A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés a filozófiába

Szerző
Budapest
Kiadó: Danubia Kiadása
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés
Oldalszám: 268 oldal
Sorozatcím: Tudományos Gyüjtemény
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: Harmadik javított és bővített kiadás. Nyomatott a Királyi Magyar Egyetemi Nyomdában.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

Gyakran halljuk azt a véleményt, hogy a szaktudományok mellett, aminő például a matematika, fizika, kémia, biológia, tapasztalati lélektan stb., fölösleges külön filozófiai tudományt... Tovább

Előszó

Részlet:

Gyakran halljuk azt a véleményt, hogy a szaktudományok mellett, aminő például a matematika, fizika, kémia, biológia, tapasztalati lélektan stb., fölösleges külön filozófiai tudományt felvenni. Hiszen ami tudományosan megismerhető, azt épp ezek a diszciplínák vizsgálják; ami pedig megismerhetetlen, mint a végső okok, a világ legbensőbb lényege stb., arra nézve hiába szervezünk egy külön, úgynevezett bölcsészettudományt, az ezáltal sem válik megismerhetővé. A filozófia sohasem lehet oly értelemben tudomány, mint a matematika vagy a kémia, amit eléggé bizonyít a bölcselet történetének sajátos jellege. A szaktudományok több évszázad, némelyike több ezer év óta folytonosan haladnak, mert az egyik búvár a megelőző kutató eredményeire épít, de a filozófusok mindegyike elölről kezdi fölépíteni állítólagos tudományát. A filozófia multja nem is mutatja valamely szerves fejlődés képét, aminőt a szaktudományok történetében ismerünk fel, hanem egymásnak ellentmondó, sőt egymást nagyrészt figyelmen kívül hagyó elméletek összevisszaságát képviseli. Ezekben pedig oly kevéssé mutatható ki valamely irányban való haladás, hogy a mai bölcselő is még vitatkozik Aristotelesszel, világos jeléül annak, hogy e téren biztos, több kutató közös működésével létrejövő eredményekről szó sem lehet.
2. Bármennyire elterjedt még a tudomány embereinek körében is e vélemény, alaposabban szemügyre véve, felületesnek és tarthatatlannak bizonyul. Hogy ezt beláthassuk, képzeljük el egy pillanatra, hogy az összes szaktudományok valamennyi problémáját sikerült volna az emberiségnek megoldania, tehát hogy például az összes matematikai, fizikai, kémiai stb. problémákban nyilvánvaló kérdésekre teljességgel meg tudnánk felelni. Vajjon tudásvágyunk ki volna-e ezzel elégítve? Vajjon a szaktudományok tanításai nem volnának-e logikailag még befejezetlenek? Mindenekelőtt van egy alapvető probléma, melyhez minden szaktudomány valamiképen állást foglal, anélkül, hogy azt valamely szaktudomány felvetné s ez az igazság természetének kérdése. Bármely szaktudományi kutatás ugyanis abból az előfeltevésből indul ki, hogy valóban megismerhetünk bizonyos igazságokat s hogy az igaz állítások megkülönböztethetők a téves állításoktól s így lehet szó az igazságnak valamely egyetemes és változatlan természetéről, illetőleg határozmányairól... Vissza

