A pedagógai tárgya | |
A pedagógia és tanulmányozásának célja | 3 |
A pedagógia fogalmának meghatározása | 3 |
A pedagógia tanulmányozásának célja | 3 |
A neveléstudomány történeti és osztályjellege | 4 |
A nevelés változó, mint a társadalmi élet egyéb jelenségei | 4 |
A nevelés jellege a primitív társadalomban | 5 |
A nevelés osztályjellege a rabszolgatársadalomban | 5 |
A nevelés osztályjellege a hűbéri társadalomban | 7 |
A nevelés osztályjellege a polgári társadalomban | 8 |
A nevelés és a politika összefüggése | 10 |
A szovjet pedagógia tárgya | 11 |
A nevelés a Szovjetunióban a szovjet állam megerősítésének és az osztálynélküli társadalom felépítésének eszköe | 11 |
A szovjet pedagógia fogalmi meghatározása. A nevelés, s képzés, a tanítás fogalma | 12 |
A nevelés jelentősége a társadalom életében és a személyiség kifejlesztésében | 13 |
A mult nagy gondolkodói a nevelés szerepéről | 13 |
Reakciós "teoretikusok" a nevelés jelentőségéről | 15 |
A nevelés szerepének marxista-leninista értékelése | 16 |
A neveléstudomány kapcsolata más tudományokkal | 19 |
A pedagógiai tudományok | 19 |
A neveléstudománnyal érintkező tudományok | 20 |
A pedagógia tanulmányozásának fontossága | 21 |
A kommunista nevelés céljai és feladatai | |
A szovjet iskola általános nevelési céljai | 22 |
Marx és Engels a személyiség mindenoldalú kifejlesztéséről | 22 |
A szovjet iskola általános nevelési célja | 23 |
A kommunista nevelés fő feladatai | 24 |
A testi nevelés feladatai | 24 |
Az értelmi nevelés feladatai | 25 |
A politechnikai nevelés feladatai | 27 |
Az erkölcsi nevelés feladatai | 29 |
Az esztétikai nevelés feladatai | 33 |
Az iskolai képzés rendszere | |
A művelődéshez való joga a Szovjetunióban | 35 |
A családi és iskolai nevelés | 35 |
A művelődéshez való jog a Szovjetúnióban a sztálini alkotmány szerint | 35 |
A gyermekekről való gondoskodás Sztálin szellemében | 36 |
Az iskolarendszer felépítésének alapelvei | 37 |
Az iskola egysége | 39 |
Az iskolakötelezettség és az iskolai oktatás általános hozzáférhetősége | 39 |
Az iskola világi jellege | 40 |
Mindkét nem egyenjogúsága az oktatásban | 40 |
Az iskolai oktatás nyelve az anyanyelv | 41 |
A köznevelési intézmények rendszere és típusai | 42 |
A gyermekkor felosztása | 42 |
Intézmények a még nem iskolaköteles gyermekek számára | 42 |
Az iskola a népnevelés legfontosabb intézménye | 43 |
Különleges rendeltetésű nevelőintézmények | 44 |
Életpályára előkészítő szakirányú nevelés | 44 |
Pedagógiai tanintézetek | 46 |
A tudományos káderek képzése | 46 |
A gyermek nevelése az iskolaelőtti korban | |
Az 1-3 éves gyermek nevelése | 48 |
Az 1-3 éves gyermek nevelésének jellege és feladatai | 48 |
A gyermek nevelése a háromévestől a hétéves korig | 49 |
Az iskolaköteles kor előtti nevelés feladatai | 49 |
A fejlődési szakaszok jellegzetességei | 50 |
A testi nevelés | 53 |
A játék | 54 |
A munkára való nevelés elemei | 56 |
A kommunista erkölcs elemeinek kialakítása az iskolás kor előtt | 57 |
Megismerkedés a természettel | 59 |
A beszéd fejlődése | 59 |
Az esztétikai nevelés | 60 |
Az alapvető matematikai képzetek kialakítása | 61 |
A gyermekek előkészítése az iskolára | 62 |
Az elemi iskolás gyermek jellegzetességei | |
A testi fejlődés sajátosságai az alsó osztályokban | 64 |
A gyermek növekedése és súlya | 64 |
Sajátosságok a gyermek izomzatának és mozgásának fejlődésében | 65 |
A gyermek csontrendszerének megszilárdulása | 65 |
