Parád - Palóc ház

Előszó

A Mátra hegységtől északra elterülő néprajzi táj, a Mátraalja egyik községe Parád. A Mátraalja mint földrajzi tájnév a 18. század eleje óta ismeretes, de keletkezése ennél jóval korábbi lehet. Néprajzi értelemben a palóc etnikai csoport központi területe a Mátraalja, melynek népi kultúrája, nyelvjárása és társadalmi szervezete számtalan régies és környezetétől eltérő vonást őriz, ill. őrzött a legújabb időkig.
A Zagyva és a Tarna völgyei között húzódó Mátraalja földrajzi, történelmi és néprajzi szempontból egy nagyobb nyugati és egy kisebb keleti részre tagolódik. A három ágból eredő Tarna nyugati forrásvidékének öt települése földrajzilag elválik az innen nyugatra fekvő tájtól: Mátraballa és Nádújfalu - Mátramindszent között vízválasztó húzódik, ahonnan a vizek már a Zagyvába folynak. A két kistáj között a történelmi sors is határt húz meg. Bár az egész tájat a honfoglalás korában a magyarok kabar törzse szállta meg, a 15-16. század óta a keleti rész egy hatalmas nagybirtok, a Debrői-uradalom szervezetébe tartozott, amelynek ura az utóbbi évszázadokban a Rákóczi, a Grassalkovich és legutóbb a Károlyi család volt. Az uradalomhoz tartozás ténye erősen befolyásolta a népesség összetételét, különösen rendkívüli helyzetekben, amikor a lakosság meggyérült vagy teljesen el is pusztult. Ilyenkor az uradalom új telepesekről gondoskodott. Vissza