Párbeszéd az idővel
Válogatott tanulmányok, esszék, kritikák
Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: | Argumentum Kiadó |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Fűzött kemény papírkötés
|
Oldalszám: | 559
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
24 cm x 17 cm
|
ISBN: | 978-963-446-459-4 |
| |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Bodnár György 1927-ben szüleien, és 1951-ben közölte első írását. Párhuzamosan készült és egymással kölcsönhatásban lévő tanulmányaiban, esszéiben, kritikáiban és monográfiáiban a huszadik századi modern magyar irodalom alakulását követi nyomon a tizenkilencedik századvégtől napjainkig. A szerző nyolcvanadik születésnapjára készült kötet címe egyszerre metaforája a magyar modernségnek és a tanulmányíró irodalomtörténet- szemléletének. Az irodalmi modernség több korszakot kíséri végig, története többször is megszakadt, és újrakezdésre kényszerült. A szerző pályatörténete pedig még radikálisabb korszakváltásokra épült, hiszen a szocreál éveiben indult, felvillantotta az 56-os forradalom szellemi készülődését, majd visszakapcsolódott az európai modern gondolkodás menetébe, s immár önnön kockázatára került szembe a politikai és társadalmi rendszerváltás kihívásaival. Már első, 1976-os tanulmánykötetében azt vallotta, hogy a jó írástudó eszménye az a kritika és irodalomtörténet, amely -...
Tovább
Fülszöveg
Bodnár György 1927-ben szüleien, és 1951-ben közölte első írását. Párhuzamosan készült és egymással kölcsönhatásban lévő tanulmányaiban, esszéiben, kritikáiban és monográfiáiban a huszadik századi modern magyar irodalom alakulását követi nyomon a tizenkilencedik századvégtől napjainkig. A szerző nyolcvanadik születésnapjára készült kötet címe egyszerre metaforája a magyar modernségnek és a tanulmányíró irodalomtörténet- szemléletének. Az irodalmi modernség több korszakot kíséri végig, története többször is megszakadt, és újrakezdésre kényszerült. A szerző pályatörténete pedig még radikálisabb korszakváltásokra épült, hiszen a szocreál éveiben indult, felvillantotta az 56-os forradalom szellemi készülődését, majd visszakapcsolódott az európai modern gondolkodás menetébe, s immár önnön kockázatára került szembe a politikai és társadalmi rendszerváltás kihívásaival. Már első, 1976-os tanulmánykötetében azt vallotta, hogy a jó írástudó eszménye az a kritika és irodalomtörténet, amely - miközben tárgyát feldolgozza -, valamiképpen írója világképét is kifejezi. A témák lehetnek olykor esetlegesek, de a feladatok sora nemcsak a szerző anyagát gazdagítja, hanem szemléletét is formálja, és újabb vállalkozásainak irányát is megszabja. Párhuzamosan átélve a magyar poétikai forradalmat, a 60-as évek közepétől végig kellett gondolnia a strukturalizmus szövegelvűségét és a historizmusát, majd pedig az ezekkel vitatkozó befogadáselméletet, amely a mű létének a fogalmához hozzákapcsolta az olvasók értelmezését is. Az a gondolatmenet már párbeszédeket feltételezett nemcsak a mű és olvasó, hanem a mű és az író, valamint az író és az idő között. A párbeszédei folytatja azután az irodalomtörténész, amikor válaszol jelene és a múlt idők kérdéseire, s így az „igazságot" sem a maga pályájának, sem pedig elemzett, irodalomtörténeti korszakainak egyik vagy másik pontján találhatja meg. hanem a folyamatban. Tehát az írástudó visszatekintése önmagára sem lehet más, mint párbeszéde az idővel.
