Pártok és pártrendszerek

Tartalom

Bevezető 11
1. A párt fogalma és alaptípusai 15
1.1. A politikai párt fogalma 15
1.2. A pártok funkciói 16
1.3. A racionális választás elméletének magyarázata a pártok keletkezéséről 19
1.4. Politikustípusok 23
1.5. A pártok alaptípusai 24
1.6. A pártok tipizálása a célok alapján 25
1.7. Eltérő felfogások a pártok szerepéről 26
2. A politikai kultúra három típusa 31
2.1. A homogén és a fragmentált politikai kultúra 31
2.2. A homogén és a megosztott társadalom 32
2.3. Ideológia és pragmatizmus - a politikai konfliktusok természete 35
2.4. Politikai kultúra és pártrendszer 36
2.5. Oszloposodott társadalmak 37
2.6. Összegzés 39
3. Döntéshozatali elvek és demokráciatípusok 41
3.1. A társulásos (konszociációs) demokrácia 41
3.2. A társadalmi háttér és az elitviselkedés kombinációi 44
3.3. A demokratikus döntéshozatal két alapmodellje: a többségi és a konszenzusos modell 45
4. Elnöki és parlamentáris rendszerek 51
4.1. A kormányzati rendszerek és a pártok 51
4.2. Az alkotmányos berendezkedések és a demokratikus kontroll viszonya 54
5. Politikai törésvonalak 55
5.1. A törésvonal fogalma 55
5.2. Rokkan történeti-szociológiai modellje 57
5.3. A vallás 61
5.4. A nyelvi és etnikai tagoltság 66
5.5. A vidék-város ellentét 69
5.6. Az osztálykonfliktus 71
5.7. Összefoglalás 74
6. Politikai családok 75
6.1. A baloldal 76
6.1.1. A szociáldemokrata pártok 76
6.1.2. A kommunista pártok 80
6.1.3. Az újbaloldal és a zöldek 84
6.1.4. A baloldal súlya 86
6.2. A jobboldal 86
6.2.1. A kereszténydemokrácia 8 7
6.2.2. A konzervatív pártok 91
6.2.3. A szélsőjobb 94
6.3. A centrumpártok 100
6.3.1. A liberálisok 100
6.3.2. Az agrárpártok 103
6.3.3. A regionális-etnikai pártok 104
6.4. A pártcsaládok legfontosabb jellemzői 105
6.5. Az ideológiai hovatartozás jelentősége 107
6.6. A pártcsaládokon belüli nemzetközi együttműködés 107
7. A pártok szervezeti formájának történeti változása 111
7.1. A pártok eredete: honorácior- (káder-) párt és tömegpárt 111
7.2. Különbségek a honorácior- és a tömegpártok szervezeti és társadalmi jellegzetességeiben 113
7.3. A gyűjtőpártok 115
7.4. A kis pártok reneszánsza 117
7.5. A választási-professzionális párt és a kartellpárt 117
8. A párt mint szervezet 119
8.1. A pártok tagsága 119
8.2. A pártszervezet jelentősége 125
8.3 Szatellitszervezetek 126
8.4. Szervezeti típusok 127
8.5. A párton belüli demokrácia 130
8.6. A párton belüli döntéshozatal 132
8.7. A pártok finanszírozása 135
8.8. A pártegység 139
9. Pártrendszerek 141
9. 1. A számok hatalma 143
9.2. A kétpárti és a sokpárti alternatíva 145
9.3. Bipolaritás és multipolaritás 148
9.4. Sartori modellje 150
9.5. A kétpárti pluralizmus 151
9.6. Polarizált pluralizmus 154
9.7. Mérsékelt pluralizmus 161
10. A pártrendszerek regionális típusai 167
10.1. Skandinávia 168
10.2. Benelux államok 169
10.3. A német nyelvű Európa 170
10.4. Az angolszász világ 172
10.5. Mediterrán Európa 173
10.6. Olaszország és Írország 174
10.7. Európa pártrendszerei 176
10.8. Az elmúlt évtizedek változásai 179
11. Pártok a parlamentben 181
11.1. Frakciók és képviselők 181
11.2. Parlamentek és reprezentativitás 184
12. Kormányalakítás és koalíciós elméletek 187
12.1. A kormányalakítás játékszabályai 187
12.2. A kormány pártösszetétele: koalíciótípusok 189
12.3. Koalíciós elméletek 190
12.4. A hivatal mint öncél: a hivatalorientált modell 191
12.5. „Vegyes" koalíciós modellek 193
12.6. Koalíciós elméletek a programorientált modellben 194
12.7. A kisebbségi kormány 197
12.8. A fölös többségi koalíció 199
12.9. A hivatalorientált modell továbbfejlesztése 200
12.10. A programatikus modell kiegészítése 201
12.11. A kormányok élettartama 203
13. Választói viselkedés 205
13.1. A párttal való azonosulás és a társadalmi háttérváltozók szerepe 205
13.2. A mérlegelő szavazó modellje 211
13.3. A modellek ütköztetése 211
14. Az ideológiai mező jellemzői 213
14.1. Baloldali és jobboldali hagyományok 213
14.2. Egy- vagy többdimenziós politikai mező 214
14.3. A bal és jobb mint kommunikációs kód 219
14.4. Tömeges politikai attitűdök és a bal-jobb skála 220
14.5. Az ideológiai tér empirikusan megfigyelhető változatai 221
15. Verseny és determináltság a politikai piacon 225
15.1. A pártverseny 225
15.2. A verseny fokozatai 228
15.3. Politikai kultúra és választási piac 230
.Versenystratégiák és pártszervezeti típusok 230
Piactípusok és legitimációs problémák 232
15.6. A pártverseny leegyszerűsített modellje 233
15.7. A leegyszerűsített modell kiegészítései 235
15.8. A térmetafora korlátai 238
15.9. Szavazatorientált, hivatalorientált és oligopolista stratégiák 240
15.10. A pártstratégiák háttérváltozói 242
16. Választási rendszerek 243
16.1. Az egyszerű többségi rendszer 243
16.2. Az abszolút többségi rendszer 244
16.3. Az arányos választási rendszer 246
16.4. Az arányos rendszer az „átruházható szavazat" módszerével 246
16.5. A vegyes rendszerek 248
16.6. A pártlistás választási rendszer 248
16.7. A választási rendszerek csoportosításának további szempontjai 254
17. A választási rendszerek politikai következményei 255
17.1. Az egyszerű többségi egyéni kerületi rendszer 255
17.2. A kétfordulós (abszolút többségi) egyéni kerületi rendszer 259
17.3. Az arányos választási rendszer 259
17.4. Választási rendszer és arányosság 260
17.5. Választási rendszer és pártrendszer 261
17.6. A választási rendszerek hatása a pártstratégiákra 264
18. Kontinuitás és változás a nyugat-európai pártrendszerekben 267
18.1. A pártrendszerek stabilitása 267
18.2. A pártrendszer változásának társadalmi háttere 268
18.3. A pártrendszerek „kiolvadása" 270
18.4. A pártpolitikai változások magyarázatának versengő alternatívái 274
Irodalom 279
Függelék: az európai parlamenti pártszövetségek 289
Táblázatok és ábrák jegyzéke 293
Név- és tárgymutató 297

Témakörök