Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio/Észrevételek a megyék átalakitása körül

Előszó

Részlet a könyvből:
I. A helyreállított megyei s városi municipiumok tevékenysége 1867-ben.
Az alkotmány egész teljében még nem él; az ország pénzügyi állapotának tisztázása, s a birodalmi pénzügytől elkülönitett rendezése; továbbá a honvédelemnek nemzeti alapon szervezése - tehát az önállóság első föltétele, - még hátra van.
Habár ezen s némely más állam-ügyek rendezését, mely azonban, meg kell engednünk, nagy részt az idő és praxis által fog kifejlődni s módosulni, még némi kételyek homálya boritja is; és habár végtére alkotmányunk valósulása, s a nemzeti önkormányzat megszilárdulása még mindig az eldöntő körök „fair play"-je által nem kevésbé, mint közeurópai viszonyok alakulása által föltételezett: egészben nem tagadhatni hogy az 1848-ki törvények lényegökben, fő vonásaikban végrehajtvák, hogy az 1848-ki törvények szelleme testté lőn, hogy jövőnk csaknem egyedül saját kezünkbe téve.
Van a nemzetnek parlamentaris törvényhozása, s ennek felelős kormánya. Ős Magyarországban tettleg életbe lépett a képzelhető s minden eddig akár régi akár ujabb államokban létezett alkotmányfictiok közt, - mert hiszen mindenik csak jogi fictio - az igazságot leginkább megközelítő államrend, a világmíveltség s polgárosodás legnagyobb vívmánya: értem a képviseleti rendszer alapján öszpontositott törvényhozást, - és az egyéni és községi szabadság által, a nyilvánosság és sajtó által amúgy is hatalmában korlátolt kormánynak formaszerü felelősségét. Vissza