A filozófia mibenléte | |
A filozófiai tudományok | |
Ellenvetések a filozófia létjogosultságával szemben | 5 |
A logika | 5 |
Az etika | 6 |
Az esztétika | 6 |
A metafizika | 7 |
Az ideológia | 8 |
A tudományos filozófia | 9 |
A filozófia mibenléte | 9 |
A filozófia módszere | |
A tudományok felosztása | 10 |
A matematika | 11 |
A valóságtudomány módszere: az indukció | 11 |
A matematika módszere: a dedukció | 12 |
A filozófia módszere: nem az indukció | 13 |
A matematika módszere: nem a didukció | 15 |
A filozófia módszere a redukció | 16 |
A filozófiai megismerés határa | 17 |
Filozófia és szaktudomány | 17 |
A filozófia története | |
Bevezető megjegyzések | 18 |
A filozófia fejlődése | 19 |
A filozófia történetének felosztása | 20 |
A logika problémái | |
Tiszta logika | |
A logika mibenléte | 22 |
Tiszta és alkalmazott logika | 22 |
A logikai alapelvek problémája | 22 |
Az eddig felvett logikai alapelvek | 23 |
Az azonosság elve | 24 |
Az összegfüggés elve | 24 |
Az osztályozás elve | 26 |
A korrelativitás elve | 27 |
A végtelen regresszus lehetetlenségének elve | 29 |
A logikai alapelvek érvénye feltétlen | 29 |
A pszichologizmus | 30 |
A tudomány problemtikája | 32 |
A tiszta logika | 32 |
A tiszta logika problematikája | 33 |
A logizma mibenléte | 34 |
A logizmaviszonyok | 35 |
Pozitívum és negatívum | 36 |
A tétel mibenléte | 36 |
A tétel dualisztikus szerkezete | 37 |
A kopula | 37 |
A szillogizmus | 38 |
A hagyományos szilogisztika hiányai | 39 |
A szillogizmus haszna | 40 |
Az ideák | 40 |
Gondolkodástan | |
Az alkalmazott logika problematikája | 40 |
Az ítélet mibenléte | 41 |
Analitikus, szintetikus és automatetikus ítélet | 42 |
A fogalom mibenléte | 43 |
A fogalomképzés | 45 |
A fogalom funkciója | 45 |
Egyes, többes és egyetemes fogalom | 46 |
A következtetés | 47 |
A logikai szabályok | 47 |
Módszertan | |
A módszer | 48 |
A logikai rendszerezés funkcói | 49 |
A definíció | 49 |
A magyarázat | 50 |
A teóraia | 50 |
A magyarázat típusai | 51 |
Az osztályozás | 51 |
A tudomány fogalma | 51 |
Ismeretkritika | |
Az ismeretkritika problémái | 52 |
A szenzualizmus | 52 |
Az empirizmus | 56 |
A kriticizmus | 57 |
A nem-empirikus ismeretek | 59 |
A szkepticizmus | 61 |
A szubjektivizmus | 62 |
Az objektivizmus | 63 |
Az érzéki megismerés lehetősége | 65 |
A bizonyosság | 66 |
Vallás és tudomány | 66 |
Történeti áttekintés | |
A történeti áttekintés szempontjai | 67 |
A szofisták | 67 |
Sokrates | 69 |
Platon | 71 |
Aristoteles | 73 |
Szent Ágoston | 75 |
A középkor | 78 |
Descartes | 80 |
Locke | 81 |
Leibniz | 83 |
Kant | 84 |
A német idealizmus | 87 |
Bolzano, Husserl és Nic. Hartmann | 89 |
Az etika problémái | |
Az erkölcsi cselekvés | |
A három alapkérédés | 93 |
A cselekvés mibenléte | 93 |
Cél és indíték az erkölcsi cselekvésben | 94 |
Az erkölcsi értékítélet | 95 |
Az eszmény | 96 |
Az erkölcsi értékelés | |
A helyes értékelés kritériumai | 97 |
A hedonizmus | 97 |
Az eudaimonizmus | 98 |
Az utilitarizmus | 99 |
Az igazságosság etikája | 100 |
A perfekcionizmus | 101 |
Az intellekturalizmus | 101 |
A legértékesebb cselekvés | 102 |
Az erkölcsi eszmény és norma | |
Az erkölcsi eszmény | 103 |
A normatív etika | 104 |
Eszmény és norma | 105 |
Az erkölcsi alapnormák | 106 |
A humanizmus | 106 |
A kultúra | 107 |
A becsület és a jog | 108 |
Az erkölcsiség mibenléte | 109 |
Az etika problematikája | 109 |
Erkölcs és vallás | 109 |
Történeti áttekintés | |
Sokrates és Platon | 110 |
Aristotelés | 111 |
Szent Ágoston | 112 |
Újkori irányok | 113 |
Kant | 115 |
Modern irányok | 120 |
Az esztétika problémái | |
Esztétikai határozmányok | |
Az alapproblémák | 124 |
Az alkotás | 124 |
Az esztétikai határozmányok | 125 |
A szemléletiség | 125 |
Az egységesség | 126 |
A jellegzetesség | 127 |
Az objektivitás | 127 |
Az irrealitás | 128 |
Az esztétikai tárgy | 129 |
A művészet | |
Impresszionizmus és expresszionizmus | 129 |
Művészet és játék | 131 |
A művészet mibenléte | 131 |
A művészetek osztályozása | 132 |
A stílus | 133 |