A gyermek szívének és légzőszerveinek működése | 66 |
Az idegrendszer jelentősége | 67 |
Az elemi iskolás gyermek lelki fejlődésének sajátosságai | 67 |
Érzetek és szemléletek | 67 |
Gondolkodás és nyelv | 71 |
Az emlékezet | 76 |
A képzelet | 77 |
Az érzelmek | 79 |
Figyelem és érdeklődés | 81 |
Az akarat | 85 |
A nevelés vezető szerepe a gyelmek szellemi és erkölcsi erőinek fejlesztésében | 87 |
A testi nevelés | |
A testi nevelés az iskolában | 89 |
A testi nevelés feladatai az elemi iskolában | 89 |
A gyermek normális testi fejlődésének és egészségének gondozása | 90 |
A tanulók helyes napirendjének megszervezése | 91 |
Gondoskodás a külső érzékszervek ápolásáról | 91 |
A gyermekek helyes testtartása ülés közben | 92 |
Gondoskodás a gyermekek helyes és egészséges táplálkozásáról | 92 |
Gondoskodás a helyes, egészséges lélekzésről | 93 |
Gondoskodás a gyermek testi tisztaságáról | 93 |
A szervezet edzése | 94 |
A mozgás kultúrája | 94 |
A katonai kiképzés elemei | 95 |
A testnevelés szervezeti formái | 96 |
A tanítási óra mint a testnevelés legfontosabb szervezeti formája | 96 |
Testnevelés a tanítási órán kívül | 97 |
A didaktika alapjai | |
A didaktika tárgya. Az egyes szaktárgyak didaktikája és módszertana | 99 |
Az oktatás logikai és pszichológiai alapjai | 100 |
Milyen úton teszi a tanuló magáévá az anyagot | 100 |
A gyermeki megfigyelőképesség nevelése | 102 |
Az önálló logikus gondolkodásra való nevelés | 105 |
Az emlékezet nevelése | 109 |
A képzelőerő nevelése | 112 |
A figyelemre nevelés és a tanuló érdeklődésének szerepe a tanításban | 114 |
A didaktika alapelvei | 116 |
A képzés és oktatás nevelő jellege | 116 |
A szemléletesség | 118 |
A tanuló tudatossága és tevékeny magatartása. Elmélet és gyakorlat kapcsolata | 123 |
Az oktatás tudományossága és rendszerezettsége | 125 |
Az oktatás hozzáférhetősége és alkalmazkodása a gyermek teljesítőképességéhez | 128 |
Az elsajátított ismeretek tartóssága és szilárdsága | 128 |
Az elemi iskola művelődési anyaga és tantárgyai | |
Az óraterv | 131 |
A tantárgyak összeállítása és sorrendje az elemi iskolában | 131 |
A tanterv | 134 |
A tanterv és megszerkesztésének alapelvei | 134 |
Az egyes tárgyak jelentősége a nevelésben és a képzésben | 139 |
Az anyanyelv. (Anyanyelv és orosz nyelv a nem orosz iskolákban) | 139 |
Számolás | 141 |
Történelem | 142 |
Földrajz | 144 |
Természetrajz | 145 |
A tudományos világnézet alapjainak tanítása | 147 |
A tankönyvek | 149 |
A tankönyv szerepe és jelentősége | 149 |
Követelmények a tankönnyvel szemben | 150 |
A tanítási óra mint az iskolai munka alapformája | 152 |
A tanítási óra mint az iskolai munka történetileg létrejött formája | 152 |
A tanítási óra az iskolai tanítómunka alapformája | 155 |
Az órarend összeállítása | 156 |
Rendszeres terv készítése az egyes szaktárgyak számára | 156 |
A tanítási óra különböző típusai | 158 |
A tanítás módszerei a tanórákon | 161 |
A módszer fogalma és a módszer megválasztásának okai | 161 |
A tanító előadása | 163 |
A beszélgetés | 167 |
Megfigyelések | 172 |
Iskolai kirándulások | 174 |
Bemutatások | 177 |
A magyarázó olvasás módszere | 184 |
A tananyag elsajátítása | 185 |
A tanulók feljegyzései és rajzai | 187 |
Az ismétlés | 191 |
Az ismeretek és készségek megszilárdítása gyakorlással és gyakorlati alkalmazással | 195 |
A tanulók ellenőrzése és ismereteik értékelése | 200 |
