Parasztkultúra, populáris kultúra és a központi irányítás

Előszó

Parasztkultúra, populáris kultúra és központi irányítás címmel 1993. november 10-11-én zajlott Budapesten az a tudományos konferencia, amelynek anyagait ez a kötet tartalmazza. A konferenciát az MTA Néprajzi Kutatóintézet Történeti Etnográfiai Osztálya rendezte, tudatosan olyan méretűre tervezve, hogy vitára, eszmecserére lehetőség nyíljon. A választott téma korántsem forradalmi már; a romantikától eltávolodva régóta elismert, hogy az ún. népi kultúra sosem csupán saját keretei közé zárva vagy zárkózva, öntörvényűen formálódott. A szövevényes társadalmi kapcsolatháló egyik kötege az, amelynek mentén különböző rangú és székhelyű központi akaratok kívánták a társadalom különböző szegmentumait, így a népi kultúra keretében élőket, illetve a populáris kultúra megtestesítőit is sokféle vonatkozásban irányítani. A központi irányítás különböző törekvéseiről és a rájuk adott válaszokról szól ez a kötet, mondhatnánk esettanulmányokkal. A téma teljes körüljárására természetesen nem vállalkozhatunk. A távolról jött utasításokat már régóta írásban szokás továbbítani, kérdés, ki tudta elolvasni - ezzel nyitjuk kötetünket, amely azután a gazdálkodó birtokosközösségek szervezetei, az életmód épített, étkezési és öltözködési keretei, munkaszerződések, kiváltságok, az adózás, az intézmények közösségszervező szerepe, a jó illemre való felvigyázás, a házasságkötés és végrendelkezés, valamint a szemléletformáló populáris grafika területén bontja ki szabály és megvalósulása, ragaszkodás és ellenzés különböző eseteit. A Kárpát-medencebeli viszonyokat tárgyaló tanulmányok mellett örömmel fogadtuk a kérdést nagyon is „beszédesen" megragadó afrikai folklór elemzését. Külön is megköszönjük történész kollégáink élénk részvételét Kós Károly, aki csak akadályoztatása miatt nem lehetett velünk a konferencián, a címválasztást látva Kolozsvárról azt írta, hogy mind a parasztkultúra, mind a populáris kultúra terminusok használatát aggályosnak érzi a néprajz által hagyományosan vizsgált társadalmi rétegekkel kapcsolatban. Az általa pontosabban is megjelölt aggályok egy részére magától megjött a válasz, amikor Hofer Tamás viszont a népi kultúra, illetve a populáris kultúra fogalmak valójában két eltérő szemléleti megközelítésben gyökerező alternatívájához fűzött fogalomtörténeti megjegyzéseket. Vissza