Pécs lexikon I-II. - DVD-vel

Előszó

AJÁNLÁS
Pécs 2000 éves város. Ez a közhelynek számító megállapítás valós tényeken alapul. Ősidőktől fogva lakott terület, a rómaiak idején Pannónia Valéria tartományának székvárosa. Fontos utak kereszteződésében fekszik, a Mecsek déli lankáján. Éghajlata mediterrán jellegű, erdőkben, forrásokban, termőföldben egyaránt gazdag. Mindezen körülmények alkalmassá tették a letelepülésre, közösségek kialakítására, várossá alakulásra. A Római Birodalom bukása után különböző népek, népcsoportok lakták. A magyar honfoglalás, a kereszténység felvétele után az itt lévő kora-keresztény kultikus emlékekre épült a magyar szentegyház. Az ezer év során sok pusztítást vészelt át, lakóit tatár, török egyaránt tizedelte. Betelepülőkkel ismételten feléledt, a város élni akarásból jelesre vizsgázott. A 20. század elején lélekszámát és jelentőségét tekintve Magyarország városai között még jóval hátrább állt. 1910-ben a települések sorrendjében a 14. helyen állt. Trianon után, átvészelve a szerb annexiót, új helyzet állt elő, szerepe jelentősen megváltozott, helyzetéből fakadóan felértékelődött. Már nyolcadik a sorban, ekkor még Kecskemét is megelőzte. Az 1009-ben alapított pécsi püspökség kontinuitása, a 18. századtól kezdődő, a 19. sz. közepén korszerűen felfejlesztett szénbányászat, majd egy évszázaddal később az ércbányászat, valamint a Pozsonyból Pécsre áttelepült Erzsébet Tudományegyetem volt a város fejlődésének a mozgatója, és a város polgársága, mely a szocializmus idején sem vesztette el a túlélést jelentő kezdeményező képességet. Mindig voltak olyan szellemiségek, akik európai távlatokban gondolkodtak, akik a tudomány, a művészetek, a kultúra terén maradandót alkottak. Az egyetem híres professzorai, akik szinte egyedüli kapcsolódást jelentettek a nyugati civilizációhoz; Dombay János, a múzeum vezetője, aki nagyban hozzájárult a Zsolnay örökség megmentéséhez, aki a megtorlás éveiben Modern Magyar Képtárat alapított; Martyn Ferenc jelenlevése, aki a szocreál idején művészetében a korszerű európaiságot képviselte; gondolok itt továbbá a Tüskés Tibor szerkesztette Jelenkor körül kialakult szellemi műhelyre, az Eck Imre által alapított Pécsi Balettre, a zenei élet magas színvonalára, a színház prózai és operatagozatának teljesítményére, mely a Lohengrin 1978-as pécsi bemutatójában csúcsosodott ki, a régészeknek köszönhetően a múzeum, legfőképpen azonban a képtár rendkívüli kiépülésére továbbá a város és a megye vezetőinek humánus hozzáállására. Mindezen folyamatokat akasztotta meg a rendszerváltás után törvényszerűen bekövetkező gazdasági átalakulást követő társadalmi átrendeződés.
Az új évezredben az Európai Kulturális Fővárosa cím elnyerésének esélye nagy szellemi erőket szabadított fel a kandidált városok körében. Lázas tervezési folyamatok indultak be, a legkülönbözőbb elképzelések láttak napvilágot. Esélyesebb, létesítményekkel jól ellátott, felkészültebbnek tűnő városok ellenében végül is Pécs lett a kedvezményezett. Ezzel a város megkapta rá az esélyt, hogy a létesítmények terén évtizedes, sok esetben évszázados lemaradását behozza. Három nagy létesítmény, így a hangversenyterem-koncertközpont, a központi könyvtár és a múzeum központi épülete közül az első kettő maradéktalanul teljesült. Ehhez társult a város egészét átfogó, a közterületeket, közparkokat rendbetevő, a város hétköznapjait, élhetőségét nagyban befolyásoló városrendezés régóta esedékes megvalósulása. A fejlődést biztosító szén- és ércbányászat megszűnésével, gyárak bezárásával, az anyagi biztonságot jelentő háttérintézmények megszűnésével a város sokáig kereste a kitörés lehetőségét. A lakosság száma 20 év alatt 16 ezer fővel csökkent, a városba vezető sztráda hiánya, a város megközelíthetőségének körülményessége gátolta itt új iparágak letelepítését. Eredménytelen kísérletek történtek a repülőtér hasznosítására. Időközben azonban megépült a várostól 30 km távolságban futó, további bekötőúttal elérhető autósztráda. Valódi kitörési pontként az EKF ígérkezett, építve arra a Vissza

Fülszöveg

PÉCS LEXIKON
A Baranya múltja és jelenje c. kétkötetes, a város és a megye történetét, gazdaságát, iparát, kereskedelmét, művészetét, építészeti emlékeit bemutató első összefoglaló mű 113 éve jelent meg Várady Ferenc szerkesztésében, mely megelőzte, egyúttal némileg pótolta az Abaúj-Torna megyétől Zemplénig megjelent vármegye monográfiák sorából hiányzó Baranya kötetet. Nem készült a Sopronhoz, Heveshez hasonlatos, feltáró kutatásokat rendszerező Baranya műemléki topográfia. Ennek mintegy pótlására 1956-ban jelent meg a Városképek - Műemlékek sorozatban Dercsényi-Pogány akkori ismereteket rögzítő Pécs könyve. Az alapkutatások felgyorsulásával, a kutatók eredményes munkásságának köszönhetően azóta jelentősen bővült az ismeretek tára. Hosszú ideje készül a Pécs Története Alapítvány gondozásában a nyolckötetes Pécs nagymonográfía. Mindezen hiátusok pótlására felmérült a Pécs Lexikon kiadásának igénye Pécs Európa Kulturális Fővárosa jegyében, annak szervezeti és anyagi támogatásától függetlenül, úgymond polgári kezdeményezésre. Példaként az 1973-ban kiadott Budapest Városlexikon szolgált. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára, dr. Síkfői Tamás létrehozta a Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft-t Simon Attila vezetésével, hátteret biztosítva ezzel a szakmai munkához. Dr. Romváry Ferenc főszerkesztő, a négytagú szerkesztőbizottság és további hat szakszerkesztő irányította a 131 szócikk-író munkáját. A szerzők közt vannak egyetemi tanárok és PhD hallgatók, középiskolai tanárok, gazdaság-, társadalom-, egyház-, oktatás-, orvos- és sporttörténészek, levéltárosok, könyvtárosok muzeológusok. A Pécs Lexikon első kiadása a gyomai Kner Nyomdában készült, 3000 példányban, hagyományos és bőrkötéses változatban, 2010-ben, az EKF évében. Vissza