A tudás ellenőrzésének jelentősége, végrehajtásának módja | 200 |
A tanulók kikérdezése tudásuk ellenőrzése végett | 202 |
Az ismeretek írásbeli ellenőrzése és a gyakorlati feladatok útján történő vizsgálat | 205 |
Az ismeretek értékelése osztályozással | 207 |
A tanulók elmaradásának megelőzése | 209 |
A tanulók házifeladatának előkészítése | 213 |
A házifeladatok megválasztása | 213 |
A házifeladatok ellenőrzésének eszközei | 218 |
A tanító felkészülése az oktatásra | 219 |
Az oktatás előkészítésének és vezetésének általános követelményei | 219 |
Az óraterv elkészítése | 224 |
A tanító órára való jó előkészülésének feltételei | 232 |
A tanítás módja több osztály egyidejű foglalkoztatása esetén | |
A tanítás feltételei az egy- és kétosztályos iskolákban | 234 |
Az osztályok felosztása a tanítók között | 235 |
Az órarend összeállítása | 236 |
Az oktatás felépítésének és vezetésének sajátosságai több osztállyal való egyidejű foglalkozás esetén | 237 |
A tanítási órák tervének elkészítése | 241 |
Az erkölcsi nevelés alapelvei | |
Az erkölcsi nevelés alapelvei | 249 |
A kommunista erkölcsre való nevelés irányító elvei és lényege | 249 |
Erkölcsi normák és követelmények | 253 |
A tanuló tudatossága | 254 |
A nevelői tekintély jelentősége | 255 |
A nevelői munka következetességének szükségessége | 256 |
A nevelés hatásossága | 257 |
Az erkölcsi nevelés alkalmazkodása a gyermekek életkorához és egyéni sajátságaihoz | 258 |
A szovjet hazafiasságra való nevelés | 259 |
Hazafias érzések kifejlesztése a gyermekben | 259 |
A szovjet hazafiasságra való nevelői munka tartalma | 260 |
A szovjet hazafiasságra való nevelés módszerei | 264 |
A haza jövendő védelmezőinek katonai kiképzése szempontjából különösen fontos ismeretek | 267 |
A szocialista humanizmus szelleme a nevelésben | 269 |
A szülői szeretetre és a felnőttek tiszteletére való nevelés | 270 |
kötelesség- és felelősségtudat, becsületérzés és öntudatosság nevelése | 273 |
A közösségi életre való nevelés | 275 |
Barátság és bajtársaisság a gyermekek között | 275 |
A gyermekek a közösségben | 276 |
Nevelés fegyelmezettségre | 282 |
A szovjet tanulóktól kívánt fegyelem alapvonásai | 282 |
Az "iskolai szabályzat" tartalma | 283 |
Az iskolai fegyelemre való nevelés legfontosabb feltételei | 284 |
A meggyőzés és felvilágosítás módszere a magatartás kialakításában | 286 |
A közvetett ráhatás módszerei | 289 |
Buzdító eszközök felhasználása | 290 |
Büntetés alkalmazása | 291 |
A gyermek ismerete és a tanító tapintata a fegyelemre való nevelés fontos feltételei | 295 |
A jellem és az akarat nevelése | 296 |
A jellem legfontosabb akarati tulajdonságai és nevelés módszerük | 296 |
Erősakaratú emberek példája | 301 |
Az akarat gyengeségeinek legyőzése | 303 |
A munkára való nevelés | |
A munka nevelő értéke | 307 |
Játék és munka a gyermekek nevelésében | 308 |
A testi munka formái elemista gyermekek számára | 309 |
Önállóságra nevelés saját magunk kiszolgálásában | 312 |
Nevelés szorgalomra | 313 |
A gyermekek társadalmi munkájának irányítása | 315 |
Gondoskodás a gyermekek testi munkájának egészségügyi feltételeiről | 317 |
Az esztétikai nevelés | |
Rajz | 319 |
Ének | 321 |
A művészi beszéd | 323 |
A drámai előadás az iskolában | 324 |
Nevelés a természet szépségeinek szeretetére | 326 |
Esztétikai eszközök az erkölcsi nevelésben | 327 |
A szép az iskola és a gyermekek életében | 327 |
