Fülszöveg
Az emberi aktivitás - különösképpen a 20. század második felének kezdete óta - természeti környezetünket korábban nem tapasztalt mértékben, egyben kiszámíthatatlanul módosítja. A változások első közelítésben a nem megújuló nyersanyagok és energiahordozók lelőhelyeinek fokozódó kimerülésében, illetve a környezetbe juttatott technológiai és fogyasztási hulladékok hatalmas mennyiségében öltenek testet. Ez a beavatkozás jól tükröződik a természeti rendszerek kimutatható változásaiban is, amely rendszerek a földi életet és a globális éghajlatot döntő módon befolyásolják.
Az ember-természet kapcsolatrendszerben egyre növekvő konfliktusforrás a kartéziánus-newtoni lineáris logikán alapuló gondolkodásmód, értékválasztás és az ebből fakadó cselekvéssorozat. A "res cogitans" számára a "res extensa" nem önmagában vett érték, hanem csupán használati értékek hordozója. A beavatkozás a természetbe ezen az alapon ideig-óráig azt a képzetet keltheti, hogy annak uraivá válhatunk, ám hosszabb távon...
Tovább
Fülszöveg
Az emberi aktivitás - különösképpen a 20. század második felének kezdete óta - természeti környezetünket korábban nem tapasztalt mértékben, egyben kiszámíthatatlanul módosítja. A változások első közelítésben a nem megújuló nyersanyagok és energiahordozók lelőhelyeinek fokozódó kimerülésében, illetve a környezetbe juttatott technológiai és fogyasztási hulladékok hatalmas mennyiségében öltenek testet. Ez a beavatkozás jól tükröződik a természeti rendszerek kimutatható változásaiban is, amely rendszerek a földi életet és a globális éghajlatot döntő módon befolyásolják.
Az ember-természet kapcsolatrendszerben egyre növekvő konfliktusforrás a kartéziánus-newtoni lineáris logikán alapuló gondolkodásmód, értékválasztás és az ebből fakadó cselekvéssorozat. A "res cogitans" számára a "res extensa" nem önmagában vett érték, hanem csupán használati értékek hordozója. A beavatkozás a természetbe ezen az alapon ideig-óráig azt a képzetet keltheti, hogy annak uraivá válhatunk, ám hosszabb távon a mechanizáció kísértésébe esett, pusztán racionális embert kivetni látszik magából a természet. A tudás fájáról bibliai történet üzenete talán éppen ebben rejlik.
Az ember által létrehozott művi világ - technológiai-gazdasági struktúrák - fagyöngyként él a földi ökológiai rendszerek fenntartható és nem fenntartható hozamából; a háború dúl, végkifejlete kétséges.
A kötetbe összegyűjtött írások - többségük különböző folyóiratokban már napvilágot látott - az imént vázolt gondolatkör egy-egy aspektusát ragadják meg. Bemutatják, hogy a kartéziánus-newtoni gondolkodásmód még napjainkban is döntő módon befolyásolja az élet legkülönfélébb területeit (gazdaság, tudomány, oktatás, társadalom, természet, döntéshozás, stb.), s végkicsengésükben arra utalnak, hogy a "TÁRSADALOMGAZDASÁG-TERMÉSZET" hármas nagyrendszer elemei a termelés és fogyasztás folyamatában egymástól elválaszthatatlanok, eltéphetetlenül összekapcsolódnak, s társadalmi cél, feladat, stratégia nem fogalmazható meg gazdasági, illetve környezeti cél, feladat és stratégia nélkül, miként fordítva sem.
Vissza