Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon

Tartalom

ELŐSZÓ 5
Jegyzetek 10
BEVEZETÉS. KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS KÖZPONTI FOGALMAK 11
A térbeli szemlélet jelentkezése és kibontakozása a magyar néprajzban ... 11
A néprajzi csoport kérdésköre 16
Tér és idő 30
A parasztság XIX. századi változásai: parasztosodás - polgárosulás 36
Archaikus állapot - polgárosuló parasztság 44
Az eltérést és azonosságot kiváltó tényezők 49
Az azonosságot és eltérést kifejező jelenségek 59
Jegyzetek 63
AZ ALFÖLD ÉS PEREMVIDÉKEI 69
Nemzetiségi és vallási megoszlás 69
A hódoltság öröksége és a késő feudális településhálózat 71
Kiemelkedő integráló tényezők: az agrárvárosok és a tanyás gazdálkodás 74
Nagytáji központok: Szeged és Debrecen 81
Kulturális és népességi terjeszkedés: Jászság 88
A pusztai nagyállattartástól a homoki kertkultúráig: a Kiskunság,
a Három Város és környezetük (a Duna-Tisza közi homokhátság) 93
A polgárosulásnak induló parasztkultúra konzerválódása: Nagykunság és Hajdúság 99
A legnyitottabb alföldi vidék: a Dél-Tiszántúl 104
A Bácska és a Bánság 139
A Nyírség és környezete 146
Az Erdéllyel határos területek: Szamos völgye, Szilágyság, Körösök völgye 153
Az Alföld északi peremvidéke 159
A Dunamellék 164
Jegyzetek 168
DUNÁNTÚL, KISALFÖLD, SZLAVÓNIA 179
Népességi mozgások, nemzetiségek, vallások 179
Városok és uradalmak 181
Paraszti polgárosodás a lehetőségek és korlátozottságok szorításában 191
Kisalföld és Nyugat-Magyarország 194
Dél-Dunántúl: Göcsejtől Sárközig 218
Kelet-Dunántúl és a Bakony 231
Szlavónia és Szerémség 237
Jegyzetek 239
FELFÖLD 246
Kiegyenlítődött fejlődés .. 247
A síksági és hegyvidéki területek kapcsolata 257
A „palóc kérdés" és a belső táji tagolódás 259
Jegyzetek 275
ERDÉLY ÉS MOLDVA 280
Erdély késő feudális korának archaikus viszonyai 281
Földrajzi elzártság és gyér városhálózat 287
Nyelvi és vallási tagolódás 291
A parasztság a kapitalizmus korában. Bevezető a tájegységek
áttekintéséhez 293
Kolozsvár-Hóstát 296
Torda, Aranyosszék, Torockó 298
Kalotaszeg 302
Barcaság és Háromszék 304
Csík, Kászon, Gyergyó, Udvarhelyszék, Marosszék 310
A Küküllők mente, Nagyenyed-Gyulafehérvár vidéke, dél-erdélyi szórványok 319
Mezőség, észak-erdélyi szórványok 334
Gyimes 337
Moldva és Bukovina 339
Jegyzetek 344
ÖSSZEFOGLALÁS 354
A magyar népi kultúra nagytáji tagolódása, a változások és újítások
terjedésének irányai 356
Magyarok és szomszéd népek 367
Jegyzetek 379
IRODALOM 384
Kiegészítő irodalom a harmadik kiadáshoz 451

Témakörök