Pécs

Előszó

Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972. november 17-i párizsi értekezletén fogadta el a Világ Kulturális és Természeti Örökségének Megóvását Célzó Egyezményt, azzal a szándékkal, hogy az emberiség legkiemelkedőbb kulturális és természeti örökségének védelméről gondoskodjon. Az egyezmény keretében létrehozott világörökségi listára olyan műemlék, épületcsoport, kulturális hely; illetve természeti képződmény vagy terület kerülhet fel, mely történeti, művészeti és tudomány szempontból kimagasló és egyetemes jelentőségű.
A 2000. decemberi adatok szerint eddig 122 ország 690 természeti és kulturális emléke érdemelte ki a megtisztelő világörökség része címet: 529 kulturális érték, 138 természeti látványosság, valamint 23 mindkét kategóriába besorolható helyszín.
Magyarországról elsőként 1987-ben a Budai Vár és Hollókő falu lett a világörökség része, amelyekhez 1995-ben az Aggteleki barlang csatlakozott. 1996-ban a Pannonhalmi Bencés Apátsággal és természeti környezetével, 1999-ben a Hortobágyi Nemzeti Parkkal bővült a magyarországi helyszínek sora. 2000-ben a sopianaei ókeresztény temetőt vette fel a listára az UNESCO Világörökségi Bizottsága, valamint a Szlovákiával közösen nevezett Szlovák karszttal bővítette ki a már 1995 óta a világörökség részeként számon tartott Aggteleki barlangrendszert.
Pécs, az ókori Sopianae ókeresztény temetője az UNESCO döntésének köszönhetően olyan műemlékekkel, kulturális kincsekkel került egy sorba, amelyek az emberiség történetének egy-egy fontos állomását jelentik, amelyek a történelemkönyvek lapjain példaként szerepelnek és amelyek megőrzése mindannyiunk célja és kötelessége. Tudjuk, hogy a feladatok és a felelősség is megsokszorozódott a világörökség része cím elnyerésével, hiszen ez az elismerés ráirányítja a figyelmet városunkra. Pécs történelmi belvárosának ókeresztény emlékeire, mint az egyetemes kultúrtörténet kiemelt értékeire tekint mostantól a világ.
1782-ben bukkant elő az első ókeresztény emlék, a Péter-Pál sírkamra, 2000-ben kezdődött el a legújabb lelet, az alaprajzilag egyedülálló nyolcszögletű sírkamra feltárása. A közben eltelt 218 év alatt 16 sírkamrát, több száz sírt és az azokban eltemetett több ezer késő római tárgyat hozott felszínre a régész ásója.
A kutatások folytatása, a feltárt műemlékek megmentése, rekonstrukciója és bemutatása mindannyiunk feladata annak érdekében, hogy az utókorra is ráhagyományozhassuk örökül kapott értékeinket. Vissza