1.061.942

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vízminőségvédelem - vízminőségszabályozás

Kézirat

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 247 oldal
Sorozatcím: Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete előadássorozatából
Kötetszám: 4951
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 370 példányban, 80 fekete-fehér ábrával illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó


ELŐSZŐ
Az ember környezetét - a bioszférát - amalyben az élet természetesen negjjuló folyamata lejátszódik, megnövekedett igényeinek és életszükségleteinek megfelelően uj alkotásaival, gazdasági... Tovább

Előszó


ELŐSZŐ
Az ember környezetét - a bioszférát - amalyben az élet természetesen negjjuló folyamata lejátszódik, megnövekedett igényeinek és életszükségleteinek megfelelően uj alkotásaival, gazdasági tevékenységével, a társadalom és az egyén javára formálja. E mélyreható beavatkozás hatására a természeti környezet egyensúlyi helyzete egyes területeken megbomlik és a biotópok káros megváltozása mind nagyobb és veszedelmesebb méreteket ölt.
A vizkeszletek elszennyezéséből eredő károk, a vízigények kielégítésének növekvő költsége, a rekreációs lehetőségek visszafejlődése, közvetve vagy közvetlenül a természeti környezet leromlásának eredménye. A természeti környezet degradációjának irányai közül kétségtelenül egyik leglényegesebb a vizi környezetben, vagy a viz közvetítésével bekövetkező károkozás, ezért a környezetvédelem egyik alapvető és meghatározó eleme a vizek védelme.
A jelen jegyzet a környezetvédelmi szataérnök-oktatás részére készült és első próbálkozásként kivárrta összefoglalni azokat a vízgazdálkodási, vízrajzi, vizkészletgazdálkodási és vizminőségszabályozási ismereteket, nelyek a környezetvédelem különböző területén nüködő szakemberek munkájához elengedhetetlenül szükségesek.
őszinte köszönetemet szeretném kifejezni azoknak, akik a kézirat ösz-szeállitása során értékes tanácsaikkal segítségemre voltak, névszerint Bártfai Szabó Lászlónak, dr.Deák Zsuzsannának, dr.Felföldy Lajosnak, Hazslinszky Tanásnak, Hack Bélának, Jobbágy Sándornak, Németh Józsefnek, dr.Rádai Ferencnek, Thurnay Bélának.
3 Vissza

