A Budapest Kőbányai református templom

Fülszöveg

A Budapest Kőbányai református templom
A budai vár polgári negyedében már Mohács előtt rendszeres, nyilvános református istentiszteleti élet folyt. Gryneus Simon - a bázeli egyetem későbbi professzora - hirdette az igét Mária királyné hívására.
A pesti Rákos-mezőn - a Kerepesi-temető és a Rákos-patak között valahol, talán éppen a mai X. kerületi Örs vezér tere táján -országgyűlés mondotta ki hamarosan a „lutherani comburantur" - a lutheránusok égettessenek meg - törvényt. így jött Mohács és a török uralom. A török uralmat követő habsburg-katholikus ellenreformáció kitiltotta Pest területéről az ország protestáns polgárait. A II. József császár által kiadott „Türelmi rendelet" (1781) vontatott alkalmazása nyomán csak az 1820-as években kaptak reformátusok és evangélikusok először letelepedési engedélyt, iparosok működési engedelmet. Ezidőben még német utcanevek olvashatók.
Az első pesti református templom a Széna (Kálvin) téri. Ez akkor még a pesti városfalon kívüli török temető... Tovább

Fülszöveg

A Budapest Kőbányai református templom
A budai vár polgári negyedében már Mohács előtt rendszeres, nyilvános református istentiszteleti élet folyt. Gryneus Simon - a bázeli egyetem későbbi professzora - hirdette az igét Mária királyné hívására.
A pesti Rákos-mezőn - a Kerepesi-temető és a Rákos-patak között valahol, talán éppen a mai X. kerületi Örs vezér tere táján -országgyűlés mondotta ki hamarosan a „lutherani comburantur" - a lutheránusok égettessenek meg - törvényt. így jött Mohács és a török uralom. A török uralmat követő habsburg-katholikus ellenreformáció kitiltotta Pest területéről az ország protestáns polgárait. A II. József császár által kiadott „Türelmi rendelet" (1781) vontatott alkalmazása nyomán csak az 1820-as években kaptak reformátusok és evangélikusok először letelepedési engedélyt, iparosok működési engedelmet. Ezidőben még német utcanevek olvashatók.
Az első pesti református templom a Széna (Kálvin) téri. Ez akkor még a pesti városfalon kívüli török temető helyén épült. Pest rohamosan növekedett. Újabb református egyházközség csak a XIX. század végén létesült. (Ma 60 református egyházközség működik a főváros területén.) Kőbánya a sorban a harmadik. Ez a mai Gergely és Ihász utca sarkán álló templom (lásd: borítón).
Alapításának mozgatója Kőbánya egykori ifjú orvosa: Dr. Be-retzky Endre. 1884-ben házról-házra menve 119 olyan családot ta-lák, ahol mindkét házastárs református. Valamint 79 olyan családot, ahol az egyik házasfél volt hitsorsosa. Gyermekekkel együtt összesen 732 lélek. (B. E. a budapest-kőbányai református egyházrész szervezésének és templomépítésének története. Bp. 1905)
Az első istentiszteletet 1885. május 24-én - Pünkösd első napján - tartotta Szabó Aladár frissen végzett segédlelkész. (Utóbb őt nevezték Kárpát-medencei méretekben a „belmisszió atyjá"-nak. Vissza