kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Franklin Társulat Kiadása |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 448 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 17 cm x 11 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Második kiadás. Nyomatta a Franklin-Társulat nyomdája. |
I. rész | |
Előszó a második magyar kiadáshoz | 1 |
Bevezetés. Dr. Weszely Ödöntől | 3 |
Előszó az első francia kiadáshoz | 7 |
Előszó a második francia kiadáshoz | 14 |
Elméleti rész | |
A legyőzendő baj. Az akarathiány különböző alakjai a tanuló ifjúnál és a szellemi munkásnál. | 25 |
Az ernyedtség, a szétforgácsolás, irtózás a személyes erőkifejtéstől, restség és tanultság, a középfokú oktatás bűnei | |
A cél | |
Állandó és egy cél felé irányított erőkifejtések | 45 |
Az akaratra vonatkozó és elcsüggesztő elméletek megcáfolása | |
Elmélet a jellem megváltozhatatlanságról | 53 |
A szabad akarat elmélete: megvizsgálása és cáfolata, a szabadság új elmélete | 63 |
Az akarat lélektana | |
A gondolatok jelentősége az akaratra nézve | |
A gondolat hatástalan az ösztönök tömegében | 76 |
Hatalmunk a gondolat fölött nagyon kiterjedt. E hatalom mechanizmusa | 88 |
A kedélyállapotok szerepe az akaratban | |
Az érzelmi állapotok mindenható ereje fölöttünk | 93 |
A kedélyállapotok fölötti közvetlen hatalmunk jelentéktelensége. E tehetetlenség okai | 107 |
Mindenhatók vagyunk gondolatainkkal szemben, melyek hatástalanok, semmi befolyásunk érzelmeinkre, melyek mindenhatók. Helyzetünk kétségbeesettnek látszik | 113 |
De az idő fölszabadít bennünket | 115 |
Mit tehetünk az izgalmak anyagi okozóira nézve | 115 |
A fejezet eredménye | 121 |
Az értelem uralmának lehetősége | |
A követendő cél és az eszmének erős kapcsolása a cselekvéssel | 124 |
Az értelem stratégiája a kedvező érzelmi mozzanatokkal szemben | 128 |
Az értelem sztratégiája az ellenséges érzelmi mozzanatokkal szemben | 145 |
Taktika, midőn a szenvedélyek vihara dühöng | 156 |
Belső eszközök | |
A szemlélődő elmélkedés szerepe az akarat nevelésében | |
Célja: élénk lelkesedést vagy ellenszenvet teremteni | 162 |
Szükséges, hogy hosszú időt engedjünk a tudat azon állapotainak kristályosodására, melyekről azt akarjuk, hogy megerősödjenek | 166 |
Általános programm arra nézve, hogyan lehet sikeresen elmélkedni | 170 |
A szemlélődő elmélkedés abban áll, hogy mindent határozotan lássunk a legkisebb részletekig | 172 |
A világos elhatározások szerepe. A két nagy metafizikai elmélet. Nem választani, az is annyi, mint választani. A másodrendő elhatározások | 181 |
A cselekvés előfeltétele az elmélkedés. Az emberiség nagyrészt marionettekből áll. a nevelés, a család, a környezet, a nyelv hatásai. A nyelv becsmérli mindazt, ami magasztos. A hiúság. Az elmélkedés képessé tesz e hatások ellensúlyozására | 191 |
Az emberiség minden termékeny munkája az elmélkedés eredménye. A kapkodás nem cselekvés. Az elmélkedés kizárja az előre nem látható véletlent, fokozza a tetterőt, világos élettervet nyujt | 206 |
Az elmélkedés kiválasztja az irányitó elveket a magatartás számára. Ez elvek szerepe: azzal hatnak, hogy határozottak és könnyen fölidézik azokat az izgalmakat, melyeknek jelei | 214 |
A VIII. fejezet összefoglalása | 220 |
II. kötet | |
Mi az elmélkedés és hogyan kell elmélkedni? | |
Elmélkedni annyit tesz, hogy megszününk szavakkal gondolkozni, s a jeleket tenni a jelzett dolgok helyébe | 1 |
Az elmélkedés segítői. A test és a lélek egysége | 6 |
A cselekvés szerepe az akarat nevelésében | |
Csupán a cselekvés hoz létre szokásokat bennünk: az apró cselekvések szerepe ebben a munkában. A cselekvés szerepe, amennyiben a nyilvános cselekvés kötelez bennünket. A cselekvés, mint a gyönyör | 11 |