Tartalom


I
TART. *. JMJECTZSC
oldal
Elősző ' 3.
I. Vízgazdálkodás 5,
1. A viz szerepe és jelentősege ¦ S.
1.1 A viz körforgása 6,
1.2 A viz előfordulása a természetben 9.
1.21 Csapadékvíz 9.
1.22 Felszíni vizek 11.
1.23 Felszín alatti vizek 16.
1.3 A viz és az eraber kapcsolata 19.
1.31 Barátunk a viz 19.
1.32 Ellenségünk a viz 20.
1.33 A vízgazdálkodás feladata 20.
1.34 A vízgazdálkodás fogalma 22.
2. A vízgazdálkodás történelmi, emlékei 23.
2.1 Az első vizinwnkálatok az ókori civilizációkban 23.
2.2 Görögország 24.
2.3 Róma 25.
3. Hagyarcrszág vizföldrajza 27.
3.1 A vízviszonyokat meghatározó tényezők 27.
3.2 A vízgyűjtőterület leírása 29.
3.21 A Duna 32.
3.22 A Dráva 37.
3.23 A Tisza 37.
4. Vizkészletgazdálkodás 40.
4.1 Vízkészlet. 42.
4.2 A vízigény
4.3 A vízmérleg 52. Az X.fejezetben felhasznált irodaion 57.
243
oldal
II. Vizminőségvédelem - Vízminőség 59.
1. A viz minőségének meghatározása 60.
1.1 Mintavétel 60.
1.2 Vízmennyiségek meghatározása 72.
1.21 Vízállás észlelések 73.
1.22 Vizhozammérés felszíni vizeknél 79.
1.23 Vizhozammérés csatornákban. Mérőbukók 82.
1.3 Vizvizsgálatok 84. l.U Vízminőségi adatfeldolgozás 84.
2. Vizminősités 87.
2.1 Kémiai /fizikai/ minősítés .95.
2.11 Klasszikus komponensek áttekintése 95.
2411.1 Sóháztartás 95.
2.11.2 Oxigénháztartás 98.
2.11.3 Nitrogénháztartás 105.
2.11.4 Foszforformák 109.
2.12 Mikroszennyezők 113.
2.13 Hőszennyezés 120.
2.14 Radioaktiv szennyeződés 12S. •
2.2 Biológiai vizminősités 132.
2.21 Halobitás 132.
2.22 Szaprobitás 134.
2.23 Trófitás 136.
2.24 Toxicitás 133
2.3 Bakteriológiai vizminősités
2.31 Mintavétel bakteriológiai vizsgálatokban
2.32 A vizsgálati eredmények értékelése
140. 144. 144.
oldal
3. A vizminőségvédelmi tervezés módszertani kérdései 148.
3.1 Alapadatok közötti összefüggések 148.
3.11 Vizminőség és vízhozam kapcsolata 148.
3.12 Turbulens diszperzió ISI.
3.13 Vizjárás-történeti kapcsolatok 153.
3.14 Meteorológiai viszonyok hatása a vízkémiai mutatókra 154.
3.15 Vizminőség változása az öntisztulás hatására 155.
3.16 Oxigénvonal -- 158.
3.2 Szennyvizterhelhetőség meghatározása 161.
3.21 Szennyvizterhelhetőség fogalma 161.
3.22 Szennyvizterhelhetőség meghatározása az oxigériháztartás komponensei alapján 162.
3.22.1 Szerirryvizterhelhetőségi határkoncentráció meghatározása 162.
3.22.2 Tulajdonképpeni szennyvizterhelhetőség meghatározása 163.
3.3 Szennyvízterhelés meghatározása 165.
3.31 Direkt módszer a szennyvízterhelés meghatározására 166.
3.32 Inverz módszer a szennyvízterhelés meghatározására 166.
3.4 Vízminőségi mérleg 167.
3.5 A szennyvíztisztítás szükséges mértéke 168.
3.51 Egy szennyvíztisztító telep szükséges tisztítási hatásfokának meghatározása 168.
3.52 Szennyviztisztitó telepek optimális tisztítási hatásfokának: meghatározása 169.
4. Vizmiriőségyédelm tervek
4.1 Lokális vizminőségvédelmi tervek
4.2 Folyószakasz vizminőségvédelmi tervek
4.3 Regionális:.vízminőségvédelmi tervek A n. fejezethez felhasznált irodalom
173.
174. 174. 174. 178.
oldal
III. Vizminőségszabályozás 182.
1. A vizminőségszabályozás fogalomköre 182.
2. A vizminőségszabályozás műszaki eszközei 183. 2.1 Szennyvíztisztítás 183.
2.11 Rácsok 186.
2.12 Homokfogó 187.
2.13 Ülepítők 189.
2.14 Biológiai tisztítóberendezések 195.
2.14.1 Csepegtetőtestek 195.
2.14.2 Eleveniszapos tisztítóberendezések 196.
2.15 Utóülepítők • 198.
2.16 Utókezelés 198.
2.17 Fertőtlenítés 200.
2.18 Iszapkezelés 200.
2.2 Ipari szennyvizek tisztítása 200.
2.21 Olajos szennyvizek tisztítása 201.
2.21.1 Olajfogók 201.
2.21.2 Pelyhesités és flotálás 202.
2.22 Egyéb ipari szennyvíztisztító nödszerek 202.
2.3 Ipari vízgazdálkodás, mint vizminőségszabályozás 204.
2.31 Technológia módosítása a víztakarékosság érdekében 205.
2.32 Technológia módositása vízmentes technológiák vagy kevésbé káros anyagok kibocsátása érdekében 208.
2.33 Hulladékanyagok visszanyerése, hasznosítása 210.
2.34 Özemen belüli szennyvíztisztítás 212.
2.4 A szennyvizek tározása és időszakos levezetése 214.
2.5 Tarozás, higitóviz átvezetés 215.
2.6 Vízfolyások levegőztetése 215.
246
oldal
3. A vizminőségszabélyozás jogi- gazdasági eszközei 216.
"3.1 Vizjogi engedély 217.
3.2 Szennyvízbírság 218.
3.3 Vizminőségszabélyozás gazdasági támogatással 220.
A III.fejezethez felhasznált irodalom 221.
IV. Vízminőségi kárelháritás 223.
1. Védekezés olaj ellen 224.
1.1 Olaj viselkedése felszíni vizekben 224.
1.11 Fizikai folyamatok 22S.
1.11.1 A viz felszínén az olajréteg kialakulása és szétterjedése 22S.
1.11.2 Az olajkompctiensek szétválása 226.
1.12 Kémiai folyamatok 228.
1.13 Bakteriológiai folyamatok 228.
1.2 Az olajkár elhárítás műszaki lehetőségei 228.
1.21 További olajfolyás meggátolása 228.
1^22 Olaj zárak 229.
1.23 Olajlernerőberendezések 230.
1.24.Olajmegkötő anyagok 230.
1.25 Olaj süllyesztő anyagok 231.
1.26 Olajanulgeátorok 231.
1.27 Az olaj elégetése 232.
1.28 Az olaj lerakódások eltávolítása 232.
2. Védekezés1 oxigénhiány ellen 233.
3. Egyéb káros anyagok elleni védekezés 236.
4. Műszaki lehetőségek összefoglalása 237.
A IV. fejezethez felhasznált irodalom 238•
Ábrajegyzék 239'
Tartalomjegyzék 243'

Pásztó Péter

Pásztó Péter műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pásztó Péter könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem