	7
A pedagógia alapfogalmai (Az alapfogalmak rendszere)	9
A nevelés	11
A szó jelentése	11
Nevelésfelfogások	12
A nevelés lényege és alapvető jegyei	13
A nevelés rokonfogalmai: oktatás, képzés, egységük	15
A nevelés természeti meghatározottsága (A nevelés endogén alapjai)	16
A nevelés szükségessége	16
A nevelés lehetősége	18
A nevelés sikere	22
A nevelés korlátai és határai	25
A nevelés társadalmi meghatározottsága	27
(A nevelés exogén alapjai)	27
A termelési viszonyok és a nevelés	27
A politikai viszonyok és a nevelés	30
A kulturális viszonyok és a nevelés	33
A nevelés pedagógia meghatározottsága	37
(A nevelés immanens alapjai)	37
A nevelés tényezői	37
A nevelés célja és feladatai	40
A nevelés alapelvei	46
A nevelés módszerei és eszközei	47
A pedagógia mint tudomány	52
A pedagógia tárgya	52
A pedagógia feladatai	52
A pedagógia forrásai	53
A pedagógia szaktudományai	53
A pedagógia életkorok szerinti felosztása	54
A pedagógia interdiszciplináris kapcsolatai	55
A pedagógiai tudományos kutatómunka	59
A pedagógiai kutatás általános jellemzése	59
A pedagógiai kutatás módszerei	60
Drien Károly - Dr. Füle Sándor - Dr. Juhász Ferenc - Dr. Kálmán György - Dr. Király Gyula - Dr. Nánási Miklós - Papp Gyula: Neveléselmélet	69
A nevelés folyamata	72
A nevelés mint a személyiségfejlesztés folyamata	72
A nevelés folyamatának szakaszai
Részfeladatok a nevelés folyamatában: a tapasztalás, meggyőzés és gyakorlás	76
A nevelés alapelvei	80
A szocialista eszmeiség elve	80
A tudatosság elve	81
A tervszerűség elve	82
Az aktivitás elve	83
A gyermeki személyiség figyelembevételének elve	84
A nevelő vezető szerepének elve	86
A nevelőhatások egységének elve	87
Erkölcsi nevelés	89
Az erkölcs fogalma	89
Az erkölcs szerkezete és tartalma	89
Az erkölcs történeti alakulása	92
A szocialista-kommunista erkölcs	94
A szocialista-kommunista erkölcs tartalmi jegyei, alapelvei	94
Az erkölcsi nevelés folyamata	95
Az erkölcsi nevelés	95
Az erkölcsi nevelés célja és feladatrendszere	95
Az erkölcsi nevelés folyamata	95
Az erkölcsi nevelés folyamatának mozzanatai (részfeladatai), az erkölcsi tudatosság	96
Az erkölcsi meggyőződés	98
Az erkölcsi érzelmek fejlesztése	99
A jellem akarati tulajdonságainak fejlesztése	100
Az erkölcsi magatartás szokásainak kialakítása és fejlesztése	104
Az erkölcsi nevelés fő feladatai	107
Közösségi nevelés	107
Szocialista humanizmusra nevelés	123
Munkára nevelés	130
Szocialista fegyelemre nevelés	138
Szocialista hazafiságra nevelés	143
Értelmi nevelés	151
Az értelmi nevelés fogalma	151
Az értelmi nevelés feladatai	152
Az értelmi képességek fejlesztése	153
A testi nevelés	161
A testi nevelés fogalma és jelentősége	161
Testnevelés-testi nevelés	161
A testi nevelés helye a nevelés rendszerében	161
A testi nevelés célja és feladatai	162
Az egészséges életmóddal kapcsolatos követelmények	162
Az iskolai testi nevelés eszközei	162
A testi nevelés honvédelmi irányultsága	165
Esztétikai nevelés	166
Az esztétikai nevelés lényege, társadalmi jelentősége, célja és feladatai	166
Az esztétikai nevelés fogalma	166
Célja	166
Alapvető feladatai	167
Folyamata	167
Kapcsolata a nevelés többi fő feladataival	168
Az esztétikai nevelés tartalma	169
