Magyarország története térképeken

Előszó

A magyar történelem értékes, nehezen hozzáférhető emlékei az egykori képek. Értékesek, mert mással nem helyettesíthető térbeli pillanatképet nyújtanak az ország vagy annak egy-egy részlete egykori állapotáról, illetve jelzik az adott kor területünkre vonatkozó földrajzi ismereteit. A régi térképek ezért nélkülözhetetlen forrásai a történelem több ágának a gazdaság-, a társadalom- és a helytörténelemtől egész a had- és politikatörténelemig. A régi térképek fontos dokumentumai a tájban végbemenő változásokat figyelemmel kísérő történeti földrajznak, de a földrajzi névadási gyakorlat és a nyelv térbeli változásai tanulmányozásának is.
A könyv első részében néhány alapfogalom tisztázása után a magyar térképészet történetét, a térkép gyakorlati felhasználásának terjedését, a különböző térképtípusok kialakulását, a felmérési módszerek és a térképkészítési eljárások fejlődését tekintjük át. Ebben a részben is elhelyeztük a később részletesen tárgyalt térképek egyes részleteit. A bevezetőt keletkezésük sorrendjében napjainkig 101 térkép vagy térképrészlet követi, az adott térkép keletkezésének körülményeit, a térképkészítés módját, a térkép mondanivalóját, jelentőségét, esetleg szerzője életét, munkásságát ismertető leírásokkal. A két rész szervesen összekapcsolódik. A térképtörténeti rész rövid ismertetéseit később egy-egy térkép tartalmának, keletkezési körülményeinek, szerzője tevékenységének részletesebb leírása egészítik ki, vagy fordítva: egy-egy térképmű születésének körülményeit, készítője életét a bevezető részletezi, a térképismertető csak a térképi ábrázolás tárgyalására szorítkozik. A bevezető részben zárójelben megadott oldalszám jelzi a témához kapcsolódó térkép ismertetésének a helyét. Mindkét rész önálló, de a magyar térképtörténet csak a két rész együttes, összehasonlító átolvasásával válik egésszé. Vissza