A zirci arborétum

Előszó

A Zirci Arborétumot 1951-ben nyilvánította védetté az Országos Természetvédelmi Tanács.
Kezelését 1968-ig a Veszprémi Erdőgazdaság, majd 1973. március 15-ig a Balaton-felvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Keszthely) látta el. Ezt követően az Országos Természetvédelmi Hivatal a Veszprémi Állami Erdőrendezőséget bízta meg az arborétum kezelésével.
Zirc nagyközség központi helyet foglal el a Bakonyban, így jelentős átmenő idegenforgalma van. Vonzerőt jelent a szép táj, a műemlékek, a Természettudományi Múzeum és az arborétum is. Évente mintegy 40-50 ezer látogató keresi fel a Zirci Arborétumot. Az átutazó kirándulókon kívül a park a helyi lakosság pihenését, nyugalmát is szolgálja.
Az elmúlt két évben az erdőrendezőség jelentős összeget fordított a park felújítási munkáira. Felújításra kerültek a Cuha patak átjáróhídjai és a meder támfala. Az Országos Természetvédelmi Hivatal finanszírozásában a bejárat mellett portaépület létesült 1974-ben. A park rendkívüli természeti értéket képvisel, hathatósabb megóvása érdekében meg kellett szüntetnünk "átjáró út" jellegét, így az alsó kaput bezártuk.
Mivel az Arborétum alapvetően az egykori bakonyi őserdő maradványa, további fejlesztését a Bakonyban előforduló őshonos fafajok és azok változatainak telepítésével kívánjuk megoldani.
Zircről és környékéről számos írásos munka jelent már meg az ideig, az arborétumról viszont nem, pedig a látogatók részéről ilyen irányú igény felmerült. Ennek az igények kívántunk eleget tenni, amikor felkértük Papp József nyugalmazott kertészmérnököt, a park kitűnő ismerőjét, hogy írja meg a park ismertetőjét. Az arborétum madárvilágáról szóló részt Bankovics Attila ornitológus írta.
Most, amikor útjára bocsátjuk az arborétum útikalauzát, az a szándék vezérel bennünket, hogy a természetet szerető látogatók közelebbről is megismerkedhessenek a Zirci Arborétummal, és dendrológiai, botanikai ismereteiket gyarapíthassák. Vissza