Vissza
Tartalom
Az irodalomtörténet történetisége. Előszó helyett 9
INDULÁS ÉS KIÚTKERESÉS A SZOCREÁL KORÁBAN
Az elégedetlenség könyve. Juhász Ferenc: A virágok hatalma...........................17
Egy fejezel az 1956-os forradalom előtörténetéből. /Ír Új Hang 1955 szeptembere
és 1956 októbere között ......................................24
A Niki az Új Hang-ban .......................................27
Ó, huszadik század! Vallomásos könyv Szekeres Györgyről.................................33
A PREMODERN MAGYAR ELBESZÉLÉS VÁLASZÚTJA
A ,,mese" lélekvándorlása ........................39
Egy elméletpótló esszé.................................39
A műfajok egyenlőtlen fejlődése a Nyugat forradalmában ....................40
A Nyugat permanens forradalma ............41
A mikszáthi anekdota Janus-arca...............42
Fikció és általánosítás...................................48
Külső és belső cselekmény.........................49
A műnemek határsértése......................50
Az elbeszélés nézőpontja és az elbeszélő illetékessége.......................................52
A balladai lélektan: Petelei István (1852-1910) .............................54
Az irónia: Papp Dániel (1865-1900) .....................................58
Az etnografikus és szociografikus leírás: Tömörkény István (1866-1917).................63
Az alaphelyzetek életképe: Gárdonyi Géza (1863-1922) ...............................70
A drámai leírás: Bródy Sándor (1863-1924)....................................76
A tárcanovella: Thury Zoltán (1870-1906) ..........................85
A hűvös modor: Herczeg Ferenc (1863-1954).......................91
A rezonőrhang és a reflexív elbeszélés: Ambrus Zoltán (1861-1932) .............98
A kaland: Cholnoky Viktor (1868-1912).....................108
Az álmok és emlékek pikareszkje: Lövik Károly (1874-1915) ............112
Tételek között szorongó tárgyiasság és impresszionizmus:
Justh Zsigmond (1863-1894) .................... 119
Az artisztikus cs lélektani kinagyítás: Gozsdu Elek (1840-1919)...... 132
A „mese", a regény és a novellaciklus. Kitekintés....................137
VÁLTOZATOK. A MODERNSÉGRE
A modem költőiség „szótára" és „grammatikája" .......... ................143
A művészregény mint az intertextualitás korai formája ............ ............... 149
A lélektan, a fantasztikum és a regény igazsága................. ..................159
Konvenciók és új poétikai jelenségek Csáth Géza elbeszélő művészetében.....16"
Móricz és a modernség.............................................................. 171
Az emlékezés tartama keresi grammatikáját . A Színek és évek
és Az eltűnt idő nyomában ....................................... 180
A pszichológiai ábrázolástól a létregényig. Kosztolányi Dezső regényei........ 187
Babits Mihály korrajzregényei avagy küzdelmek az epikával ........................ 196
Nagymagyarország térképétől a rádiumsugárzó ólomglobuszig. Babits Mihály
Keresztül kasul az életemen.................................. 204
A modernség én-felfogásai ............................... 209
Mirjamok és Máriák. A mítosz és a modernség ................ 214
Bartók és a Nyugat-mozgalom............................................. 222
A Nyugat képe az orosz irodalomról ................... 227
TÖRVÉNYKERESÉS
Vajúdó újklasszicizmus. André Gide: A pénzhamisítók..............243
Hemingway és az újrealizmus ..........................245
Kakuk Marci igazsága...................... 259
A történelem mint metafora. Füst Milán Advent .........................267
Ábel az utókorban Tamási Áron. Ábel a rengetegben ..........271
Nép, mítosz, valóság. Kodolányi problémák .............................274
A poétikai alakzatok kialakulása Illyés Gyula szépprózai műveiben ........................290
Németh László háborús korszaka (I93S-I944) Grezsa Ferenc
akadémiai doktori értekezéséről ...............................302
Az Ítélkezéstől a belátásig. Illés Endre (1902-1986) .......................307
Az eredettörténet körei......................................307
Az elbeszélés és az ítélkezés próbái.....................310
A novellisztikus esszé az önminősítő élet műfaja ....................316
Kettősségei: harmóniája......................................323
A hagyaték első üzenete: az előtörténet kiegészítése...................329
A század gyermeke. Sőtér István (I9I3-I9X8)..........................332
A kezdet: a Felleg/áras (1939) ................ 336
A mérleg mérlege................. ...............................345
Az etikai realista. Rónay György (1913-1978/ ...................................350
