Előszó
Kati elindul
Lity-loty, lity-loty - mondogatta a kevéske tej a nagy köcsögben, ahogy Kati hazafelé lépegetett vele.
- Ne locsogj, ne locsogj, ki ne ugorj a köcsögből, úgyis olyan kevés vagy!...
Tovább
Előszó
Kati elindul
Lity-loty, lity-loty - mondogatta a kevéske tej a nagy köcsögben, ahogy Kati hazafelé lépegetett vele.
- Ne locsogj, ne locsogj, ki ne ugorj a köcsögből, úgyis olyan kevés vagy!
- Lity-loty - mondta tovább is a tej minden lépésre, de azért nem ugrott át a köcsög karimáján.
Mentek, mentek a hosszú nyárfasoron a szomszéd tanyáról hazafelé.
- Édesanyám, meghoztam a tejet.
- Jaj, de kevés! De hiába, kevés pénzért nem lehet sokat hozni. Hívd csak be a többit is!
Kati szaladt az udvarra.
- Jóska, Borka, Teri, Feri, Panni, vacsorázni! - és körültáncolta a diófa alatt hűsülő nagy ruháskosarat, vagy inkább a benne heverésző legkisebbet,a Lajkót.
- Á, á, ó, ó - mondta Lajkó és megpacskolta párás kezével a kosár oldalát.
- Jó, jó, - válaszolt rá Kati - megyünk már, csak eloldom éjszakára Lompost!
Lompos kutya szűkölt a mehetnéktől, úgy húzta a láncot, hogy háza is majd vele ment. Hogy megcsörrent a lánca a földön, nekiiramodott, körbe-körbe szaladgált az udvaron.
Vissza