| A logizma rendszertani helye | 1 |
| A probléma | 1 |
| A rendszetani hely leírása | 2 |
| A logizma rendszertani helyét meghatározó törvényszerűségek | 8 |
| A diszjunktív tétel és szillogizmus tárgyelméleti vonatkozásai | 19 |
| A probléma | |
| A diszjunktív tétel | 19 |
| A diszjunktív szillogizmus | 19 |
| Kérdésünk veleje | 19 |
| Programm | 20 |
| Történeti előzmények | |
| Kant | 20 |
| Hegel | 21 |
| W. hamilton | 22 |
| Fries | 22 |
| Drobisch | 23 |
| Ulrici | 24 |
| Harms | 25 |
| J. Bergmann és Sigwart | 25 |
| B. Bosanquet | 26 |
| B. Erdmann | 26 |
| J. von Kries | 26 |
| Burkamp. Grebe. Neodialekticizmus | 26 |
| A diszjunktív tétel lényege | |
| Ítélet és tétel | 27 |
| A diszjunkció kritériuma | 28 |
| A vizsgálódás két szempontja | 28 |
| A diszjunktív tétel lényeg | |
| A vizsgálandó probléma | 28 |
| A diszjunktív lehetőség | 29 |
| A logikai lehetőség | 30 |
| A diszjunkció fajai | 30 |
| E fajok viszonya | 31 |
| A diszjunkció lényege | 32 |
| A diszjunktív szillogizmus | |
| A diszjunktív szillogizmus szerepe | 32 |
| A diszjunktív szillogizmus lényege | 32 |
| A diszjunktív szillogizmus alaptörvénye | 33 |
| A diszjunktív tétel tárgyelméleti vonatkozásai általában | |
| Tiszta logika és tárgyelmélet viszonya | 33 |
| Igazságtartalom és igazságtárgy | 34 |
| Kant | 35 |
| Hegel | 36 |
| A diszjunktív tétel és szillogizmus tárgyelméleti vonatkozásai | |
| Az első tárgyelméleti előfeltevés | 36 |
| A második tárgyelméleti előfeltevés | 37 |
| A harmadik tárgyelméleti előfeltevés | 39 |
| A tárgykörök (exisztencia, interszisztencia, szuperszisztencia) | 39 |
| Ezek viszonya a logikai alapelvekhez | 40 |
| E tárgykörök relativumok | 40 |
| A lehetőség és a diszjunkció az exisztenciában | 41 |
| A lehetőség és a diszjunkció az interszisztenciában | 42 |
| A lehetőség és a diszjunkció a szuperszisztenciában | 45 |
| A lehetőség és a diszjunkció az abszolút létnél | 47 |
| Összefoglalás | |
| Metafizikai vonatkozások | 48 |
| Logikai alapelv és mathematikai axióma | 50 |
| Bevezetés | |
| Az axiomatikus módszer | 50 |
| Logikai alapelv | |
| A logikai alapelv | 51 |
| A három logikai alapelv | 52 |
| A logikai alapelvek reverzibilis sort alkotnak | 53 |
| A logikai alapelvek rendszere abszolúte autonóm | 54 |
| E rendszer monokefalisztikus | 55 |
| A logikai alapelvek rendszerének tartalma | 56 |
| A logikai alapelvekből korolláriumaik endogén szillogizmusok által keletkeznek | 56 |
| Összefoglalás | 57 |
| A matehematikai axióma | |
| Az axióma fogalma | 57 |
| Az axiómák irreverzibilis sort alkotnak | 57 |
| Rendszerük polikefalisztikus | 59 |
| Csak egy tartományra vonatkoznak | 59 |
| Korolláriumaik exogén szillogizmusok által keletkeznek | 60 |
| A Hilbert-féle axiómakritériumok | 62 |
| A teljesség-kritérium | 62 |
| Az ellentmondásnélküliség | 64 |
| A függetlenség | 64 |
| Összefoglalás | 65 |
| Történeti áttekintés | |
| Aristoteles | 66 |
| Euklides | 66 |
| Hilbert | 71 |
| Russell | 75 |
| Wittgenstein | 85 |
| Peano (Az arithmetika axiomatizálása) | 90 |
| Frege | 92 |
| M. Geiger | 94 |
| Axiomatikus törekvések a halmazelméletben | 99 |
| Befejezés (hiányzik) | |
| A fogalommeghatározás ontológiai vonatkozásai | 107 |
| A probléma | 107 |
| A definíció előfeltevései | 108 |
| A definiálható lényeg | 109 |
| A nem-definiálható tartalom | 112 |
| A definíció mibenléte | 115 |
