"Patrona Hungariae"

Előszó

Részlet a könyvből:

"Szűz Mária liturgikus ünnepeinek tanulmányozásakor feltűnő, hogy őt tizenkét nemzet kiváltképpen pártfogójának tartja (lehetséges, hogy ez a szám a legutóbbi időkben tovább gyarapodott). A legújabb keletű ünnepeket figyelmen kívül hagyva, zömük a barokk korban keletkezett: Bajorország Patrónája (1620), Franciaországban Nostra Domina - Miasszonyunk (1638). Ausztria Patrónája (1647), Lengyelország Királynője (1656), Mexikó Patrónája (1737).
Szűz Máriát természetesen mindenütt tisztelték a kezdetektől fogva, ám az adott nemzet és a királynőként, védasszonyként megjelenő Szűzanya kapcsolatának kiemelése, hangsúlyozása a barokk kor vallási életének egyik legjellegzetesebb megnyilvánulása. Az említett ünnepek sorában ott találjuk a Magyarok Nagyasszonya - Patrona Hungariae ünnepét, és ennyi barokk kori párhuzam láttán a kérdés szinte magától vetődik fel: vajon nem lehetséges-e, hogy csupán a barokk kor áhítata tükröződik a Szent István-i ország-felajánlásban, és a magyar Egyház kollektív emlékezete csak ettől kezdve hordozza ezt a szuggesztív képet? Ami a külföldi párhuzamokat illeti, hozzá kell tenni, hogy mindegyik több-kevesebb előzményre megy vissza. VII. Lajos francia király (1137-1180) lenne az első az országfelajánlók sorában, ha a magyar történelem nem szolgálna a már előbb említett példával. Vissza