Szervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlatok

Előszó

Mindazok, kiket valaha is bámulatba ejtett a kémia színes világa, kik csodálattal figyelték kisiskolás korukban, hogy a nátriumdarabka szaladgál a vizén, hogy a fenolftalein varázsütésre megpirosodik, hogy mint egy kígyó, tekeregve fúvódik fel a meggyújtott higany-rodanid, különös csodálattal néztek a kémia laborra, mint boszorkányműhelyre, ahol az anyag füst, láng és cikázó villámok között fedi fel titkát. Azután ahogy mind mélyebbre ástak, rádöbbentek, mily hatalmas a kémia világa és a csillogó felszín alatt törvények, felismerések, adatok és sok-sok munka rejtőzik, mely a hőn áhított kémiai tudás megszerzéséhez vezet. E birodalmon belül cseppet sem kicsi tartomány a szervetlen kémia, melynek megismertetésére törekszik a szervetlen kémia labor című tárgy és e jegyzet is. A szervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlatok célja kettős: egyrészt klasszikus szervetlen kémiai ismereteket és szervetlen kémiai anyagismeretet kivan nyújtani, másrészt a hallgatók preparatív készségét fejleszteni. Ez utóbbi épít a hallgatóknak a kémia laborban megszerzett általános kémiai ismereteire és az alapvető kémiai műveletekben való jártasságára. A preparatív feladatok szervetlen vegyületek (mint például kloridok, nitrátok, szulfátok, foszfátok, karbonátok és különféle komplex vegyületek) előállítására irányulnak, melyek redukciós-oxidációs, ioncserés, illetve ligandumcserés reakciókon, vagy termikus bomláson alapszanak. A gyakorlatok során a kémiai reakciók tanulmányozásának módszere a kémcsőreakciók végzése, amelyhez az elvegzendő reakciók összeválogatásának alapja az volt, hogy a reakció lefolyása illetve eredménye vizuálisan is érzékelhető legyen, azaz a reakciók csapadék képződéssel, az oldat színének megváltozásával, vagy detektálható gázfejlődéssel járjanak. A jegyzet felépítése az elemek periódusosrendszer-beli elhelyezkedését követi. A periódusos rendszer csoportjainak megfelelően kerül tárgyalásra a kémiai elemek tulajdonsága, a belőlük származtatható fontosabb ionok és szervetlen vegyületek, végül a főbb ionok jellemző reakciói. A jegyzet röviden tartalmazza az elvégzendő reakció körülmenyeit (pH, koncentráció, hőmérséklet) és az észlelendő változásokat, valamint a változások kémiai hátterét. A fontosabb összefüggésekre, különböző ionok jellemző reakcióinak hasonlóságára, vagy éppen különbözőségére táblázatok hívják fel a figyelmet, melyet a hallgatóknak kell Vissza