Foglalkozás a gyermekekkel a tanítási órákon túl és az iskolákon kívül | |
Az osztályon- (tanításon-) és iskolánkívüli munak jelentősége és megszervezése | 329 |
Az iskola és a tanító szerepe az iskolánkívüli munkában | 331 |
A társadalmi és politikai munka | 331 |
Az iskolánkívüli olvasmány és a tanulókönyvtár használata | 335 |
A tanulók faliújságjának kiadása | 339 |
Munkakörök az elemi iskolában | 341 |
Kirándulások és a hazai föld ismerete | 344 |
Iskolánkívüli munka a szünet folyamán | 345 |
Az úttörők szervezete | |
Úttörőszervezetek a Szovjetúnióban | 348 |
Iskola és úttörőszervezet | 349 |
Az úttörőrajok és ősök munkájának tartalma és formái | 351 |
Az úttörőszervezet vezetése a Kommunista Ifjúsági Szövetség (Komszomol) által | 355 |
A család szerepe az iskolásgyermek nevelésében | |
A család szerepe a gyermeknevelésben | 357 |
A család feladatai az iskolásgyermek testi nevelésében | 358 |
Fiúk és lányok nevelésének kérdései | 359 |
A sikeres erkölcsi nevelés feltételei a családon belül | 361 |
Az iskolai fegyelmi szabályok és a család feladatai | 362 |
A szülők kötelességei az iskola feladataival kapcsolatban | 363 |
Iskola és család együttműködésének fomái | 364 |
Szülői gyűlések | 369 |
A nevelői munka tervezése és a tanító önellenőrzése | |
A munka tervezete | 372 |
Az elbírálás okmányszerű feljegyzése | 375 |
A végső elbírálás az iskolai tanév végén | 378 |
A tanító beszámolója | 380 |
A szovjet iskola tanítója | |
A tanító szerepe | 382 |
A tanító munkájának megbecsülése | 382 |
A tanító példaadásának jelentősége | 384 |
A pedagógushivatás sajátosságai | 385 |
A tanító tevékenység vonzóereje | 385 |
A tanító munkájának nehézségei | 386 |
A szovjet tanító személyisége | 386 |
A tanító forradalmi odaadása a kommunizmus műve iránt | 388 |
Tudásbeli vértezettség és gondos készülés a munkára | 388 |
A teremtő tevékenység megnyilvánulása a munkában | 389 |
Gyermekszeretet, gondoskodás minden egyes tanulóról | 390 |
Az egyenletes, de határozott és következetes bánásmód képessége | 391 |
A tanító követelményei önmagával szemben | 392 |
A gyermekek ügyes rászoktatása a munkára | 392 |
A legszorosabb kapcsolat a szovjet nyilvánossággal | 392 |
A baráti együttműködés a nevelői közösségben | 393 |
A tanító jogi helyzete a Szovjetúnióban | 395 |
Az iskola berendezése és felszerelése | |
Az iskolaépület és az iskolatelek | 396 |
Az iskola helyiségei | 396 |
Az iskolaépület gondozása | 399 |
Az iskolaépület szellőztetése | 400 |
A világítás | 401 |
Az iskolatelek fekvése | 402 |
Az iskolatelek beosztása | 403 |
Az iskola felszerelése | 404 |
Az iskolapad | 404 |
Az iskolatábla | 405 |
A tanszerek megőrzése | 406 |
Követelmények az iskolai írószerekkel szemben | 407 |
A könyv az iskolában | 408 |
Iskolai internátusok | 409 |
A tanulók részvétele az iskola felszerelésében és berendezésében | 410 |
Az iskola igazgatása és vezetése | |
Az iskolaigazgatás és iskolavezetés alapelvei | 412 |
Az általános iskolakötelezettségi törvény végrehajtása | 414 |
A Pedagógiai Tanács munkája | 416 |
A tanítók módszertani irányításának formái | 417 |
A szülői bizottság tevékenysége | 420 |
A belső iskolai rend | 422 |
Az iskola általános munkatervének elkészítése | 423 |
Előkészületi intézkedések az új iskolai évre | 425 |
A munkaterv mint általános irányítás | 425 |
A tanulók felvétele és elbocsátása | 426 |
Az új iskolai év első napja | 428 |
Tervellenőrzés és számadás az iskolában | 429 |
