Hajóhanem (dedikált példány)

Fülszöveg

AZ UTAZÓ „Pisaban megnéztem a ferde tornyot, amivel jó nagy mákjuk van, mert semmi más nincs a városban, mégis hemzseg a turistáktól. Talán nekünk is el kellett volna fuserálnunk legalább az egyik kéményt Battán... Ha egyszerráérek, és megalapítom a turisztikai és világjáró egyetemet, Capri szigete biztos kötelező lesfcj mert szebb, mint akármelyik sziget, amit valaha láttam. Kivéve persze a Hajógyárit."
KARRIERISTA „Minden hajnalban kettőig tartott a takarítás, ami után a kabinomban mintegy fél órát csak összeroskadva ültem, hogy - kicsit összeszedve energiatartalékaimat - legyen erőm lezuhanyozni és felmászni a felső ágyra. Ilyenkor ilyenkor ugyanis pontosan úgy éreztem magam, mintha sprinteltem volna húsz kilométert időre a tűző napon, másnaposan, ellenszélben, éhgyomorra, végig emelkedőn, véradás után. Mély hóban."
A BARÁT "...bennem még egy kis kommuna ötlete is felvetődött. Ennek megfelelően a társaság később közösen megvenne egy egész társasházat, és ugyanúgy élnénk tovább együtt, mint annakidején a koleszban. Együtt nevelnénk a gyerkőceinket is, egészen extrém esetben pedig azt sem tudnánk, melyik kié."
A DIAK „...már egy-két héttel a szorgalmi időszak vége előtt tanácsos bejárni órára, hogy arcunk ne okozzon akkora meglepetést a professzoroknak a vizsgán. Továbbá így mi.elsőre el tudjuk dönteni, hogy egyáltalán a megfelelő emberhez mentünk-e be számot vetni. Meg kell ismerkedni az addig alig látott csoporttársakkal is, mert a kapcsolati tőke már ekkor is fontos lehet."
A GYEREK „Apám mindig is megmondta, hogy meggondolatlan vagyok, egyszer majd biztosan jól ki fognak rabolni, mielőtt összevernek, netán kirúgnak gyorshajtásért az iskolából, hogy aztán munkanélküli legyek, és ne legyen miből megélnem öreg koromra, ha megélem egyáltalán. Eddig a napig mindenhonnan megjöttem egyben, bejöttek a számításaim, bezzeg most cáfolhatatlanul igaza lett. Ennek megfelelően az első ötven másodpercben végighallgattam a szokásosat: miért kell mindig a bajt keresnem, huszonhárom éves vén korom ellenére fociznom, főleg parkettán, pláne nyolcvan kiló felett..."
A BETEG „Beadott egy koktélnak hívott csodaszurit, amitől a kórtermemben magamra hagyva a következő negyven percben hangosan röhögve fetrengtem ágyamon. Olyan szintű megkönnyebbült boldogság szállt rám, mint amikor félrészegen orgazmus közben tudod meg topmodell cicamicádtól, hogy főnöködnek ellopták a vadiúj kocsiját, és ötösöd van a lottón..." Vissza