Pécsi Orvostudományi Egyetem Évkönyve 1989-1990, 1990-1991 és 1991-1992. tanév

Előszó

Tisztelt Olvasó!
Az elmúlt néhány esztendő Közép-Kelet-Európában, így hazánkban is aligha remélt változások színhelye lett. 1989, 1990, 1991. 1992 mozgalmas évek voltak. A váratlan és vértelen vihar, felkavarta, háborgásba hozta a vizek addig nyugodtnak tűnő mélységeit is. Ezek azok az évek, amikor a változások vágya és valóra válásuk köthette le figyelmünket. A viharos vonulatok egyetemünk falait is megrázták és csak most csillapodnak. Most, amikor úgy véljük, a vizek áradata egyre szabályozottabb mederbe áramlik, most jutottunk el oda, hogy az idő szűkében és a szűkös időkben elmaradottakat pótoljuk: végre-valahára megjelent a Pécsi Orvostudományi Egyetem vaskos évkönyve, évek könyve, összefoglalója.
Ha röviden összegezzük a történteket: körvonalazódik egyetemünk autonómiája, melynek rugalmas váza Szervezeti és Működési Szabályzatunk, és ezt fogja remélhetően szilárdítani a Felsőoktatási Törvény is. A kép, amely hovatovább megelevenedik, biztató, az elősejlő vonások markánsak, a körvonalak tisztulnak. Lényegük: helyre kell állítani az egyetemek, egyetemünk megtépázott tekintélyét. Vissza kell juttatni azokat a jogosítványokat, melyek egy gyógyítás- kutatás-oktatás érdekelt intézmény sajátjai: a képzés minden formáját, a „tudós képzést", az ún. Ph. D. programot is, az oktatói-gyógyítói-tudományos munka elválaszthatatlansága! és az elismerést jelentő habilitatiót. Mindez az egyetem feladata; elválaszthatatlan megbízások.
Szervezetileg és távlatilag előbb a kétkarú Pécsi Orvostudományi Egyetem (Orvostudományi Kar, Egészségügyi Főiskolai Kar), majd az Orvosegyetemi Központ az egyetemi (oktató) kórházakkal - Szombathelytől Szekszárdig- végül a Regionális Egyetemi Központ gondolatkörében mozgunk.
Ezek a képek, a jövőkép főbb vonásai - a vázlat -, roppantul hiányoznak azonban a részletek. Kétséget sugallhat a mondás: „Az ördög a részletekben van!" A részletek valóra váltásához még sok ihlet, gondolat, ecsetvonás, no meg sokba kerülő sok-sok „festék" és „ecset" is kell. Gazdagodnunk kell, szellemi-erkölcsi téren és anyagiakban is. A részletek a megvalósulást jelentik, a lényeget takarják: az egyén - orvostanhallgató, oktató, kutató - szellemi felzárkózása, munkánk tökéletesedése törekvéseink fő célja. I la jól vázoltuk fel a mű alapvonásait, akkor már csupán az a kérdés, mikor válik a kép teljessé. Biztos, hogy nem ma és holnap... Teljesítésük feltétele mi vagyunk, az Olvasó és e sorok írói, és fiataljaink, akik remélhetően megélik új világunk beteljesülését.
Ez az Évkönyv sok mindenről tájékoztat, formai és tartalmi változásokat közöl. Vissza