1.060.457

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Gönc - Műemlékek

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Grafikus
Fotózta
Budapest
Kiadó: TKM Egyesület
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 16 oldal
Sorozatcím: Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára
Kötetszám: 379
Nyelv: Magyar  
Méret: 16 cm x 12 cm
ISBN: 963-555-689-6
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókat, illusztrációkat tartalmaz. Német és angol nyelvű összefoglalóval.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A honfoglalás előtt Gönc területe lakatlan volt, hogy azt megelőzően lakták-e, máig is vitatott. Találtak ugyan Gönc környékén részint kő-, részint bronzkori leleteket, de ezekről a régésztudomány nem értesült, vagy nincsenek hivatalosan feldolgozva.
A honfoglaláskor birtokba vett terület határa Gönc alatt húzódott, a kabaroknak az a nemzetsége, mely a Hernád völgyét elfoglalta, nem érte el településünk területét. Beleesett tehát az ún. gyepűbe, mely mindinkább kitolódott északra Kassáig, majd Sáros megyébe. Ez részben a magyaroknak, részben az Árpád-házi királyok alatt a XI-XII. században betelepült német telepeseknek köszönhető. Ez utóbbiak az egykori okmányokban a "királynő németjei" néven szerepelnek. Tíz községet alapítottak, közöttük van Kassa és Gönc is. Az alapítók között volt egy Konrád, németül Kuncz nevű is, valószínűleg ő volt a névadója a mai Göncnek. Többféleképpen emlegetik az iratok e települést: Kunczeldorf, magyarul Konrádfalva, vagy Gunch, Guncz, Gunczy, Gvncz,... Tovább

Fülszöveg

A honfoglalás előtt Gönc területe lakatlan volt, hogy azt megelőzően lakták-e, máig is vitatott. Találtak ugyan Gönc környékén részint kő-, részint bronzkori leleteket, de ezekről a régésztudomány nem értesült, vagy nincsenek hivatalosan feldolgozva.
A honfoglaláskor birtokba vett terület határa Gönc alatt húzódott, a kabaroknak az a nemzetsége, mely a Hernád völgyét elfoglalta, nem érte el településünk területét. Beleesett tehát az ún. gyepűbe, mely mindinkább kitolódott északra Kassáig, majd Sáros megyébe. Ez részben a magyaroknak, részben az Árpád-házi királyok alatt a XI-XII. században betelepült német telepeseknek köszönhető. Ez utóbbiak az egykori okmányokban a "királynő németjei" néven szerepelnek. Tíz községet alapítottak, közöttük van Kassa és Gönc is. Az alapítók között volt egy Konrád, németül Kuncz nevű is, valószínűleg ő volt a névadója a mai Göncnek. Többféleképpen emlegetik az iratok e települést: Kunczeldorf, magyarul Konrádfalva, vagy Gunch, Guncz, Gunczy, Gvncz, Gench, Cencz. Ezek a telepesek értettek a földműveléshez, különféle iparokhoz, jámbor és vallásos nép lévén templomot építettek a hazájukban dívó és szokásos kezdődő gótikus stílusban, melynek nyomai érezhetők a mai r. k. templom szentélyénél. Gönc német jellegét megőrzi az egész középkoron át, magyarosodása a török előnyomulásával és a reformációval kezdődik.
Amidőn a török hadak elől a magyarság mindinkább északra húzódott, és amikor Gönc is megtelik a török hadak elől menekülő, és itt úgy látszik, letelepülő "magyar vallású" kálvinista nemes és jobbágy magyarokkal, csak akkor kezd a német elem lassanként tért veszíteni, háttérbe szorulni és elmagyarosodni.
A tatárjárás pusztításairól nincsenek adatok, tanulságai nyomán épülhetett az Aba nemzetségbeli Amadék bőkezűségéből a gönci vár, melyet az építtető nyomán Amadé-vár néven emlegetnek. Vissza

Pecze János

Pecze János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pecze János könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem