Így is taníthatjuk a matematikát

Előszó

"Pedagógiai tevékenységünk jelentős részének nemcsak rejtetten, félig-meddig tudattalanul vagy másodlagosan szerepe a ránk bízott gyerekek fejlesztése, hanem éppen ez a tudatos, határozott célunk. Tartalma szerint ennek a tevékenységnek is vannak ismeretelemei. Mégis pontosan tudjuk, hogy nem egy adott ismeretelsajátítás ad irányt munkánknak. Sokkal inkább egy szemlélet kimunkálása, gondolkodásmódok, kutató magatartásformák, gondolkodási képességek alakítása, személyiséggazdagítás, alkotóképességek aktivizálása, fejlesztése a kutató, gondolkodó, problémamegoldó, alkotó tevékenységek sokszori bejárása által."
Az idézett szemléletmódot feltétlenül magunkénak érezzük.
Érvényesítésével a tanítóképzés matematikatanításában igyekszünk azt kialakítani a leendő pedagógusokban is.
Ezen cél elérése, a gyerekek sokirányú fejlesztése igényes elméleti és módszertani felkészültséget kíván a tanítótól. Ennek megszerzésében - felfogásunk szerint - akkor segíthetünk a legtöbbet, ha egyszerre, egy időben mutatjuk meg egy témacsoport vagy egy feladat feldolgozásához szükséges ismeretek és módszerek körét, az elméleti és a tantárgypedagógiai vonatkozások szerves egységében. Ez jelenti egyrészt, hogy sok esetben az elméleti meggondolások, az egzakt tanítói megoldások egyúttal már a tanítás módszertanát is meghatározzák, másrészt bizonyos anyagrészek tárgyalásánál nem tekinthetünk el a részletes tantárgypedagógiai kifejtéstől. A címben ígért „másság" tehát egyfelől a matematika tanítására való felkészülés, felkészítés - általunk javasolt - módjára utal.
Másfelől a tanítás tartalmára vonatkozik. Óraleírásainkban és feladatajánlásainkban a szokásos lehetőségek bemutatásán túl újszerű feladatokat, játékokat és matematikai módszereket is feldolgoztunk, sokszor párbeszédes (tanítói kérdések - tanulói válaszok) formát választva. Vissza