A könyv használatáról | 5 |
Mivel foglalkozik a néprajztudomány? | 6 |
Az élet színtere - településtörténet, építkezés, lakáskultúra | 11 |
Településtörténet és régészet | |
Bevezetés | |
A falu a régész szemével | 11 |
Régészeti fogalmak meghatározása | 12 |
Néhány szó a régészet módszereiről | 12 |
Forrás | |
Szemtanúk vallomásai Szent Margit csodáiról 1276-ból | 13 |
A Visegrádi-várkerti Árpád-kori faluásatás | 14 |
Példa | |
Egy dunántúli település változásai az egyes régészeti korokban: Somlószőlős régészeti topográfiája | 16 |
Összehasonlítás | |
A települések változásaira kiható tényezők a középkori Franciaországban | 18 |
Frankok a mai Németország területén (népvándorláskor, Kr. u. 7. század) | 19 |
Felhasznált irodalom | 19 |
Településtörténet a középkortól Magyarországon | 21 |
Bevezetés | |
A településszerkezet átalakulása a Kárpád-medencében | 21 |
Az Árpád-kori falu és határa | 21 |
A településtípusok rendszerezése | 23 |
A falu településformája | 24 |
A falu utcájának beépítése | 25 |
Forrás | |
18. századi térkép szalagtelkes településekről | 25 |
Példa | |
A kalocsai Sárköz településszerkezete 18-19. században | 26 |
A tanya | 27 |
Példa | |
A városok kialakulása | 28 |
A mezőváros | 29 |
Felhasznált irodalom | 30 |
A telek elrendezése és a gazdasági épületek | 31 |
Bevezetés | |
A telek | 31 |
A gazdasági épületek | 32 |
Forrás | |
17. századi metszet részlete | 35 |
Példa | |
A tüzelőistálló és a pitarólas tanya | 37 |
Pincesor Cákon (Vas megye) | 37 |
Összehasonlítás | |
Kettős udvarok a Lápos vidékén Erdélyben | 38 |
Sváb lakóistállós ház Németországban | 40 |
Gazdasági épületek Szlavóniában és Erdélyben | 41 |
Felhasznált irodalom | 41 |
A magyar paraszti lakóház | 42 |
Bevezetés | |
Az építkezés alapanyagai és technikái | 42 |
Ormok és homlokzatok | 48 |
Forrás | |
Lakóházak a szabadtéri múzeumokban | 49 |
Középkori okleveles források a fával való építkezésről | 50 |
Buday György néprajzi vázlatfüzetének egy lapja a Szeged környéki napsugaras oromzatú házakról | 50 |
Példa | |
A magyar paraszti lakóház táji típusai | 51 |
Összehasonlítás | |
A szlován füstház | 58 |
A bosnyák lakóház | 58 |
Felhasznált irodalom | 59 |
A belső tér - a lakáskultúra | 60 |
Bevezetés | |
Az alaprajz és a belső téreloszlás | 60 |
Bútorfajták és magyarországi bútorkészítő központok | 63 |
Forrás | |
Okleveles említések tűzhelyekről, berendezési tárgyakról és lakástextiliákról | 67 |
Szobabelsők és tüzelőberendezések | 68 |
Példa | |
Dél-alföldi paraszti szobabelsők | 70 |
Szobabelsők Gyergyó-alfaluról és Kalotaszegről | 71 |
Összehasonlítás | |
A kispolgárság lakáskultúrája és annak változásai a 20. század folyamán | 71 |
Német városi szegénycsaládok otthona - Augsburg, 16. század | 73 |
Felhasznált irodalom | 74 |
Gazdaság és életmód | |
Hagyományos gazdálkodás - vadászat, halászat, gyűjtögetés | 77 |
Bevezetés | |
A hagyományos gazdálkodás típusai | 77 |
Forrás | |
Pákászok és madarászok a régi Sárréten | 78 |
Példa | |
Az orvvadászat és orvhalászat | 81 |
Hagyományos gazdálkodás a Bakonyban | 83 |
Összehasonlítás | |
Szervezett halászat és halkereskedelem a középkorban | 84 |
Felhasznált irodalom | 86 |
A földművelés és az állattartás | 87 |
Bevezetés | |
A növénytermesztés módjai és eszközei | 87 |
A félnomád állattartás és földművelés a 10. században | 91 |
Forrás | |
Sertés- és vetemény-beszolgáltatás adatai - Beregújfalu, 1570 | 93 |
Szőlőpásztor esküje - Sajószentpéter, 1827 | 93 |
Paraszti önéletrajz részlete a részmunkában végzett aratásról (1906) | 93 |
Néprajzi gyűjtések az állattartásról - Kraszna, Szilágyi m., 1940-es évek | 94 |
Példa | |
Takarás és nyomtatás az Alföldön | 95 |
Rétgazdálkodás a Szigetközben | 96 |
Szőlőművelés a Somlón | 99 |
Kertgazdálkodás Pest környékén | 100 |
Pusztai állattartás | 101 |
Összehasonlítás | |
Magashegyi juhtartás - tejbemérés és henderikázás Magyarlónán | 103 |
Sertéstartás a szerbeknél - Zimony (volt Szerém vm), 1904 | 104 |
