Előszó
Kiadványunkat városunk, Kazincbarcika negyedszázados fennállásának - helyesebben várossá nyilvánításának - évfordulójára jelentetjük meg. Azzal a szándékkal, hogy korabeli sajtóközleményekben, cikkekben, riportokban, tudósításokban felidézzük a város és üzemei, vállalatai, intézményei létrejöttének és fejlődésének egy-egy állomását, a bennük folyó munka, a lakosság életének, gondjainak és örömeinek sokféle megnyilatkozását, közösségivé alakulását. Az egyes írások mindig az adott történelmi helyzet alapján szólnak erről, a korabeli szellemiségnek megfelelően. (Ez a sajátosság főképp az első
évekből, a „hőskorszakból" való cikkekben érzékelhető.)
A gyűjtemény összeállításakor kiderült, hogy városunk iránt nem minden évben volt a sajtó figyelme egyformán egyenletes. Néhány időszakban bizony huzamosan elkerülte az újságírók érdeklődése Kazincbarcikát. Ám amikor a sajtó figyelme ránk irányult, akkor sem tudósított a város fejlődésének valamennyi fontos állomásáról. (Úgy véljük például, hogy a művelődési központról szóló híradásnak nagyon is helye lenne kiadványunkban, de a válogatás közben ilyen írást nem találtunk. Más, hasonló példát is említhetnénk, amelyről nincs sajtóközlés városi könyvtárunk cikkgyűjteményeiben, amelyek e kiadvány összeállításának alapjául szolgáltak.)
Valójában nem is várható el, hogy a megyei és az országos sajtó valamiféle történetírói pontossággal kövesse nyomon városunk - és bármely más település - életének, fejlődésének valamennyi megnyilvánulását. Ennek ellenére meggyőződésünk, hogy ez a kiadvány sok fontos mozzanatát felidézi a 25 éves Kazincbarcika gyarapodásának, az itt lakó és dolgozó emberek hétköznapjainak. Eleinte évekig az ipartelepítés, a beruházások, az építés híradásai voltak túlsúlyban, ami természetes is. Elvétve akad csak olyan írás az első évtizedben, amely a városfejlesztéssel foglalkozik. Ezzel összefüggő kérdések - egy-két korábbi kivételtől: főleg Boldizsár Iván írásaitól eltekintve - csak a 60-as években, a várossá avatás 10. évfordulója kapcsán és azt követően válnak az újságcikkek témáivá. Szórványos előzmények után lényegében ekkoriban kezd fokozottabban emberközelből foglalkozni a sajtó az itt dolgozók életével, problémáival. E tekintetben kiválik az a riportsorozat, amelyet a Népszabadság közölt 1965 decemberében Gerencsér Miklós tollából. Arra szintén felfigyelhetünk, hogy míg korábban a beruházásokról főként csak a számok és a „száraz tények" nyelvén írtak, legutóbb már a PVC-III. létesítése kapcsán többször is a beruházást megvalósító emberek helytállását örökítették meg a sajtó krónikásai.
Szívesen adtunk helyet gyűjteményünkben az ilyen írásoknak. Nemkülönben azoknak is, amelyek bírálták a városunkban, üzemeinkben folyó munka fogyatékosságait, szóvá tettek hiányosságokat.
Vissza