Előszó
Talán maguk az alapítók sem gondolták, amikor 1904-ben létrehozták Győrött az Egyetértés Torna Osztályt, hogy egy sokszor sikerektől hangos, ország-, ritkábban világ- szerte is tisztelt klubot...
Tovább
Előszó
Talán maguk az alapítók sem gondolták, amikor 1904-ben létrehozták Győrött az Egyetértés Torna Osztályt, hogy egy sokszor sikerektől hangos, ország-, ritkábban világ- szerte is tisztelt klubot indítanak útjára.
Az ETO gyorsan a város életének szerves része lett, ugyanúgy kötődik Győrhöz, mint Győr az ETO-hoz. Polgárai kezdettől fogva szívesen sportoltak, sportolnak a három betűvel jelzett szakosztályokban. Olyan rangot jelent ez, amelyet az elődök alapoztak meg, vívtak ki klubszeretetükkel, hozzáállásukkal, akaratukkal, küzdeni tudásukkal és nem utolsósorban eredményeikkel.
Az évszázad során különböző ideig huszonkét sportágban viselték a zöld-fehér mezt. Legjobbjaik az olimpiákon, világ- és Európa-bajnokságokon szereztek hírnevet, dicsőséget a hazának, az egyesületnek és a városnak egyaránt.
Az ETO mögött évtizedeken át többnyire a vagongyár állt főszponzorként, támogatóként, ám a város is a maga módján mindig magáénak érezte a klub versenyzőinek, csapatainak sikereit és kudarcait. Az ETO napjainkban is elsősorban a győrieknek, a városban élőknek jelent sportolási és szórakozási lehetőséget.
Amikor gazdasági nehézségek miatt az 1990-es évek elején a Rába ETO SC nem tudta tovább működtetni a kézilabda- és a kajak-kenu szakosztályt, Győr városa sietett a bajba jutott versenyzők, edzők segítségére. Talpon maradtak és azóta a város anyagi és erkölcsi segítségével nagyszerű eredmények sorát érik el az ETO KC, illetve a GYVSE színeiben hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. Ezeket a város az eredményeknek megfelelő színvonalon különböző díjakkal ismeri el.
Vissza