Előszó
Akik e könyvet kézbe veszik, nem mindennapi katonai irodalmi művel ismerkedhetek meg, amelynek minden fejezete rendkívül érdekes, olvasmányos - és nem utolsósorban gondolatébresztő.
A magyar...
Tovább
Előszó
Akik e könyvet kézbe veszik, nem mindennapi katonai irodalmi művel ismerkedhetek meg, amelynek minden fejezete rendkívül érdekes, olvasmányos - és nem utolsósorban gondolatébresztő.
A magyar olvasók kedvelik és jól ismerik a memoárirodalmat, s annak értékes részeként a nagy honvédő háború kiemelkedő szovjet hadvezéreinek, parancsnokainak, politikai munkásainak visszaemlékezéseit.
Fedot Filipovics Krivda hadseregtábornok könyve - saját célkitűzése és megítélése szerint - nem memoár, hanem elsősorban a tapasztalatok és jó tanácsok tárháza, forrása a hivatásos katonák azon fiatal nemzedéke számára, amelynek tagjai most kezdik meg a katonai főiskolát, azután tisztté avatják őket, majd fiatal alegység-egységparancsnokokként tapasztalatokat szereznek, formálódnak és idővel alkalmassá válnak arra, hogy katonai akadémiára kerüljenek és magasabb képzettség birtokába jussanak. A szerző életében ez a nagyon fontos időszak - 1941-től 1951-ig - 10 évet igényelt.
Fedot Krivda hadseregtábornok élettapasztalatainak összegzésekor közel fél évszázados, hivatásos katonai szolgálatra, változatos, gazdag életpályára tekinthetett vissza. Ahogy mondani szokás, mai fejjel magasabb beosztás ellátásához is sok tanácsot tudna, illetve tud adni, ő azonban könyvének témájául a hivatásos katonai pálya azon időszakát választotta, amikor szinte nulláról indult, és tapasztalatait elkötelezettségére, szélesedő ismereteire, sokoldalú adottságaira, vezetői képességére támaszkodva az önmagával való vívódás, a környezetével való állandó kapcsolat, az emberi tulajdonságok és érzelmek összefüggései felismerésének alapján - szinte mozaikszerűen rakta össze, amely az idő múlásával egységes egésszé, politikai, katonai, vezetői tudássá és tudománnyá érlelődött.
Vissza