Etnikus vallások a vajdaságban?

Fülszöveg

Az elmúlt évtized jugoszláviai eseményei azt jelzik, hogy az etnicitás jelentéseinek mélyebb tudományos feltárása során a vallási tartalmakat, összefüggéseket nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen a vizsgált régió etnikus stratégiáit gyakran a „saját felekezethez" való tartozás és a hozzá köthető identitáselemek együttesen alakítják.
Papp Richárd több mint két éve végez kulturális antropológiai terepmunkát a Vajdaság két településén: Feketicsen és Zentán. Mindkét település többségi lakossága „magyar" történelmi egyházhoz tartozik, de míg Zentán a magyarok szinte kivétel nélkül katolikusok, addig Feketicsen a református egyház tagjai. A zentai szerbek pravoszláv vallásúak, a feketicsi montenegróiak és szerbek többsége viszont ateistának vallja magát. Mit jelent a történelmi egyházak és az etnikus tartalmak összefonódása a mindennapi élet, az együttélés részleteiben? Megfeleltethetők-e ezek az „etnikus összefonódások" egyfajta „nemzeti ökumenizmusnak" is, például a „magyar felekezetek" esetében? Vajon az egyházhoz kötődés tartalmai az etnikai-nemzeti identitás egyfajta alrendszereként is leírhatóvá válhatnak? Hogyan mélyülnek el, jutnak közös nevezőre e jelentéstartalmak? Valóban integrálja-e a „saját vallás" az etnikus közösségeket? S ha igen, akkor a kisegyházak tagjai hogyan helyezkednek el ebben az „etnikus-vallási" kapcsolathálóban, az ő identitásuk milyen válaszokat, stratégiákat tudatosít bennük?
Papp Richárd kulturális antropológus többek között a fenti kérdésekre keresi a válaszlehetőségeket, bemutatva a vajdasági mindennapok sokszínű kultúrájának megélt valóságtartalmait. Vissza