Értékelés a pedagógiában

Szerző

Budapest

'Pavlik Oszkárné: Értékelés a pedagógiában ' összes példány

Kiadó:	Fővárosi Pedagógiai Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	101 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az értékelés Magyarországon az 1970-es évek végén vált a tanítási folyamat korszerűsítésében kiemelkedő fontosságú tényezővé, bár egyszerűbb vagy bonyolultabb formában az intézményes nevelés előtti időtől kezdődően mindvégig jelen volt és hatott a pedagógiai elméletben és gyakorlatban egyaránt. A változó, egyre differenciáltabb értékelési aktusok híven tükrözték az adott kor felfogását a gyermekről, a nevelés és oktatás céljáról és társadalmi funkciójáról.
A második világháború utáni időszakban hazánkban Kiss Árpád, Szokolszky István elődei, a mai pedagógiai értékelő teoretikusoknak; Báthory Zoltánnak, Nagy Józsefnek, Csapó Benőnek, Vidákovich Tibornak és Orosz Sándornak. A külföldi értékeléselméleti kutatók közül talán Tyler, Bloom, Seriven, Glaser és Grombach hatott legjobban a magyar szakemberek elméleti munkásságára.
Tyler (1970) szerint a pedagógiai értékelés lényege az, hogy programcéljai és a tanulókban a program hatására bekövetkezett változások milyen viszonyban állnak egymással. Bloom követelményrendszerével az értékelés érvényességét és megbízhatóságát növelte, Seriven definiálta a diagnosztizáló, a formatív és summatív értékelést. Glaser és Cronbach a klasszikus tesztelmélet normaorientációjával szemben a kritérium-referenciájú mérést preferálta. (E fogalmak kifejtésével a későbbiekben részletesen foglalkozunk.)
Végül érdemes megemlíteni, hogy a pszichometriának is köszönhető, hogy a pedagógiai értékelés önálló elmélettel és gyakorlattal rendelkezik, bár túlhangsúlyozta a mérést.
Az értékelés lényege a viszonyítás a cél és a hatás között. „A pedagógiai értékelésben visszajelentéseket szervezünk, azaz összefüggéseket keresünk a tanítás-tanulás eredményéből - voltaképpen a tanulóban kialakult változásokból - kiindulva a célrendszerről, a tanítási-tanulási folyamatról, a környezetről és a tanulóról, hogy a tanítás-tanulás folyamatának egész rendszerét optimalizálhassuk, javíthassuk." (Báthory, 1992.)
Réthy Endréné szerint az értékelés a tanárhoz, illetve a tanulókhoz érkező visszajelzés, amely a tanulót, ill. a tanárt megerősíti vagy a hibákra irányítja a figyelmet.
A pedagógiai értékelés területei sokféle nézőpontból osztályozhatók. így például beszélhetünk (tevy-Neró 1981.) a tanulók, a tanárok értékeléséről, a taneszközök és tanítási módszerek értékeléséről. Az 1978-as tanterv bevezetése után megszaporodtak a tanterv-beválási vizsgálatok (Pl. Szebenyi 1978., 1980., Báthory 1983., Zátonyi 1990.) Szülők értékelik gyermekeik tanárait és iskoláját, diákok tanáraikat, pedagógusok igazgatójukat (Kiss Árpád, 1981.) Bakonyi Pál 1982-ben belső és külső értékelésről beszól. Belső értékelés alatt az iskolán belüli értékelést érti, amely a pedagógiai gyakorlat mindenkori jellemzője, amikor a tanár, ill. a szakmai munkaközösség egy-egy osztály vagy tantárgyat értékel. Ezzel szemben, ill. ezt kiegészítendő a külső értékelés, amelyben a tanulási eredmények általánosan érvényes és megbízható megállapítása külső szakértőkkel, külső eszközökkel történik (feladatlap, kérdőív). Vissza

Tartalom

1. Az értékelés alapismeretei 3
1.1. Az értékelés típusai; (a diagnosztizálás, a formatív és summatív értékelés) 4
1.2. A kritériumra és normára irányuló értékelés 5
2. A tanuló értékelése, a pedagógus értékelési eljárásai 6
2.1. A megerősítés 7
2.2. A tanári értékelés jellemzői 7
3. Mérésmetodikai alapelvek 10
4. A pedagógiai értékelés menete, a vizsgálat ütemezése 11
4.1. Mintaválasztás 12
4.2. A háttérváltozók 13
4.3. A tananyagstruktúra feltárása, a követelmények 14
4.4. A teszt és a feladat 18
4.5. A javítókulcs, értékelési útmutató 25
5. Az eredmények statisztikai és pedagógiai elemzése, következtetési lehetőségek 26
5.1. Az eredmények statisztikai feldolgozása 27
5.2. Az eredmények pedagógiai-szakmai elemzése 32
6. A szaktanácsadó teendői 34
Felhasznált irodalom 36
Mellékletek 37
II. rész
FELADATLAPOK ÉRTÉKELÉSE SZÁMÍTÓGÉPPEL 49
1. Az átlag 51
2. Normális eloszlás (Gauss-görbe) 53
3. A szórás (diszperzió, deviáció) 54
4. Standardizálás 59
5. Összefüggések az átlag, az eloszlás és a szórás között 61
5.1 Lapultság, ferdeség vagy aszimmetria 61
5.2 Két szigma szabály, három szigma szabály 62
5.3 Javaslat a dolgozatok pontszámainak osztályzatra váltásához 63
6. Korreláció és korrelációs együttható 65
6.1 A teszt korrelációs együtthatója 65
6.2 Egy feladat vagy részfeladat (item) szerepe a dolgozatban 68
7. Megbízhatóság (reliabilitás) 71
8. Hiba, relatív hiba 71
9. A populáció átlagának meghatározása statisztikai becsléssel 73
10. Statisztikai hipotézisek vizsgálata, statisztikai próbák 74
10.1 Student vagy t-próba 75
10.2. Kétmintás U próba 77
10.3 Khi-négyzet [X^2] próba 78
11. A számítások elvégzése 81
11.1 A számológép használata 81
11.2 Számítógépes programok
11.3 Néhány gyakorlati tanács kezdőknek
az FPI „Mérés" program használatához 82
11.3.1 Ha van Norton Commander telepítve a számítógépre 82
11.3.2 Ha nincs a gépen Norton Commander 83
Irodalom 85
Mellékletek 87

Témakörök

Pedagógia > Nevelés > Egyéb
Pedagógia > Oktatás > Egyéb

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem