Paradigmák és paradigmaváltások a magyarországi anyanyelv- és irodalompedagógiai kutatások körében

Tartalom

Pszicho-biográfiai indítékok a téma körülhatárolásában (11)
I. TÉZISEK ÉS MUNKADEFINÍCIÓK A TÉMAKÖR ELŐZETES
JELLEMZÉSÉHEZ (13)
1. A pedagógia, a nyelvészet és az irodalomtudomány tudáskörnyezete (14)
2. Paradigmák és előzetes jellemzésük (15)
2.1. A képességfejlesztés paradigmája (15)
2.2. Kommunikációs és szemiotikai pedagógiai paradigma (16)
2.3. A modern nyelvészet pedagógiai paradigmája (17)
2.4. Szövegtani pedagógiai paradigma (18)
2.5. Irodalomtudományi pedagógiai paradigma (18)
2.6. Kreatológiai pedagógiai paradigma (19)
2.7. Kutatásmetodológiai (episztemológiai) paradigma (19)
2.8. A tudományrendszerezéstan paradigmája (19)
2.9. A kétpólusú tartalmi szabályozás tantervelméleti paradigmája (20)
2.10. Pedeutológiai paradigma (20)
2.11. Tudománypedagógiai paradigma (20)
3. Az anyanyelv- és irodalompedagógia témáinak konstruálásában szerepet játszó oktatáspoltikai és pedagógiai tényezők áttekintése (21)
II. A PROBLÉMAELMÉLET, VALAMINT AZ INTER- ÉS MULTIDISZCIPLINARITÁS MINT AZ ANYANYELV- ÉS IRODALOMPEDAGÓGIAI GONDOLKODÁS METODOLÓGIAI TUDÁSHÁTTERE (33)
1. Probléma és problémaelmélet (33)
2. AZ inter- és multidiszciplináris szemlélet mint az összetett anyanyelv- és irodalompedagógiai problémákra adható megoldásválasz feltétele (34)
III. A TUDÁSRENDSZEREZÉS ÉS A TUDÁSTIPIZÁLÁS SZEREPE A PEDAGÓGIAI (ANYANYELV- ÉS IRODALOMPEDAGÓGIAI) GONDOLKODÁSBAN (35)
1. A pedagógiai tudásról és annak ontológiai hátteréről (35)
1.1. A pedagógiai tudás világának és valóságának új szemléletű leírása és
modellezése (36)
1.2. A pedagogikum (41)
1.3. A pedagógiai patologikum (43)
1.4. A pedagógia tárgya és tudomány-jellege, valamint a pedagógiának mint ismeretrendszernek a struktúrája (44)
1.5. Az anyanyelv- és az irodalompedagógiai kutatások ismerethátterének kialakításában szerepet játszó pedagógiai diszciplínák jellemzése (48)
1.5.1. Általános pedagógia (48)
1.5.2. Különös pedagógia (50)
1.5.3. Gyakorlati pedagógia (52)
1.5.4. Alkalmazott pedagógia (52)
1.5.5. Alapozó pedagógiák, illetve pedagógiai alaptanok (53)
1.5.5.1. A pedagógiai alaptanok felépítése és szerepe a pedagógiai gyakorlati tudás megalapozásában (54)
1.5.5.2. A pedagógiai alaptanok funkciói (55)
2. A pedagógiai tudás rendszerezéséről (56)
3. Az anyanyelv- és irodalompedagógiai tudásról, illetve, a pedagógusok anyanyelv- és irodalompedagógiai tudásának szűkösségéről (58)
4. Az anyanyelv- és irodalompedagógia mint stratifikációs pedagógia (59)
IV. TUDOMÁNYRENDSZEREZÉSTAN ÉS A TUDOMÁNYRENDSZEREZÉS MODELLJEINEK SZEREPE A PEDAGÓGIAI (ANYANYELV- ÉS IRODALOMPEDAGÓGIAI) KUTATÁSOK
TEMATIZÁCIÓJÁBAN (61)
1. A pedagógiai (anyanyelv- és irodalompedagógiai) diszciplínák és a kutatási területek rendszerezésének elvei (62)
2. A pedagógiai (anyanyelv- és irodalompedagógiai) diszciplínák és kutatási területek rendszerezésének tevékenységei (66)
2.1. A tematizáció szempontja szerinti minősítő terminusok (67)
2.2. A legitimáció szempontja szerinti minősítő terminusok (67)
2.3. A tudományelméleti értelemben vett kvalifikáció szempontja szerinti
minősítő terminusok (68)