A regény és az élet ............................................................... 350
Családregénybe foglalt vallomás és ítélet.....................356
Társadalomkritikai ikerregények a szeretetről és a léi szomorúságáról 357
Histarico-pszichológiai regények az egyén történelmi bánéiról és bűnhődéseiről.. 362
Van-e megváltás?.....................................368
Egy új korszak ígérete, Örley István. A Flocsek bukása .........................372
Az egzakt kritika dilemmája Az angol "gyakorlati kritika" .........................377
az esszéíró nemzedék
Műfaj vagy korérzet?...........................383
A klasszicizmustól az újrealizmusig. Halász Gábor (1901-19-15) ..............388
A szellemtörténet és a történelem kihívása. Szerb Antal í 1901-1915)..................395
A végsó konzekvenciákig Bálint György (1906-1943) ....... ......................404
A mélyebb Európa vándora és kutatója. Cs. Szabó László (1905-1984) ........410
Játék és valóság. Sőtér István: Tisztuló tükrök (1966) ............................415
Műfaj és eszmény. Rónay György: Jegyzetlapok (1969) .....................420
a visszazökkenő idő próbái
Egy magatartás regénye. Németh László - Irgalom ........................................ 425
"Mondd a nehezen mondhatót!" Ottlik Géza Iskola a határon ......................... 428
Fabulya az utókorban. Mándy Iván Fabulya feleségei .................................... 432
Örökkévalóság az irodalom pillanataiban. Lengyel Balázs pályája
esszékben elbeszélve........................................ 435
A lehetetlen igazsága. Nemes Nagy Ágnes Szó és szótlanság................................. 441
Az esetlegességek és a mindenség egyneműsége. Pilinszky János
Beszélgetések Sheryl Simonnal .................................................... 445
Ellentétes elemek egyensúlya. Rába György Férfihangra ............................ 448
Szinkrón tanúskodások A hetvenéves Mészöly Miklós Emlékkönyvébe.................. 451
Sötét jelek (1957)............................................................ 451
Sauliét (1968) ........................................................................... 454
Alakulások (1975) .................................................................... 456
A tágasság iskolám (1977) ......................................................... 458
Örkény István harmadik indulása ................................................. 461
Egy szenvedély története két műfajban. Hubay Miklós A szívsebei:
A dráma sorsa ......................................................... 464
A képtelenség igazsága. Karinthy Ferenc: Epepe .................................................. 470
Mit tehetett a költő? Juhász Ferenc hatvanadik születésnapjára .............................. 474
Juhász Ferenc Őszikéi. Az őrangyal és a szél........................................... 478
"A szabad lelkületet keresem" Nagy László prózája .............................................. 483
A fegyelem próbája Fodor András a nyolcvanas években........................................ 487
A külváros népisége. Moldova György: Az idegen bajnok .................................. 495
Önvizsgálat és korkép. Szász Imre: Gyertek este kilencre........................498
Életképes realizmus. Kardos G. György: Avraham Bogatir hét napja ..........501
Hernádi Gyula elemzései és játékai .................504
Hol van már a tavalyi kesudió? Bertha Bulcsu (1935-1997) .................509
Orbán Ottó esszéi avagy: a költő a nyitott kaput döngeti,
amelyen egyébként sincs kedve belépni..........................515
Ki szavatol a regény biztonságáért? Esterházy Péter: Ki szavatol
a lady biztonságáért? ...........520
Reflexiók és önreflexiók. Balassa Péter Nádas Péter-monográfiája ......523
SZELLEMI KALANDOZÁS
Alirodalom vagy álirodalom ................... 533
Irodalom és film. Tájékozódás és tájékoztatás egy nemzetközi kollokviumon ........... 537
ELŐLEG EGY KÉSZÜLŐ KÖNYBÖL
Budapest-regények a magyar modernizáció korából ...................547
Mese a kamasz Budapestről. Molnár Ferenc: Az éhes város, 1901....................548
Budapest, a regényhős. Kóbor Tamás: Budapest, 1901..........................549
Urak. polgárok, balekok. Herczeg Ferenc: Andor és András. 1903...........550
Budapest a radikális konzervativizmus tükrében.
Harsányi Kálmán: A kristálynézők, 1914..........................553
A populista városkritika előképe. Oláh Gábor: Szegény magyarok. 1914......................554
Rezignált modernek. Kaffka Margit: Állomások, 1914-1917...............556