Pécsi Szemle 2003/tél

Előszó

Részlet:
"Az 1848/49. év katonai eseményei jobbára csak érintették Baranyát, azonban azok teljes egészében mégsem kerülték el a harcokat. A megye déli részén húzódott a déli védelmi vonal, melynek a túloldaláról állandóan fennállt az ellenség támadásának a veszélye. Ez az ország védelmének az egyik kulcspontja volt, mely Eszék várára támaszkodott. A vár, erejénél fogva, képes volt ezt a támadást visszaverni. Egyben nemcsak a Dráva vonalát védte, de védte a Duna déli szakaszát is.
A kormány jelentős fegyveres erőket vonultatott fel a határszélen, s ezeket kiemelkedő vezetők (Batthyány Kázmér, Csányi László) alá rendelték.
Egyúttal azonban a forradalomellenes erők is igen erősek voltak. A baranyai nagybirtokosok - megyei vezetők - is nagy tekintéllyel és hatalommal rendelkeztek. Köztük országos jelentőségű személyek is voltak: Majláth György, Scitovszky János, Puchner Antal. Valamennyiüknek szerepük volt az országos események alakulásában.
Puchner Antal (1779-1852) az osztrák császári hadseregnek kiemelkedő főtisztje volt. Katonai pályafutása a nemesi testőrségnél kezdődött, hadnagyi rangban. Később részt vett a francia háborúban, majd az Egyházi Államot megszálló csapatok parancsnoka lett, bolognai székhellyel. Ez után rövid időre az udvari haditanácshoz nevezték ki. Ekkor altábornagyi rangban szolgált.
1848-ban a magyar minisztérium rendeleteit figyelmen kívül hagyta, és csak Latour osztrák hadügyminiszter utasításait követte. Puchner magyarellenes tevékenysége idehaza ismert volt, ezért a megye közgyűlése bikali javait 1848. november 2-án „hazaárulás" miatt zár alá helyezte.
1848. október 18-án Erdélyt ostromállapotba helyezte, és ezzel megkezdte a nyílt harcot a magyar ügy ellen. Nagyszebenben lévő főhadiszállásáról irányította a császári sereg hadműveleteit. Váltakozó sikerű hadjáratokat folytatott Bem ellen, aki végül kiszorította őt Erdélyből. Szorult helyzetében az oroszokhoz fordult segítségért. Az orosz túlerő megszállta Nagyszebent és Brassót, majd Vízaknán győzelmet aratott Bem felett, de az ellentámadásba lendült Bem a piski hídnál megverte őt. Puchner azonban ismét előretört Medgyesnél. Bem ekkor újra váratlan támadást intézett az osztrákok ellen Nagyszebennél. Puchner kiszorult Erdélyből, és átadta a vezérletet Kalliany tábornoknak. Megkapta a Mária Terézia Rend parancsnoki keresztjét, majd 1850-ben Velence kormányzójává nevezték ki. 1852-ben halt meg.
Lüders, Alexander Nikolajevics gróf orosz tábornoknak (1790-1874) a magyar szabadságharcban jelentékeny szerep jutott. Puchner kérésére már 1849. februárban küldött orosz segélyhadakat Erdélybe, ezeket azonban Bem a nagyszebeni csata után kiverte. Ő maga 1849. január 19-20-án tört be a tömösvári szoroson át, miután szétszórta Kiss Sándor ezredes hadait. Beljebb hatolván július 2-án és 5-én Gál Sándor ezredes székely hadait verte meg, s ezzel a székelyek ellenállását nagyrészt megtörte." Vissza