Az esztétikai kategóriák és egységtípusok | |
Az esztétikai kategóriák | 134 |
A tragikum | 134 |
A komikum | 135 |
A humor | 136 |
Az esztétikai eszmény és norma | |
Az esztétikai eszmény | 136 |
Az esztétikai norma | 137 |
A műkritika | 139 |
Az esztétika problematikája | 139 |
Történeti áttekintés | |
Platon | 140 |
Aristoteles | 141 |
Plotinos | 142 |
Aquiói Szent Tamás | 143 |
Újkori irányok | 144 |
Kant | 144 |
Hegel | 146 |
Modern irányok | 146 |
A metafizika problémái | |
A szustancia | |
A lét fogalma | 148 |
Valami valóság létezik | 148 |
A valóság fogalma | 149 |
A változás | 150 |
Forma és matéria | 151 |
A szubstancia fogalma | 152 |
A szubstancia nem test | 152 |
Attributum és kvalitás | 152 |
A szubstancia pszichomorf lény | 153 |
A materializmus | 153 |
A princípium individuationis | 154 |
A kapacitás | 155 |
Valóság és élet | 155 |
A szubstanciák összefüggése | |
Az okság elve | 156 |
Monizmus és pluarizmus | 157 |
Az egyetemes kölcsönhatás | 158 |
A világfolyamat | 158 |
Potencia és aktus | 159 |
A változás lényege | 159 |
A szubstancia három alaptevékenysége | 160 |
A lelkiélet | 161 |
Keletkezés és elmúlás | |
A probléma | 161 |
A fejlődés | 162 |
A fejlődés első törvénye | 162 |
A fejlődés második törvénye | 163 |
A fejlődés harmadik törvénye | 163 |
Az Abszolútum | 164 |
Kant ellenvetése | 167 |
Metafizika és vallás | 167 |
Alkalmazott metafizika | |
Természetfilozófia és szellemfilozófia | 168 |
Az anyag | 169 |
A tér | 169 |
Az idő | 170 |
Az erő | 172 |
Az élet | 172 |
A lelki valóság | 173 |
A szellemfilozófia első problémája | 172 |
A szellemfilozófia második problémája | 174 |
A szellemfilozófia harmadik problémája | 175 |
A szellemfilozófia negyedik problémája | 176 |
A metafizika problematikája | 176 |
Történeti áttekintés | |
A kezdetek | 176 |
Platon | 177 |
Aristoteles | 178 |
Szent Ágoston és a középkor | 182 |
Descartes | 183 |
Spinóza | 185 |
Leibniz | 186 |
Kant | 190 |
Fichte | 191 |
Schelling | 192 |
Hegel | 192 |
Herbart | 194 |
Schopenhauer | 196 |
Lotze | 198 |
Herbert Spencer | 200 |
Újabb irányok | 201 |
Bergson | 202 |
Az ideológia problémái | |
A fenomenológia | |
A probléma | |
Programm | 205 |
A négy alaptudomány | 205 |
A leírás | 205 |
A fenomenológia | 206 |
A követendő módszer | 207 |
Példa erre | 207 |
Hiparchológia | 207 |
A létsíkok viszonya | 209 |
Történeti áttekintés | |
Platon és Aristotelés | 210 |
Az újplatonizmus | 210 |
Scotus Eriugena | 211 |
Aquinói Szent Tamás | 212 |
Duns Scotus | 212 |
Hegel | 213 |
Bolzano | 214 |
Újabb irányok. Husserl | 215 |
A. Meinong | 217 |
Windelband és Rickert | 217 |
Rehmke | 218 |
Relációelmélet | |
A reláció mibenléte | |
A négy probléma | 219 |
A három alapreláció | 220 |
A relációk realitása | 220 |
Relációfajok | 221 |
Az ősrelációk | 222 |
Relációkalkulus | |
A kalkulus mibenléte | 222 |
A relációkalkulus | 223 |
Várható eredmények | 224 |
Történeti áttekintés | |
Aristoteles | 225 |
Avicenna | 225 |
Aquinói Szent Tamás | 227 |
Locke | 228 |
Hume | 229 |
Leibniz | 230 |
Kant | 231 |
Modern relációelmélet | 232 |
Kategóriaelmélet | |
Az alapkérdések | |
A négy alapprobléma | 233 |
A kategória mibenléte | 233 |
A kategóriarendszer aprioritása | 235 |
A kategóriák érvénye | 235 |
Pozitív és filozófiai kategóriák | 236 |
Autonóm és teherenóm kategóriák | 236 |
Ismeretelméleti kategóriák | 236 |
A kategóriaközti viszonyok | 237 |
A kategoriális abszolutum | 238 |
Történeti áttekintés | |
Aristoteles | 239 |
Duns Scotus | 239 |
Kant | 240 |
Hegel. Újabb irányok | 242 |
Értékelmélet | |
Az értékelmélet alaptanai | |
A négy alapprobléma | 243 |
Az érték fogalma | 243 |
Az értékítélet | 245 |
Érték és valóság | 245 |
Az értékvilág | 245 |
Ennek struktúrája | 246 |
Értékismerés | 246 |
Az alapérték viszonya egymáshoz | 247 |
Az ősérték | 248 |
Érték és Abszolútum | 249 |
Történeti áttekintés | |
Platon és Aristoteles | 250 |
Plotinos | 250 |
Kant | 252 |
Herbart. Windelband | 252 |
Rosmini és Brentano | 253 |
Böhm Károly | 254 |
A modern értékelmélet | 258 |