Az esztétikai nevelés tartalma: irodalmi esztétikai nevelés, képzőművészeti esztétikai nevelés, zenei esztétikai nevelés, táncművészet és esztétikai nevelés	169
Színház, film és televízió az esztétikai nevelésben	172
Az osztályon és iskolán kívüli művészeti tevékenység formái	173
Politechnikai nevelés	175
A politechnikai nevelés fogalma	175
A politechnikai nevelés jelentősége és szükségessége	176
A politechnikai nevelés megvalósítása az egyes tantárgyakban	179
A gyakorlati foglalkozás	179
Politechnikai nevelés a tanórán kívül	180
Politechnikai nevelés, munkára nevelés	181
Politechnikai nevelés és szakképzés viszonya	182
Világnézeti nevelés	184
A világnézeti nevelés mint a nevelés egészének összegező eszmei alapja	184
A világnézet lényege, szükségessége, kialakulásának folyamata	184
A világnézeti nevelés helyes értelmezése	186
A világnézeti nevelés helye a nevelés rendszerében	188
Az általános iskolai tanulók világnézeti fejlettsége	189
A világnézeti nevelés tartalma az általános iskolában	190
Világnézeti nevelés lehetősége a tanítási órákon	191
A világnézeti nevelés lehetősége a tanítási órákon kívül	196
A vallásos világnézet és a nevelőmunkánk feladatai	197
A nevelés módszerei és eszközei	200
A követelés módszere	200
A meggyőzés módszerei és eszközei	210
A gyakorlás módszere és eszközei	215
A nevelőmunka sajátos területei	220
Az osztályfőnöki nevelőmunka	220
A napközi otthoni nevelőmunka	229
Az úttörőmozgalom nevelőmunkája	234
A családi nevelés	240
A nevelés problematikus esetei	248
A nevelő hivatás és a szocialista pedagógus személyisége	263
A pedagógushivatás társadalmi jelentősége	263
A pedagógus személyével szemben támasztott követelmények: nevelői hivatásérzet	264
Dr. Szántó Károly: Didaktika	272
A didaktika fogalma, alapkérdései	273
A didaktika fogalma, tárgya	273
A didaktika összefüggése más tudományokkal	274
Az oktatás alapfogalmai	278
A tanulás és a tanítás	278
Az oktatás, a képzés, a nevelés	281
Az ismeret, a tudás és a tudásszint	284
A jártasság és a készség	286
A képesség	290
A képzés didaktikai kérdései	291
A képzés, mint a személyiség fejlesztésének eszköze	292
Az általános képzés és a szakképzés	293
A materiális képzés és a formális képzés	293
A tantárgyi fogalmak rendszerének kialakítása és fejlesztése	296
A jártasságok és készségek kialakítása és fejlesztése	298
A didaktikai alapelvek	307
A didaktikai alapelvek fogalma	307
Az iskola és az élet kapcsolatának elve	308
A tudományosság elve	310
A rendszeresség elve	311
A tanulók tudatosságának és aktivitásának elve	313
A tanulás motivációjának elve	315
A szemléletesség elve	317
A koncentráció elve	319
Az érhetőség elve	322
A tudás tartósságának elve	323
Az oktatás és képzés tartalma. Tantervelméleti kérdése	325
A tanterv fogalma, típusai	325
A társadalmi igények, mint a tantervkészítés alapjai	326
A tananyag kiválasztása. Alap- és általános műveltség	328
A tananyag elrendezése. A tudomány és a tantárgy	332
A tantervkészítés főbb pszichológiai kérdései	337
Az oktatás és képzés tartalmának információelméleti kérdései	338
Az általános iskolai tantervek	341
A tanterv szerkezete	344
A tankönyvek	344
Az oktatási folyamat	348
Az oktatási folyamat ismeretelméleti alapjai	349
A tudományos ismeretszerzés és a gyermeki-iskolai ismeretszerzés	351