Rövid bevezetés a pedagógia történetébe | |
Komensky Ámosz János | 433 |
Rövid életrajz | 433 |
Komensky véleménye az iskoláztatás rendszeréről | 434 |
Komensky alapvető didaktikai tételei | 435 |
Komenszky véleménye az erkölcsi nevelésről | 437 |
Pestalozzi János Henrik | 438 |
Rövidk életrajz | 438 |
Pestalozzi véleménye a nevelés céljáról és tartalmáról | 441 |
Pestalozzi didaktikája | 442 |
A részletek módszertani kidolgozásának kezdete | 444 |
Pestalozzi jelentősége | 446 |
Tanítás és iskola I. Péter előtt Oroszországban | 447 |
Első lépések a régi Oroszországban a népnevelés felé | 447 |
A "Moszkvai Állam" iskolai | 448 |
Az elemi oktatás Nagy Péter korában | 453 |
Új iskolák megnyitása | 453 |
Pedagógiai gondolatok a felvilágosodás kiváló embereinek munkáiban Nagy Péter korában | 454 |
A 18. századvégi iskolareform | 456 |
Jankovics és társai tevékenysége | 456 |
Az elemi iskola fejlődése Oroszországban a 19. század első felében | 459 |
Munka az elmaradottakkal | 459 |
Iskolai rendeletek 1804-1828-ig | 461 |
Bjelinszkij és Hercen pedagógiai alapgondolatai | 462 |
V. F. Odojevszkij | 463 |
A 19. század 60-as éveinek pedagógiai gondolkodása | 464 |
A pedagógiai gondolkodás fellendülése a 19. század 60-as éveiben | 464 |
N. G. Csernisevszkij pedagógaiai gondolatai | 466 |
N. A. Dobroljubov pedagógiai gondolatai | 469 |
K. D. Usinszkij pedagógiai gondolatai és pedagógiai tevékenysége | 471 |
Rövid életrajz | 471 |
Usinszkij, mint az orosz neveléstudomány egyik megalapítója | 473 |
Usinszkij didaktikai alapelvei | 475 |
Az elemi iskola szervezete és munkájának tartalma | 477 |
A tanítóképzés | 479 |
Usinszkij jelentősége | 481 |
L. N. Tolsztoj pedagógiai gondolatai és pedagógiai tevékenysége | 481 |
L. N. Tolsztoj pedagógiai tevékenysége. Nézetei iskoláról és nevelésről | 482 |
Az oktatás jellege a jasznaja-poljanai iskolában | 485 |
L. N. Tolsztoj módszertana | 486 |
L. N. Tolsztoj a gyermekről | 487 |
A vidéki elemi iskola és értékes pedagógiai tapasztalatai | 488 |
Az 1864. évi elemi iskolai törvény | 488 |
N. A. Korf (1834-1883) | 489 |
V. I. Vodovozov (1825-1866) | 493 |
N. F. Bunakov (1837-1905) | 494 |
D. I. Tichomirov (1836-1915) | 497 |
V. P. Vachterov (1853-1924) | 499 |
A szovjet elemi iskola - az elemi oktatás fejlődésének új és legmagasabb szakasza | 500 |
V. I. Lenin a kommunista nevelésről és művelődésről | 501 |
Lenin a kulturális forradalomról | 501 |
A szovjet iskola céljairól, feladatairól és alapelveiről | 504 |
Lenin az általános és a politechnikai műveltségről | 504 |
Lenin az erkölcsi nevelésről | 506 |
Lenin a tanítóról | 508 |
J. V. Sztálin a kommunista nevelésről és művelődésről | 510 |
Sztálin az elmélet, a műveltség és az iskola jelentőségéről | 510 |
Sztálin a nevelők képzéséről | 512 |
Sztálin az erkölcsi nevelésről | 513 |
Sztálin a tanító szerepéről | 515 |
Krupszkája N. K. pedagógiai tevékenysége és pedagógiai gondolatai | 516 |
Rövid életrajz | 516 |
Krupszkája N. K. a nevelés céljairól | 518 |
Krupszkája N. K. a politechnikai nevelésről | 519 |
Krupszkája N. K. a gyermekek öntevékenységéről és a kollektivizmusra való nevelésről | 520 |
Makarenko A. Sz. pedagógiai tevékenysége és pedagógiai alapelvei | 522 |
Rövid életrajza | 522 |
A szocialista humanizmus eszméje Makarenko A. Sz. pedagógiájában | 524 |
Makarenko A. Sz. a közösségre nevelésről a közösség révén | 525 |
Makarenko A. Sz. a fegyelemről | 526 |