Párizs munkásai a kommün napjaiban

Előszó

Párizs munkásai nyolcvan évvel ezelőtt, 1871 márciusában megdöntötték a burzsoázia hatalmát és megalakították a munkásosztály kormányát, a történelem első munkáskormányát: a Kommünt. A Párizsi Kommün mindössze 72 napig állott fenn, de még ennél is rövidebb életű volt az 1871-es kommün Marseilleben, Lyonban és néhány más francia vidéki városban.
A Kommün történelmi jelentősége mindazonáltal igen nagy. Marx, amikor megállapította, hogy mik voltak azok az új vonások, amelyek az 1871-es forradalmat megkülönböztetik valamennyi előző forradalomtól, hangsúlyozta, hogy a Kommün volt a történelemben az első munkáskormány, "a munkásosztály kormánya". Engels a proletariátus diktatúrájaként jellemezte a Kommünt. Lenin azt írta, hogy a Párizsi Kommün a "XIX. század legnagyobb proletármozgalmának legnagyobb mintaképe", hogy ez újtípusú állam volt, "a szovjethatalom csírája". Sztálin elvtárs "Az Októberi Forradalom nemzetközi jellege" c. cikkében, amelyben megállapította, hogy a múlt forradalmai egyoldalúak és korlátozottak voltak, hogy a kizsákmányolás egyik formáját csupán a kizsákmányolás egy másik formájával váltották fel, külön helyet adott a Párizsi Kommünnek. A Kommün történelmi sajátossága, mint Sztálin elvtárs erre rámutatott, az volt, hogy "a proletariátus első, dicsőséges, de mégis sikertelen kísérlete volt arra, hogy a történelmet a kapitalizmus ellen fordítsa." "Anarchizmus vagy szocializmus" c. munkájában Sztálin elvtárs megcáfolta a marxizmus ellenségeinek rágalmazó kirohanásait a proletárdiktatúra eszméje ellen, megcáfolta azt a rágalmazó állításukat, mintha a marxisták nem arra törekednének, hogy a proletariátus diktatúrát gyakoroljon a burzsoázia felett, hanem arra, hogy néhány személy diktatúrát gyakoroljon a proletariátus felett, s ebben többek között a Párizsi Kommün tapasztalataira hivatkozott és hangsúlyozta, hogy a Kommün a proletariátus forradalmi hatalma volt, amely a dolgozók nagy tömegeire, a felfegyverzett népre támaszkodott. Vissza