Az oktatási folyamat szerkezete	353
Az oktatási folyamat különös sajátosságai a munka, a mozgás (testnevelés) és a művészeti tárgyak (ének-zene, rajz) oktatásában	364
Az oktatási folyamat dialektikus felfogása, komplex fázisai	370
Az oktatási folyamat irányításának kibernetikai vonatkozásai	374
Az oktatás programozásának előzményei, létrejötte. A hagyományos oktatás hiányosságai	374
A kibernetika behatolása az oktatás elméletébe. Új alapfogalmak, eljárások bevezetése	376
A program fő típusai	379
Az oktatási algoritmusok fogalma, fő típusai	382
Az oktatási folyamat, mint a tanulás "vezérlésének" folyamata	384
Az oktatás szervezeti formái és munkaformái	390
Az osztály-tantárgy- és tanórarendszer	390
A tanulmányi séták és kirándulások	397
Az üzemlátogatások	398
Az iskolai szakkörök	399
A korrepetálás	401
A napközi otthoni és a tanulószobai foglalkozás	402
A frontális osztálymunka	404
Az individuális (egyéni) munka	405
A csoportmunka	406
A tanítási órák szerkezete, típusai és modelljei	410
A tanítási órák rendszere. Az órák tipizálásának problémái	410
Az új ismereteket feldolgozó óra	414
Az ismereteket alkalmazó, gyakorló óra	415
Az ismereteket megszilárdító (ismétlő, rendszerező) óra	418
Az ellenőrző óra	420
A kombinált óra	421
A tanítási órák szerkezetének dialektikus szemlélete	423
Az oktatási eszközök és módszerek	424
Az oktatási eszköz és módszer fogalma	424
Az oktatási eszközök osztályozása	426
Auditív oktatási eszközök. Az iskolarádió	427
Vizuális oktatási eszközök	429
Audio-vizuális oktatási eszközök. Az iskolatelevízó	430
Az oktatási módszerek osztályozása és megválasztása	433
Az oktatási módszerek alkalmazásának dialektikus szemlélete	435
Az ismeretek folyamatos szóbeli közlése	437
A beszélgetés (megbeszélés)	439
A szemléletes (bemutatás)	442
A tanulók önálló megfigyelései, kísérletei, laboratóriumi és gyakorlati munkái	444
A tanulók önálló munkája nyomtatott szövegekkel (tankönyvekkel, más könyvekkel, folyóiratokkal)	447
A tanulók önálló munkája programozott szövegekkel, különböző feladatlapokkal, munkafüzetekkel és oktatógépekkel	451
A gyakorlás	457
Az ismétlés	459
A tanulók tudásának ellenőrzése	461
A tanulók tudásának értékelése (osztályozása)	465
Az összevont osztályú tanulócsoportokban folyó oktatás és tanulás	469
Az általános iskoláink jellege, az osztályösszevonások létrejötte	469
Az összevont osztályú, tanulócsoportokban folyó régebbi és modern oktatás alapvető elvei	471
Az összevont osztályú tanulócsoportokban folyó oktatómunka tervezése és szervezése	472
Az összevont osztályú tanulócsoportokban folyó oktatás-tanulás különleges didaktikai kérdései	475
Különleges didaktikai kérdések az általános iskolában	480
A gyenge tanulás, a tanulmányi lemaradás, a magasabb osztályba jutás, az osztályismétlés didaktikai kérdései	480
A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás	483
Az egyes tagozatokból való átmenet didaktikai kérdései	485
A tanítási órák elemzése	487
Az óraelemzés általános szempontjai	487
Az óraelemzés különleges szempontjai	491
A nevelő felkészülése a tanításra	495
A tanmenet és az órarend készítésének didaktikai követelményei	495
Általános, állandó felkészülési követelmények	497
A közvetlen előkészületi követelmények. Az óravázlat készítése	498