Előszó
"...Szabad, büszke nemzet lelke beszél a korhadt fejfából, a toldott-foldott zsendelyes parasztházból, a színes, tobzódó fantáziájú rajzokból. És szinte mintha a karcsú tornyok aranyos buzogánya...
Tovább
Előszó
"...Szabad, büszke nemzet lelke beszél a korhadt fejfából, a toldott-foldott zsendelyes parasztházból, a színes, tobzódó fantáziájú rajzokból. És szinte mintha a karcsú tornyok aranyos buzogánya büszkén az ég felé tartott zászlója volna ennek a népnek, a felé az ég felé tartott lobogós kopjája, ahol a magyarok külön Istene lakik." (Kós Károly)
Északról, délről és keletről a Kárpátok koszorúja, nyugatról pedig az Erdélyi-Szigethegység fogja körül az „igazi" földrajzi és történelmi értelemben Erdélynek nevezett káprázatos vidéket. Tulajdonképpen a hét egykori erdélyi vármegyét foglalja magába, amelyek a hét ősi vár: Dobokavár, Désvár, Fehérvár, Kolozsvár, Hunyadvár, Küküllővár és Tordavár köré szerveződtek.
Könyvem elsősorban szubjektív módon válogat a látnivalók között, de igyekszem bemutatni a hatalmas terület valamennyi tájegységét. Ellátogathatnak velem a káprázatos népi kultúrával, szívet melengető építészettel büszkélkedő Kalotaszeg vidékére, ahonnan kirándulunk az Erdélyi-érchegység megunhatatlan hegyei közé. Fölfedezzük Erdély egykori fővárosát, Kolozsvárt, bejárjuk a titokzatos Torockót és környékét.
Jajkiáltás a Mezőség szinte teljesen elfogyó szórványmagyarságának még meglévő értékeit meglátogatni. Beszterce környékén járva a szászok egykori gazdag világából nyerhetünk ízelítőt.
Természetesen tisztelgünk Hunyadi emléke előtt Gyulafehérváron, megkóstolhatjuk Nagyenyeden a híres félszáraz fehérbort. A vidék megunhatatlan, nincs annyi oldalas könyv, hogy részletesen bemutassak minden látnivalót. Bízom benne, hogy ez a legújabb kötet - az eddigiekhez hasonlóan - sok embernek csinál kedvet az utazáshoz. Az utazáshoz, amely Erdély tájain mindig felejthetetlen, örök emlék, s meglátják, még haza sem érnek, máris megszállja Önöket az érzés, hogy azonnal indulnának vissza. Az a jó hírem mindenkinek, aki egyszer Erdély földjére lép, élete végéig elkíséri majd a visszavágyódás erre a csodálatos, véráztatta földre, mindannyiunk „szülőföldjére"."
Vissza