Előszó
Részlet a könyvből:
Az iskolakerti kapun át, a Kutyaszorító felől, meg a Cziczu boltja irányából a kollégium főbejárata alá kezdtek szaladni a mendurok, mint kotló alá a csirkék, mialatt harsány...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Az iskolakerti kapun át, a Kutyaszorító felől, meg a Cziczu boltja irányából a kollégium főbejárata alá kezdtek szaladni a mendurok, mint kotló alá a csirkék, mialatt harsány torokkal kiáltozták:
- Korpabácsi mesét mond! Korpa bácsi mesét mond!
Egy-két lencsés, aki a Fellegvár felé vivő utköznek haladt, meghallván az örvendetes vészkiáltást, szintén megfordult s futva igyekezett a kollégiumnak:
- Korpa bácsi mesét mond!
... Korpa bácsi harmadízben negyedéves teológus, aki előzően tizenegy félévig hallgatta a jogi tanszéki előadásokat is, akkor már csakugyan ott állt a kollégium főkapujában. S mialatt a mendurok körülözönlötték, mint kőszirtet az ár, először nagy flegmával megtömte öblös pipáját, megnyomkodta a tetejét, rágyujtott, szippantott vagy hármat és akkor elnézett nyugodtan az apró diákok fölött:
- Mi a kivánságtok, édes fiaim?
A mendikánsok egyszerre sivitottak föl, mint a harmónium, ha valaki két kézzel tenyerel a sípjaira. Ki rekedten, ki vékönyka-cérnában:
- Mondjon mesét, Korpa bácsi!
Vissza