Belvizi hajózás

Előszó

A BELVÍZI HAJÓZÁS JELENTŐSÉGE.
Földünk szellemi és gazdasági életének egyik legfontosabb jelentősége a közlekedés. Ennek a nehezen körülírható fogalomnak meghatározásával a külföldi közlekedésügyi szakemberek is több kísérletet tettek, azonban mint legkorszerűbb és legpontosabb meghatározást Veress Gáborét [1] fogadhatjuk el, amely szerint „a közlekedés személyek, dolgok és gondolatok gyakran, szabályszerűen és tervszerűen megismétlődő helyváltoztatása, amely az e célra szolgáló szállítási eszközök igénybevételével történik". A jelen fejtegetések során csupán, a forgalom legnagyobb részét kitevő, áruk szállításával foglalkozunk, miután a belvízi hajózásban a személyek, hírek stb. szállítása kisebb szerepet játszik. Az áruk szállítására a közúti járóművek (kocsi, szekér, gépjárómű), a vasút, repülőgép, tengeri és belvízi hajók szolgálnak. Bizonyos helyeken és területeken egyes közlekedési ágak kizárólagosan alkalmazhatók, a tengeren például csak hajóval vagy repülőgéppel lehet átkelni, hegységekben csak közúti járóművel, vagy karavánokkal lehet közlekedni, a szárazföld többi részén azonban a közút, vasút és a viziút egymás mellett futnak, egymással sokszor versenyeznek. Nem teljes forgalmi kihasználás esetén igyekeznek egymástól a forgalom nagyobb részét elvonni, túlterhelés esetén megkísérlik a forgalom legkényelmetlenebb részét valamely más közlekedési ágazatra áthárítani. A nemzetgazdaság szempontjából az egy országon belül szállítandó árumennyiség helyváltoztatását egységes feladatnak kell felfogni. Ugyanazt a szállítási feladatot ugyanis a különböző útvonalak és különböző szállítási eszközök igénybevételével kisebb, vagy nagyobb költséggel lehet megoldani. Könnyű ezért belátni, hogy egy ország lakosságának életviszonyai, termelőképessége stb. szempontjából nem közömbös az, hogy a termelés és a fogyasztás egyik 1 A zárjelben lévő számok a könyv végén felsorolt irodalom Műveire utalnak.
Papp: Belvízi hajózás. (M. Tk. K. XVII. kötet.) Vissza