3. A pedagógiai (anyanyelv- és irodalompedagógiai) tudás diszciplinarizálódásának folyamamtáról, valamint háttérösszefüggéseiről (68)
3.1. A pedagógiai (anyanyelv- és irodalompedagógia) diszciplinarizálódás folyamata és tevékenységei (73)
3.2. A diszciplínanév-adás és a diszciplínanév-kezelés során alkalmazható lexikográfiái megfontolások (75)
3.3. Modellek a pedagógiai (anyanyelv- és irodalompedagógiai) diszciplínák és kutatási területek leírásához és tipizálásához (76)
3.3.1. Pedagógia és valami (76)
3.3.2. A pedagógiai valami (77)
3.3.3. Valaminek a pedagógiája (77)
3.3.4. Valamilyen pedagógia (77)
3.3.5. Önállósodott pedagógiai diszciplínák (78)
V. A PEDAGÓGIA (ANYANYELV- ÉS IRODALOMPEDAGÓGIA) VALÓSÁGA, ANNAK KUTATÁSA ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK FELTÁRÁSA ÉRDEKÉBEN (79)
1. Tárgy, ismerettárgy, kutatási tárgy a pedagógiában (79)
2. A pedagógiai (anyanyelv- és irodalompedagógiai) megismerés tényezői: alkotó elemei (80)
3. Az alanyok szerepe a pedagógiai (anyanyelv- és irodalompedagógiai) megismerés világában (84)
4. A magár felkínáló tárgy és keresett ismerettárgy a pedagógia (anyanyelv- és irodalompedagógia) világában és valóságában (86)
5. Megismerési módok a pedagógiai (anyanyelv- és az irodalompedagógiái) világ és valóság feltárásának folyamatában (90)
6. A pedagógiai (anyanyelv- és irodalompedagógiai) tudás bővítésének adekvát és releváns metodikája: a pedagógiai akciólutatás (92)
VI. A PEDAGÓGIAI (ANYANYELV- ÉS IRODALOMPEDAGÓGIAl) PARADIGMÁK ÉS LEGITIMÁCIÓS MÓDOK FOGALMI HÁTTERÉRŐL (95)
1. A paradigma fogalmának kiejtése (95)
2. A tudományos közösség és a legitimáló közösség fogalmának explikációja (96)
3. A legitimáló közösség fogalmának explikációja (98)
4. A metatudományos szemlélet és a tudományszociológiailag jellemezhető kutatói magatartás szerepe az anyanyelv- és az irodalompedagógiai paradigmák küzdelmében, a legitimációs attitűd és habitus alakulásában (99)
VII. A SZAKTUDOMÁNYOS ALAPOZOTTSÁGÚ ANYANYELV- ÉS IRODALOMPEDAGÓGIAl KUTATÁSOK ÚJ TÖREKVÉSEI ÉS TERÜLETEI: PARADIGMÁK, EREDMÉNYEK (101)
1. Karakteres paradigmák a szaktudományos alapozottságú anyanyelvpedagógiai kutatások terén (101)
2. Karakteres paradigmák a szaktudományos alapozottságú irodalompedagógiai kutatások terén (102)
VIII. AZ ANYANYELV- ÉS IRODALODALOMPEDAGÓGIAI GONDOLKODÁS ÉS PRAXIS MEGÚJULÁSÁNAK EGYIK PARADIGMÁJA: A NYELVI, IRODALMI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS
NEVELÉS (NYIK) PROGRAMJA ÉS PEDAGÓGIÁJA (105)
1. A NYIK PROGRAM RÖVID JELLEMZÉSE: KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI TÖREKVÉSEK,
EREDMÉNYEK ÉS OKTATÁSPOLITIKAI KONTEXTUS (105)
2. A NYIK TÖREKVÉSEINEK PROBLÉMATIPOLÓGIAI DIMENZIÓI (116)
3. A NYIK SZEREPE A HAZAI PEDAGÓGIAI GONDOLKODÁS MEGÚJÍTÁSÁBAN (120)
3.1. Rejtett pedagógiai filozófiai előfeltevések explikálása (121)
3.1.1. Pedagógiai hyparchológia (122)
3.1.2. Pedagógiai kategóriatan (123)
3.1.3. Pedagógiai uziológia (125)
3.1.4. Pedagógiai antropológia (128)
3.1.5. Pedagógiai teleológia (129)
3.1.6. Pedagógiai cselekvéstan (129)
3.2. A NYIK mint az objektivációs és transzformációs pedagógiák előképe (130)
