Párizsi körhinta

Fülszöveg

A 81 éves Dénes Zsófia életrajz-regényének már megjelent két kötete után, alig egy évvel azután, hogy hazatért Párizsból, ahol utoljára harmincegy évvel ezelőtt járt, máris az olvasók elé tárja a szorongva várt viszontlátás élményeiről szóló beszámolóját. Párizsi naplója nem felfedezőútról, hanem a már közel fél évszázaddal ezelőtt felfedezett dolgokkal, emberekkel való újratalálkozásáról ad számot, s a minden írásában annyira megkapó őszinteséggel a számadással együtt mérleget is csinál: mi változott itthon és mi ott, művészek és művek mai értékelésében, hatásában.
Ez az objektivitás, a maradandó szépség igaz megértése és ezzel együtt a művészettel kapcsolatban álló emberek mércére állítása - ez adja meg a sokat látott Dénes Zsófia új művének is azt az friss, izgalmas-érdekes hangulatát, amely minden írásában dominál. Kitűnő ízléssel és érzékkel, még ma is a vérbeli újságíró kíváncsiságával válogatja meg interjú-alanyait és beszámolóinak tárgyát, helyszínét. Meglátogatja otthonában Simone de Beauvoirt, ma is élő, neves festőművészeket - köztük Réth Alfrédot -, de felkeresi fiatalsága imádott művészeinek alkotásait is, hogy újra és újra hitet tegyen amellett: az igazi művészet minden kor számára megmarad. Mindenről vall, és minden vall neki: Pimodan Hotel: erről írt Ady, itt élt Baudelaire, Gautier, Courbet, Delacroix; Párizs hófehérre mosott házai: beszél Malraux-ról és Chagallról, aki az államminiszter megbízásából festette meg a nevezetes operakupola-freskót. Van Gogh és Gauguin képei láttán feleleveníti a két festőóriás barátságát, s elzarándokol Gachet doktor és a festő auvers-i házába, hogy meghallgassa és leírja a róluk szóló, még ma is élő legendákat. Korát meghazudtoló frissességgel rányílik a szeme minden újra is: Jean Genét, a Goncourt-díjas Conchon és a 79 éves Marcel Jouhandeau könyvei mellett Ionesco és Becket színdarabjainak esztétikai és társadalmi hatásait is érzékeli, érzékelteti.
Dénes Zsófia Párizsi körhintája nemcsak rendkívül élvezetes, kitűnő stílusban megírt útibeszámolót, hanem maradandó irodalmi-művészeti élményt jelentő olvasmányt ad az olvasónak. Vissza