Pécs - Pálos templom

Előszó

A pálos templom a modern magyar építészet egyik legszebb alkotása. Nemcsak építészeti elvei, technikai megoldásai, hanem a keresztény liturgiával fenntartott, azt szolgáló adottságai miatt is. A templom látványa a cél felől felkúszó Hunyadi út hegyre emelkedő utolsó kanyarjától meghatározó. Tömegével, hozzá lazán kapcsolódó tornyával a környék optikai szervezőerejévé vált. Sokat idézett, fényképezett műalkotás, amely az élő egyházi életnek is jelentős központja.
A templom pálos szerzetesek számára épült. Nem felesleges talán felidézni mindazokat az ismereteket, amelyek egy építészeti mű teljes jelképiségének és funkciójának megértését az egyházszervezet megismerésével is elmélyítik. A római katolikus és az ortodox egyházakban meghatározott szabályok szerint élő szerzetesek kolostori közösségei a rendek. (Szerzetesei az iszlámnak és a buddhizmusnak is vannak.) Tagjai kötelezik magukat a közös életre, hármas fogadalmat tesznek az engedelmességre, a szegénységre és a tisztaságra, továbbá vállalhatnak betegápolást, tanítást stb. A szerzetesrendek eredete a III-IV. századi egyiptomi remeték (anakhoréták) közösségeire nyúlik vissza. Fejlődésükre a Benedek-rend megalakulása és Nursiai Szent Benedek szabályzata (Regula) volt döntő hatással. A szerzetesrendek a következők szerint csoportosíthatók: vannak monarchális rendek, mint a bencés, ciszterci, vagy a premontrei rend. Léteznek koldulórendek, mint a ferencesek (mellékágai: konventuálisok, obszervánsok, kapucinusok), domonkosok. Újkori alapítású rendek a jezsuiták és a piaristák. És léteznek remeterendek, mint amilyenek a pálosok, kamalduliak, karmeliták vagy a karthauziak. Vissza