3.3. A NYIK-kutatás mint a tantárgypedagógiai gondolkodás megújításának „gerjesztője" (132)
3.3.1. A tantárgypedagógiák tudományelméleti hátteréről (133)
3.3.2. A tantárgypedagógia tárgya és a tantárgypedagógiai tudás struktúrája (138)
3.4. A NYIK mint a képességfejlesztő pedagógiai paradigma előfutára (141)
3.4.1. Teleologikum-, ismeret- és tevékenységértelmezés a NYIK programban (144)
3.4.2. Folyamatszemlélet, pedagógiai programcsomag mint a tantárgyi minőségbiztosítás megvalósulása a NYIK-ben (145)
3.5. A NYIK mint a kommunikációs pedagógiai paradigma realizálója és
katalizálója (146)
3.5.1. A NYIK helye a kommunikációs pedagógiák sorában (147)
3.5.2. A NYIK mint a tantárgyak közötti kommunikáció katalizálója és lehetősége (147)
3.6. A NYIK mint a szövegtani pedagógiák előhírnöke és realizálója (148)
3.6.1. A szövegtani kutatások térnyerése az anyanyelv- és irodalompedagógia
praxisában (148)
3.6.2. A szövegtani szemléletmód a NYIK-pedagógia praxisában (149)
3.7. A NYIK és az irodalompedagógia (151)
3.7.1. Az irodalompedagógiának mint alkalmazott irodalom- és szövegtudománynak a törekvései és korlátai (151)
3.7.2. Az irodalompedagógia mint szintetikus, a pedagógiai, az irodalomtudományi és szövegtani kutatásokat integráló alkalmazott pedagógia (153)
3.8. A NYIK és a pedagógiai kreatológia (154)
3.8.1. Az irodalompedagógia mint kreatológiai pedagógia (155)
3.8.2. Az irodalompedagógiával határos pedagógiai diszciplínákról (156)
3.8.2.1. A pedagógiai művészetpszichológia (156)
3.8.2.2. Pedagógiai művészetszociológiai (157)
3.8.2.3. Pedagógiai színháztan (158)
3.8.2.4. Pedagógiai bibliológia (158)
3.8.2.5. Pedagógiai muzeológiai (159)
3.9. A NYIK pedagógia mint a tudománypedagógiai gondolkodás inspirálója (159)
3.9.1. Az episztemológiai pedagógia mint a tudománypedagógiai gondolkodás ismeretháttere (159)
3.9.2. A tudománypedagógiai gondolkodás lényege (160)
3.9.3. A tudománypedagógia mint új paradigma: előzmények és kezdeti
eredmények (161)
IX. A NEMZETI ALAPTANTERV (NAT) ÉS A KERETTANTERVEK MINT A NYIK PROGRAM ÉS PEDAGÓGIA LEGITIMÁLÓI (163)
1. A NAT ÉS A NYIK (163)
2. A KERETTANTERVEK ÉS A NYIK (164)
X. A NYIK PROGRAM PEDAGÓGUSKÉPE; A PEDAGÓGIAI PROFESSZIÓGRAM (165)
1. A PEDAGÓGIAI PROFESSZIÓGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK INTERDISZCIPLINÁRIS
HÁTTERE (165)
1.1. Foglalkoztatástani követelmények a pedagógus szakma idealizált
megközelítéséhez (166)
1.2. A pedagógusfoglalakozás keretében számba vehető tevékenységkörök (166)
1.3. Tevékenységkörök és azok háttérfeltételei (167)
1.3.1. A pedagógustudás (167)
1.3.2. A pedagógusképességek (168)
1.3.3. A pedagógusattitűdök (169)
1.3.4. A pedagógusmagatartás (170)
1.3.5. A szakmai önreflexió (170)
2. A MAGYAR NYELV- ÉS IRODALOMTANÁR PROFESSZIÓGRAMJA (171)
XI. A METATUDOMANYOS PRAXIS MINT AZ ANYANYELV- ÉS IRODALOMPEDAGÓGIAl KUTATÁSOK MEGALAPOZÓJA (179)
1. Az anyanyelvpedagógiai kutatások metalingvisztikai vonatkozásai (179)
2. Az irodalompedagógia és az irodalomtudomány metaproblémái (181)
3. METAPEDAGÓGIA MINT AZ ANYANYELV- ÉS IRODALOM-PEDAGÓGIAI
GONDOLKODÁS EGYIK REFLEKTÍV LEHETŐSÉGE ÉS INSPIRÁLÓJA (182)
3.1. Tárgyszintű pedagógiák (182)
3.2. Metapedagógiák (184)
Irodalom (187)

Témakörök