| A definíció mint az Abszolutum megismerésének eszköze | 116 |
| A definíció s az "antologtia entis" | 118 |
| Logikai alapelv és axióma | 122 |
| Definíció és alapstruktúra | 127 |
| Irodalmi jegyzetek | 129 |
| A létezés felismerése | 143 |
| Bevezetés | |
| A probléma | 143 |
| A létezés fogalma | |
| A létmegismerés mindig ráismerési folyamat | 143 |
| Létezés = permanencia | 144 |
| A létezés analóg fogalom | 146 |
| Folytatás | 148 |
| A létezés különböző jelentései | |
| Az exisztencia | 149 |
| A szubszisztencia | 151 |
| Az interszisztencia | 152 |
| A szuperszisztencia | 154 |
| Az abszolút lét | 156 |
| Ismereteink az abszolútumról | 157 |
| Az abszolútum határozmányai | 157 |
| Az abszolútum aspektusai | 159 |
| A mindenség struktúrája | 159 |
| A létfajok fogalmainak eredete | |
| A megismerés fogalma | 160 |
| A szemléleti (analitikus) megismerés | 160 |
| A következtető (szinthetikus) megismerés | 161 |
| Az autothetikus megismerés | 162 |
| A ráébredés | 162 |
| Az exisztencia fogalmának felmerülése | 164 |
| A tárgyalandó kérdések | 165 |
| Az exisztencia fogalmának immanens és transzcendens tényezője | 165 |
| Az interszisztencia fogalmának felmerülése | 169 |
| A szubszisztenciális lét felismerése | 171 |
| Az abszolút lét felismerése | 173 |
| Összefoglalás (hiányzik) | |
| A tiszta logika metafizika vonatkozásai | 176 |
| Bevezetés: a metafizika fogalma és módszere | |
| A metafizika mibenléte | 176 |
| Módszerének problémája | 176 |
| A létfogalom nem empirikus eredetű | 177 |
| A ráébredés | 178 |
| A gyakorlati valóságtudat kialakulása | 178 |
| A metafizikai módszer | 179 |
| Ennek lépései | 180 |
| Logikai és ontológiai alapelv | |
| Az azonosság elve | 180 |
| Az összefüggés elve | 181 |
| Az osztályozás elve | 182 |
| A korrelativitás tétele | 182 |
| Összefoglalás | 182 |
| A logikai alapelv autonóm | 183 |
| A logikai alapelv abszolút érvényű | 183 |
| A logikai alapelv egyúttal ontológiai alapelv | 184 |
| A metafizika alapelvei | 184 |
| Logikai és ontológiai kategóriák | |
| A kategória fogalma s a kategóriafajok | 185 |
| Kategória és alapelv. A kategóriameghatározás módszere | 186 |
| Az azonosság logikai kategóriái | 186 |
| Az összefüggés logikai kategóriái | 187 |
| Az osztály logikai kategóriái | 187 |
| A korrelativitás logikai kategóriái | 188 |
| Összefoglalás | 188 |
| Az ontológiai kategória fogalma | 189 |
| Az azonosság ontológiai kategóriái | 189 |
| Összefoglalás | 191 |
| Az összefüggés ontológiai kategóriái | 191 |
| Az osztályozás ontológiai kategóriái | 192 |
| A korrelativitás ontológiai kategóriái | 193 |
| Az ontológia hiparchológiai kategóriái | 194 |
| Folytatás | 196 |
| A valóság (exisztencia) | 197 |
| Az interszisztencia | 198 |
| A szubszisztencia | 199 |
| Az abszolút lét | 200 |
| A metafizikai kategóriák | |
| A szubsztancia | 203 |
| A forma (a lélek) | 204 |
| A matéria (a test) | 205 |
| Az idea (a szellem) | 206 |
| Az ősvaló | 208 |
| Az aktus | 209 |
| A potencia | 210 |
| A változás (idő, kauzalitás) | 211 |
| Az örökkévalóság | 213 |
| Az értékelméleti kategóriák | |
| A problémakör | 214 |
| Az értékdefiníció | 215 |
| Az értékeleméleti antinómia | 215 |
| Az értékteljesség | 217 |
| Az ősérték | 217 |
| Az értékismerés | 217 |
| Az érték létmódja | 217 |
| Jegyzetek | 220 |
| Névmutató | 232 |
| Tárgymutató | 234 |
Folytatás Microsoft-tal