Bolgárkertészet - Szentes (Csongrád m.) | 104 |
A búza és a vetésforgó Európában a 15-18. században | 105 |
Felhasznált irodalom | 107 |
Kereskedelem | 108 |
Bevezetés | |
Városiasodás és kereskedelem a középkorban | 109 |
Forrás | 110 |
Vásárok és vásári körzetek az okleveles adatok alapján | 111 |
Sószállítási útvonalak térképe 1773-ból | |
Vásári helypénzről szóló határozat - Csongrád megye, 1855 | 112 |
Példa | |
A debreceni régi nagy vásárok | 115 |
Összehasonlítás | 119 |
Vándorkereskedők és házalók | 120 |
Felhasznált irodalom | 120 |
Viselettörténet | 120 |
Bevezetés | |
A népviseletek kialulása | 120 |
Forrás | |
Történeti források viseletekről | 125 |
Gyermekviselet - paraszti önéletrajz Heves megyéből | 128 |
Példa | |
Észak-magyarországi viseletek | 128 |
A szűr | 133 |
Összehasonlítás | |
A nemzetiségek viseletei | 135 |
Felhasznált irodalom | 137 |
Táplálkozás | 138 |
Bevezetés | |
A paraszti táplálkozás általános szokásai | 138 |
A konyhai edények története és fő típusai | 139 |
A nagyobb kerámiakészítő központok | 140 |
Forrás | |
Nyelvtörténeti, régészeti és írott források a táplálkozásról | 144 |
Paraszti visszaemlékezések az étkezésekről | 145 |
Példa | |
A kenyér | 147 |
Összehasonlítás | |
Az étkezés rendje Nyárádszentimrén (Marosszék) | 151 |
Táplálkozási szokások Európában | 152 |
Felhasznált irodalom | 154 |
A társadalom szerkezete és változásai | |
A magyar családszervezeti és a társadalom szerkezete az államalapítás előtt | 157 |
Bevezetés | |
A honfoglaláskori magyarság etnikai képe és társadalmi rétegzettsége | 157 |
Forrás | |
A honfoglaláskori társadalom a temetők régészeti leletanyaga alapján | 160 |
Példa | |
A palóc nagycsalád | 162 |
Összehasonlítás | |
A nemzetiségek családszervezete Magyarországon | 164 |
A vogul és az osztják társadalom az újkori történelemben | 165 |
Felhasznált irodalom | 166 |
A középkori magyar társadalom | 167 |
Bevezetés | |
A falurendszer kialakulása | 167 |
A városok társadalmának kialakulása | 167 |
Forrás | |
A középkori városi társadalom az adó- és házösszeírások, a végrendeletek és a hagyatéki leltárok tükrében | 170 |
Foglalkozást jelentő helységnevek | 171 |
Példa | |
A középkori falu társadalma | 172 |
Kolozsvár, Pozsony és Sopron városának társadalma a 14-15. században | 174 |
Összehasonlítás | 179 |
Katedrálisépítés és társadalmi berendezkedés a középkori Európában | 176 |
A középkori város társadalma és közigazgatása Franciaországban | 177 |
Felhasznált irodalom | 179 |
A magyar paraszti társadalom a 19. század végén és a 20. század elején | 180 |
Bevezetés | |
Társadalmi rétegek a jobbágyfelszabadítás után | 180 |
Forrás | |
A "puszták népe" - uradalmi cselédek az Alföldön és a Dunántúlon | 184 |
Cselédbérek a század elején - Tótkomlós (Békés m.), 1902 | 187 |
Az uradalmi cselédség élete és belső hierarchiája - Tömörkény István novellájának részletei | 185 |
Példa | |
Szegénysorsú lányok élete | 187 |
Összehasonlítás | |
Az ormánsági egykés társadalom az 1930-as években | 190 |
Felhasznált irodalom | 192 |
A városi polgárság a múlt század végén és a század első évtizedeiben | 193 |
Bevezetés | |
Polgárosodás a Monarchiában | 193 |
Forrás | |
Budapest | 197 |
Nagyvárad | 199 |
Kassa a két világháború között | 201 |
Példa | |
A munkáscsaládok és a kispolgárság alsóbb rétegeinek lakáskörülményei és élete a századfordulón | 204 |
Összehasonlítás | |
A tömegek lázadása - Európa, 1929 | 207 |
Felhasznált irodalom | 210 |
A kollektív gazdálkodás hatása a paraszti közösségekre | 211 |
Bevezetés | |
A hagyományos paraszttársadalom felbomlása | 211 |
Forrás | |
Dokumentumok, újságcikkek, kérvények (Veszprém megye) | 212 |
Példa | |
Kulákprés - Tótkomlós (Békés m.) | 215 |
Összehasonlítás | |
Az utolsó paraszt kivonulása - Felsőiszkáz (Veszprém megye) | 219 |
Felhasznált irodalom | 223 |
Függelék | |
Helynévmutató | 224 |
Történeti tájnevek és megyék a Kárpát-medencében | 227 |
Ajánlott irodalom | 228 |