Az önkéntes cselekvés ideje nagyon rövid. Ezen az apró hatások termékeny látóerejének hosszú időn át való fölhalmozása segít, mindig tevékenynek kell lenni. A részletes időbeosztás alkalmatlan volta. Időben soha sincs hiánya annak, aki föld tudja azt használni, aki világos föladatokat tűz maga elé, aki fölhasznál minden jó gerjedelmet, aki alkalmazza ezt a szabályt: Age quod agis | 20 |
A magasabb kultura az önző előtt halálosan gyűlöletes. A jövő arisztokráciája | 38 |
A túlterhelés általában nem a túlfeszített munkától ered, hanem rossz szokások, beteges önszeretet, szétforgácsolt munka következménye | 41 |
A harmadik fejezet összefoglalása | 47 |
A testi egészségtan a tanuló akaratának nevelése szempontjából | |
Az egészség lényeges föltétele az önfegyelmezésnek és a kitartó munkának. A rosszul értett szellemi munka ártalmassága az egészségre nézve. A temperamentumot is meg tudjuk változtatni. Az észszerű táplálkozás szükségessége. Túlságosan sokat eszünk. Az emésztőszervek túlterhelése. A lélegzés egészségtana. A mozgás jótékony hatása | 50 |
A kiszemelt testgyakorlatok, mint az akarat első iskolája | 68 |
A testgyakorlatra vonatkozó tévedések. Nem kellenek atléták! Anglia oktalan utánzása. Angol gondolkozók panasza a testgyakorlatokkal való visszaélés miatt. A hiúság és a testgyakorlatok | 70 |
A szellemi munka szabad levegőn | 77 |
A pihenés. Miben különbözik a restségtől? Az alvás. Az éjfélig való munka. A kora reggeli munka | 79 |
A pihenés (folytatás) A szórakozás szüksége. Azok a föltételek, melyek hasznossá teszik a szórakozást a szellemi munkára nézve | 84 |
A negyedik fejezet összefoglalása | 90 |
Általános áttekintés | 92 |
Gyakolrati rész | |
Részletes elmélkedések | |
A legyőzendő ellenségek: A határozatlan érzelgés és az érzékiség | |
Miről ismerhetjük meg az önfegyelmezésre nézve ellenséges állapotokat. Fölsorolásuk | 99 |
A határozatlan érzelgés. Az érettség válsága. A húsz éves képzelem regényei. A késői házasság következményei | 102 |
Az érzékiség. Következményei, okai. A társaság és az irodalom szaporítja ingereit. Carlyle és Manzoni véleménye. A szerelem helye az életben. Az e tárgyra vonatkozó szofizmák. Eszközök az érzékiség leküzdésére | 114 |
A tanulók legtöbbjének középszerű erkölcsisége. Oktalan hiúság rabjai. Naiv illuzióik az érzéki szerelem élvezeteinek értékelésében | 140 |
A bűnös szokások. Hatásuk, orvosságuk | 145 |
A legyőzendő ellenségek: (folytatás). A társak stb. | |
A veszedelmes társak kategóriái. A diákegyesületek. A társadalmi összeköttetések | 147 |
A legyőzendő ellenségek: (folytatás). A restek álokoskodásai | |
Nem lehet megújulni? Nincs idő! A pálya elfoglaltsága, stb. | 158 |
Csak Párisban lehet dolgozni! A vidék előnyei a szellemi munkára nézve | 163 |
A harmadik fejezet összefoglalása | 174 |
Az erősítő elmélkedések, a munka örömei | |
A henyélők boldogtalanok. A munka mint boldogság forrása magában véve és következményeiben | 175 |
Vissza- és előrepillantás | 188 |
A környezet nyujtotta segélyforrások | |
A közvélemény, a tanárok stb. | |
Az elismerés utáni vágy fontos szerepe. A közvélemény a középiskolában s az egyetemen. Milyennek kellene lenni az egyetemi tanárnak? A tanulók szükségletei. Az a nemes feladat, melyet a magasabb oktatásnak maga elé kellene tűznie | 190 |
A magasabb oktatásról alkotott abszurd fölfogás. Kizárólag az emlékezet művelésére szorítkozik. Tanultság nem tudomány. A tudósnak jellemvonásai, ki méltó e névre | 205 |
Az elhunyt nagyok hatása | 213 |
Befejezés | 217 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.