Tartalom

A filozófia mibenléte
A filozófiai tudományok
Ellenvetések a filozófia létjogosultságával szemben5
A logika5
Az etika6
Az esztétika6
A metafizika7
Az ideológia8
A tudományos filozófia9
A filozófia mibenléte9
A filozófia módszere
A tudományok felosztása10
A matematika11
A valóságtudomány módszere: az indukció11
A matematika módszere: a dedukció12
A filozófia módszere: nem az indukció13
A matematika módszere: nem a didukció15
A filozófia módszere a redukció16
A filozófiai megismerés határa17
Filozófia és szaktudomány17
A filozófia története
Bevezető megjegyzések18
A filozófia fejlődése19
A filozófia történetének felosztása20
A logika problémái
Tiszta logika
A logika mibenléte22
Tiszta és alkalmazott logika22
A logikai alapelvek problémája22
Az eddig felvett logikai alapelvek23
Az azonosság elve24
Az összegfüggés elve24
Az osztályozás elve26
A korrelativitás elve27
A végtelen regresszus lehetetlenségének elve29
A logikai alapelvek érvénye feltétlen29
A pszichologizmus30
A tudomány problemtikája32
A tiszta logika32
A tiszta logika problematikája33
A logizma mibenléte34
A logizmaviszonyok35
Pozitívum és negatívum36
A tétel mibenléte36
A tétel dualisztikus szerkezete37
A kopula37
A szillogizmus38
A hagyományos szilogisztika hiányai39
A szillogizmus haszna40
Az ideák40
Gondolkodástan
Az alkalmazott logika problematikája40
Az ítélet mibenléte41
Analitikus, szintetikus és automatetikus ítélet42
A fogalom mibenléte43
A fogalomképzés45
A fogalom funkciója45
Egyes, többes és egyetemes fogalom46
A következtetés47
A logikai szabályok47
Módszertan
A módszer48
A logikai rendszerezés funkcói49
A definíció49
A magyarázat50
A teóraia50
A magyarázat típusai51
Az osztályozás51
A tudomány fogalma51
Ismeretkritika
Az ismeretkritika problémái52
A szenzualizmus52
Az empirizmus56
A kriticizmus57
A nem-empirikus ismeretek59
A szkepticizmus61
A szubjektivizmus62
Az objektivizmus63
Az érzéki megismerés lehetősége65
A bizonyosság66
Vallás és tudomány66
Történeti áttekintés
A történeti áttekintés szempontjai67
A szofisták67
Sokrates69
Platon71
Aristoteles73
Szent Ágoston75
A középkor78
Descartes80
Locke81
Leibniz83
Kant84
A német idealizmus87
Bolzano, Husserl és Nic. Hartmann89
Az etika problémái
Az erkölcsi cselekvés
A három alapkérédés93
A cselekvés mibenléte93
Cél és indíték az erkölcsi cselekvésben94
Az erkölcsi értékítélet95
Az eszmény96
Az erkölcsi értékelés
A helyes értékelés kritériumai97
A hedonizmus97
Az eudaimonizmus98
Az utilitarizmus99
Az igazságosság etikája100
A perfekcionizmus101
Az intellekturalizmus101
A legértékesebb cselekvés102
Az erkölcsi eszmény és norma
Az erkölcsi eszmény103
A normatív etika104
Eszmény és norma105
Az erkölcsi alapnormák106
A humanizmus106
A kultúra107
A becsület és a jog108
Az erkölcsiség mibenléte109
Az etika problematikája109
Erkölcs és vallás109
Történeti áttekintés
Sokrates és Platon110
Aristotelés111
Szent Ágoston112
Újkori irányok113
Kant115
Modern irányok120
Az esztétika problémái
Esztétikai határozmányok
Az alapproblémák124
Az alkotás124
Az esztétikai határozmányok125
A szemléletiség125
Az egységesség126
A jellegzetesség127
Az objektivitás127
Az irrealitás128
Az esztétikai tárgy129
A művészet
Impresszionizmus és expresszionizmus129
Művészet és játék131
A művészet mibenléte131
A művészetek osztályozása132
A stílus133
Az esztétikai kategóriák és egységtípusok
Az esztétikai kategóriák134
A tragikum134
A komikum135
A humor136
Az esztétikai eszmény és norma
Az esztétikai eszmény136
Az esztétikai norma137
A műkritika139
Az esztétika problematikája139
Történeti áttekintés
Platon140
Aristoteles141
Plotinos142
Aquiói Szent Tamás143
Újkori irányok144
Kant144
Hegel146
Modern irányok146
A metafizika problémái
A szustancia
A lét fogalma148
Valami valóság létezik148
A valóság fogalma149
A változás150
Forma és matéria151
A szubstancia fogalma152
A szubstancia nem test152
Attributum és kvalitás152
A szubstancia pszichomorf lény153
A materializmus153
A princípium individuationis154
A kapacitás155
Valóság és élet155
A szubstanciák összefüggése
Az okság elve156
Monizmus és pluarizmus157
Az egyetemes kölcsönhatás158
A világfolyamat158
Potencia és aktus159
A változás lényege159
A szubstancia három alaptevékenysége160
A lelkiélet161
Keletkezés és elmúlás
A probléma161
A fejlődés162
A fejlődés első törvénye162
A fejlődés második törvénye163
A fejlődés harmadik törvénye163
Az Abszolútum164
Kant ellenvetése167
Metafizika és vallás167
Alkalmazott metafizika
Természetfilozófia és szellemfilozófia168
Az anyag169
A tér169
Az idő170
Az erő172
Az élet172
A lelki valóság173
A szellemfilozófia első problémája172
A szellemfilozófia második problémája174
A szellemfilozófia harmadik problémája175
A szellemfilozófia negyedik problémája176
A metafizika problematikája176
Történeti áttekintés
A kezdetek176
Platon177
Aristoteles178
Szent Ágoston és a középkor182
Descartes183
Spinóza185
Leibniz186
Kant190
Fichte191
Schelling192
Hegel192
Herbart194
Schopenhauer196
Lotze198
Herbert Spencer200
Újabb irányok201
Bergson202
Az ideológia problémái
A fenomenológia
A probléma
Programm205
A négy alaptudomány205
A leírás205
A fenomenológia206
A követendő módszer207
Példa erre207
Hiparchológia 207
A létsíkok viszonya209
Történeti áttekintés
Platon és Aristotelés210
Az újplatonizmus210
Scotus Eriugena211
Aquinói Szent Tamás212
Duns Scotus212
Hegel213
Bolzano214
Újabb irányok. Husserl215
A. Meinong217
Windelband és Rickert217
Rehmke218
Relációelmélet
A reláció mibenléte
A négy probléma219
A három alapreláció220
A relációk realitása220
Relációfajok221
Az ősrelációk222
Relációkalkulus
A kalkulus mibenléte222
A relációkalkulus223
Várható eredmények224
Történeti áttekintés
Aristoteles225
Avicenna225
Aquinói Szent Tamás227
Locke228
Hume229
Leibniz230
Kant231
Modern relációelmélet232
Kategóriaelmélet
Az alapkérdések
A négy alapprobléma233
A kategória mibenléte233
A kategóriarendszer aprioritása235
A kategóriák érvénye235
Pozitív és filozófiai kategóriák236
Autonóm és teherenóm kategóriák236
Ismeretelméleti kategóriák236
A kategóriaközti viszonyok237
A kategoriális abszolutum238
Történeti áttekintés
Aristoteles239
Duns Scotus239
Kant240
Hegel. Újabb irányok242
Értékelmélet
Az értékelmélet alaptanai
A négy alapprobléma243
Az érték fogalma243
Az értékítélet245
Érték és valóság245
Az értékvilág245
Ennek struktúrája246
Értékismerés246
Az alapérték viszonya egymáshoz247
Az ősérték248
Érték és Abszolútum249
Történeti áttekintés
Platon és Aristoteles250
Plotinos250
Kant252
Herbart. Windelband252
Rosmini és Brentano253
Böhm Károly254
A modern értékelmélet258

Pauler Ákos

Pauler Ákos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pauler Ákos könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem