Aradtól az Országgyűlésig

Fülszöveg

„így történt, hogy 1955-ben, amikor Visegrádon, egy erdészházban töltöttem szabadságom néhány napját, hirtelen megjelent a párttitkár azzal, hogy a dékán kérésére azonnal menjek be az egyetemre, [ ] Tárgyaltak velem erről-arról, hogy miért egy erdészházban pihenek, amikor az egyetemnek is van üdülője Visegrádon. Mondtam, nem merült fel, hogy ott is üdülhetnék, és valaki az erdészházat ajánlotta. Egy Békeiné nevű nevezetes pártfigura odafordult az akkori szakszervezetishez, és azt kérdezte: miért nem foglalkoznak többet Szabad elvtárs magánproblémáival? Ekkor kezdődött el »minden idők« legnagyobb kísérlete részükről: lépjek be a pártba!
Nagyon szorítottak. Kérdezték, hogy miért nem akarok. [ ] Elmagyaráztam: A bolsevik és a magyar párt történetéből én egy dolgot felismertem. Mégpedig azt, hogy ez a párt semmit sem vesz aggályosabbnak, mint ha valaki a párton belül más nézeteket vall, mint amelyek a párthatározatok alapján kívánatosak. Én pedig nem vagyok biztos abban, hogy a... Tovább

Fülszöveg

„így történt, hogy 1955-ben, amikor Visegrádon, egy erdészházban töltöttem szabadságom néhány napját, hirtelen megjelent a párttitkár azzal, hogy a dékán kérésére azonnal menjek be az egyetemre, [ ] Tárgyaltak velem erről-arról, hogy miért egy erdészházban pihenek, amikor az egyetemnek is van üdülője Visegrádon. Mondtam, nem merült fel, hogy ott is üdülhetnék, és valaki az erdészházat ajánlotta. Egy Békeiné nevű nevezetes pártfigura odafordult az akkori szakszervezetishez, és azt kérdezte: miért nem foglalkoznak többet Szabad elvtárs magánproblémáival? Ekkor kezdődött el »minden idők« legnagyobb kísérlete részükről: lépjek be a pártba!
Nagyon szorítottak. Kérdezték, hogy miért nem akarok. [ ] Elmagyaráztam: A bolsevik és a magyar párt történetéből én egy dolgot felismertem. Mégpedig azt, hogy ez a párt semmit sem vesz aggályosabbnak, mint ha valaki a párton belül más nézeteket vall, mint amelyek a párthatározatok alapján kívánatosak. Én pedig nem vagyok biztos abban, hogy a párton belül nem lennék elhajló nézetek hordozója. Ezért azt tartom korrekt magatartásnak, hogy ne lépjek be a pártba /'
Szabad Györggyel - a 19. századi magyar polgári átalakulás korának történetírójával, az első demokratikusan megválasztott Országgyűlés elnökével - 1991-1992-ben készítetté a kötetbe rendezett beszélgetéseket egykori tanítványa, Pavlovits Miklós újságíró. Az interjúkból kirajzolódik egy közép-európai módra összetett emberi sors: a háborús hányattatások, az ötvenes-hetvenes évek bölcsészkari, levéltári, akadémiai élete, a történészviták, 1956 eseményei. Később a lakiteleki találkozó, az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások felidézése markáns képet ad a rendszerváltás körüli évek politikai, társadalmi zsongásáról. A beszélgetések a házelnöki évek kellős közepén zajlottak, így ezek megidézése is eleven, s nem mentes egyfajta feszültségtől sem: az aktív politikus döntéseinek értékelését a mérlegelő és távolságot tartó történész végzi el.
A Csorba László jegyzeteivel ellátott szöveget gazdag képanyag és annotált névmutató teszi teljessé. Vissza