1.067.136

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fizikai kémia II.

Az ipartechnikumok számára

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 204 oldal
Sorozatcím: Ipari technikumi tankönyv
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Második, javított kiadás. Megjelent 640 példányban, 67 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: 25621.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"Az elektrokémia azokkal a jelenségekkel foglalkozik, amelyekben a kémiai és az elektromos energia kölcsönhatása érvényesül. Bár e meghatározás ma - amikor tudjuk, hogy az... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

"Az elektrokémia azokkal a jelenségekkel foglalkozik, amelyekben a kémiai és az elektromos energia kölcsönhatása érvényesül. Bár e meghatározás ma - amikor tudjuk, hogy az elektromosság nem különálló valami, hanem az anyag lényeges tartozéka - kissé elavultnak hat, mégis megtartható. A tárgykörbe tartozó jelenségek legtöbbje ugyanis tárgyalható anélkül, hogy az anyag belső szerkezetéről mélyebb ismereteink lennének, minthogy az elektrokémia valóban még akkor épült ki, amikor az anyagról való tudásunk alig volt több találgatásnál.
Az elektrokémiának mint önálló tudományágnak eredete Faraday 1833-ban felfedezett törvényeitől számítható annak ellenére, hogy a galvánelemek felfedezése régebbi keletű. Jogosultságát alátámasztja az, hogy a Faraday-törvények voltak e téren az első kvantitatív megismerések, míg a galvánelemekben lejátszódó folyamatok értelmezése és mennyiségi számítása csak jóval később valósult meg." Vissza

Tartalom

Első rész: Elektrokémia
Papp Tibor
Bevezetés 3
I. Elektromos vezetés és egyensúlyok elektrolitokban 3
1. Az ion 3
2. Elektrolitikus disszociáció 7
3. összefüggés a disszociáció foka és a hígítás között. A disszociációs állandó 11
4. A disszociáció mechanizmusa 13
Az ionok vándorlási sebessége, abszolut mozgékonyság 14
Az átviteli szám 15
Fajlagos vezetőképesség 20
Az ekvivalens vezetőképesség 22
Színtelen ionok abszolút mozgékonyságának kiszámítása 25
A disszociáció-fok meghatározása 28
Erős elektrolitok vezetőképessége és molekuláris állapota 28
A vezetőképesség függése a hőmérséklettől 30
Olvadékuk és szilárd kristályok vezetőképessége 30
A víz vezetőképessége 31
5. A pH 33
a) A H+ koncentráció átszámítása pH-ra és a pH átszámítása H+ koncentrációra 35
b) A pH elméleti kiszámítása 38
c) Két- vagy több-bázisú savak pH-jának elméleti kiszámítása 39
6. A hidrolízis 39
Hidrolizált só oldatok pH-jának elméleti kiszámítása 42
7. Kiegyenlítő oldatok 46
8. A sav-bázis indikátorok színváltozásának Ostwald-féle elmélete 48
9. Vezetőképességi titrálás 53
II. Az elektródpotenciál elmélete 55
1. Az elektródpotenciál kialakulása 55
2. A normálpotenciál 59
3. A gázelektródok 63
4. Koncentrációs elemek 65
5. Diffúziós potenciál 66
6. Másodfajú elektródok 67
7. Redoxpotenciál 69
8. Redoxi-indikátorok 73
9. A pH mérése elektromos úton 75
a) Kompenzációs módszer 76
b) Elektroncsöves módszer 77
10. Potenciometrikus titrálás 78
11. Az aktivitás 80
III. Elektrolízis 81
1. Polarizációs jelenségek 81
2. Bontási feszültség 82
3. Elektroanalízis 84
4. A túlfeszültség 86
5. A passzivitás 87
6. A határáram 88
7. A polarográfia 89
8. Az elektrolízisen alapuló ipari eljárások 91
9. Galvánelemek 92
10. Akkumulátorok 94
a) Ólomakkumulátorok 97
b) Edison-akkumulátorok 97
Összefoglaló kérdések 97
Feladatok 98
Második rész: Kolloidika
Szabó István
I. A kolloid állapot jellemzése 100
II. Difform rendszerek 103
III. Adszorpció 105
1. Gázok adszorpciója szilárd testeken 105
2. A gázadszorpció ipari felhasználása 107
3. Oldott anyagok adszorpciója 109
4. A folyadékadszorpció ipari felhasználása 110
5. Kromatográfia 112
6. Elektrolitok adszorpciója 113
7. Elektrokinetikus potenciál 115
8. Elektrokinetikus jelenségek 117
IV. A diszperz rendszerek felosztása 119
V. Kolloid-oldatok 120
1. Reverzibilis és irreverzibilis kolloid-oldatok 120
2. Kolloid-oldatok előállítása 121
3. Kolloid-oldatok tisztítása 123
4. Kolloid-oldatok optikai sajátságai 125
5. Kolloid-részecskék ülepedése 126
6. Kolloid-oldatok stabilitása 127
7. Emulziók 129
8. Gélek 131
Összefoglaló kérdések 132
Harmadik rész: Az anyag szerkezete (lásd mellékletet)
I. Az atom elektronburkának szerkezete 134
1. Az anyag atomos szerkezete 138
2. Az elektron 138
3. Színképek 140
4. A Rutherford-féle atommodell 142
5. A Bohr-féle atommodell 145
6. Az elektronhéjak 156
7. A periódusos rendszer és az atomszerkezet összefüggése 156
Összefoglaló kérdések 159
Feladatok 160
II. Az atommag 160
Papp Tibor
A természetes radioaktivitás 160
A radioaktív sugárzás fizikai és kémiai hatásai 162
A radioaktivitás elmélete 162
A radioaktív bomlás törvénye 166
A radioaktív sugárzás kimutatása 168
A felezési idő meghatározása 170
Az izotópia 172
Az atommag felépítése 174
Izotópok elválasztása 175
A tömeghiány 176
Az atommag szerkezete 178
Atommagreakciók 180
Nagy energiájú részecskék előállítása 181
A mesterséges magreakciók 182
Maghasadás 184
Az atomenergia felszabadítása és gyakorlati hasznosítása 186
Összefoglaló kérdések 189
III. A molekulák szerkezete 189
Szabó István
1. A kémiai kötés 189
2. Ionkötés 191
3. Kovalens kötés 192
4. Poláros kötés 194
5. Datív- és fémes kötés 195
6. Komplex vegyületek 198
Összefoglaló kérdések 201
Feladatok 201
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem