Pannóniai városok, mártírok, ereklyék

Tartalom

Egy induló sorozat elé 9
Előszó 11
Bevezetés 17
I. Diocletianus-kori keresztényüldözések a pannóniai provinciákban 23
1.1. Az üldözésekről és vértanúkról szóló híradások forrásértéke 23
1.2. A pannóniai mártírok száma 28
1.3. Az üldözések időrendje 28
1.4. A keresztényüldözés intenzitásának kérdése 304 után 32
1.5. A tetrarchia-kori kereszténység történetének bizonytalan forrásai a Dunántúlról 33
II. Irenaeus püspök szenvedéstörténete 35
11.1. Irenaeus drámája: tárgyalás a helytartó előtt Sirmiumban 38
II.1.1. A történeti hűség kérdése 38
II. 1.2. A történeti hős idealizálása és egyéniesítése 41
II.l.3. Irenaeus és a pannóniai aszketikus tendenciák 42
II. 1.4. A passió helyszíne 42
11.2. A Basentis-híd, Irenaeus záróimája és a latin passió keltezési problémái 45
11.2.1. Régészeti topográfiai kérdések 45
11.2.2. Irenaeus utolsó imája és az ecclesia tua catholica 46
11.2.3. Krisztus szenvedésének hangsúlyozása - antignósztikus tendencia? 47
11.2.4. Az Irenaeus-passió redakciójának keltezése 48
11.2.5. A tarjáni mérőedény felirata 49
11.2.6. A sirmiumi katolikus egyház a 4. század végén 50
11.3. Irenaeus bazilikája és ereklyéi Sirmiumban 51
11.3.1. Irenaeus temetőbazilikája az előzetes ásatási közlemények alapján 51
11.3.2. A Macedonius-felirat 52
11.3.3. A Laurentia-felirat 53
11.3.4. Az ún. Démetrios- és Anastasia-memoriák problémái Sirmiumban 54
11.3.5. Irenaeus lehetséges Macvanska mitrovicai kultuszhelye 55
III. Synerotas mártír szenvedéstörténete 56
111.1. Synerotas kertje 61
III. 1.1. Két szövegvariáns: az A és B passiók és eltéréseik 61
III. 1.2. Synerotas vértanúságának ideje 62
III.1.3. A B-redakció monachus kifejezéséhez kapcsolódó keltezési problémák 63
111.1.4. Az A-redakció jellemzői, datálása 65
III. 1.5. A kísértés motívumának megjelenése a Synerotas-passióban 65
111.1.6. A kert, mint valóságos tér és szimbólum a passióban és a keresztény sírművészetben 66
III.1.7. Aszketikus tendenciák Pannóniában és Synerotas 68
III.2. Synerotas temetőkápolnája és ereklyéi Sirmiumban 68
III.2.1. A sirmiumi északi temető 68
III.2.2. Synerotas temetőbazilikája 69
IV. Quirinus püspök szenvedéstörténete 72
IV.1. Quirinus tárgyalása Sisciában 77
IV.1.1. A Quirinus-passió 4. század végi redakciója 77
IV.1.2. Maximus és Amantius történeti hitelességének kérdése 78
IV.1.3. Quirinus vértanúságának időpontja 79
IV.1.4. A 308. évi keltezési javaslat ellentmondásai 79
IV.1.5. Quirinus perének helyszíne 80
IV.2. Út a mártíromsághoz: Quirinus pannóniai útja 81
IV.2.1. Quirinus pannóniai útjának állomásai 81
IV.2.2. A scarbantiai asszonyokkal való találkozás kérdése 83
IV.3. Tárgyalás a savariai színházban 84
IV.3.1. A concilium provinciáé és a színház helye Savariában 84
IV.3.2. Helytartói palota helyett színház 86
IV. 4. Quirinus halála, temetése és ereklyéi a Scarbantiai-kapunál épült bazilikában 88
IV.4.1. Quirinus kivégzésének leírása 88
IV.4.2. A Quirinus-bazilika helye a korábbi kutatás szerint 90
IV.4.3. A bazilika lehetséges helye Savaria topográfiájában 95
IV.4.4. A Quirinus-ereklyék intra muros translatiója 96
IV.4.5. Domus ecclesiae, vagy bazilika? 97
IV. 5. Quirinus ereklyéi a San Sebastiano katakomba bazilikájában 98
IV.5.1. A Quirinus-passió első függeléke és a San Sebastiano temetőbazilika Rómában 98
IV.5.2. A Platonia a San Sebastiano bazilikában - Quirinus nyughelye 99
IV.5.3. A Platonia mint a pannóniaiak közös Róma városi temetkezőhelye? 102
IV.5.4. A Quirinus-ereklyék itáliai translatióiának keltezési javaslatai a korábbi kutatásban 102
IV.5.5. A kronológiai kakukktojás: Prudentius Quirinus-himnusza 104
IV.5.6. Az ereklye-translatio legvalószínűbb időpontja, a Quirinus-passió és betoldásainak keltezése 107
V. A pannóniai kőfaragók szenvedéstörténete 109
V.1. Az ötödik kőfaragó és aTüzes-hegyi porfírbánya 119
V.1.1. Ellentmondások a passió cselekményében 119
V.1.2. A Simplicius-betoldás és a Porfír-hegyi bánya betoldásának problémája 122
V.1.3. A Porfír-hegy helye 124
V.1.4. A nemes kőzet „megnemesíti" a szöveget 127
V.1.5. A 21. fejezet funkciója - a cselekmény térbeliségének érzékeltetése 127
V.1.6. A cselekmény ideje: a passió történeti kerete 128
V.1.7. A passió hitvallás-formulái és a Simplicius-betoldás
funkciója 130
V.2. A pannóniai márványbánya és a Nap temploma a Kövér-hegyen 132
V.2.1. Történeti tér - szimbolikus tér 132
V.2.2. A Kövér-hegyi Naptemplom és a Sol-szobor kérdése 133
V.2.3. Sol Invictus Poetovióban 134
V.2.4. A pohorjei márványbánya 136
V.2.5. A pannóniai kőfaragókra vonatkozó legkorábbi történeti hagyomány keletkezése 138
V.3. A pannóniai passió keltezésének kérdése 142
V.3.1. Diocletianus bányalátogatásainak időrendje 142
V.3.2. Hitvallás-formulák mint kronológiai támpontok 143
V.3.3. Ólomkoporsók a késő római - ókeresztény temetkezésekben 144
V.3.4. Mágia - vád a keresztények ellen 145
V.3.5. „Szinkretisztikus" ókeresztény ábrázolások 147
V.3.6. Bibliai és aktuálpolitikai utalások 150
V.4. A római betoldás problémái: a kőfaragók kultusza a SS. Pietro e Marcellino katakombában? 153
V.4.1. A pannóniai és római passió cselekményének kapcsolódási pontjai 153
V.4.2. A pannóniai passióban szereplő mártírnevek Róma városi kultusza a hagiográfiai forrásokban 157
V.4.3. Kizárja-e a pannóniai kőfaragók létezését a Róma városi kultusz-folytonosság? 164
V.4.4. Hogyan került a kőfaragók kultusza a SS. Pietro e Marcellino katakombába? 166
V.4.5. Hogyan lettek a pannóniai kőfaragók a Szt. Sebestyén-passió szereplői? 167
V.4.6. A 22. fejezet keltezése 169
V.5. A kőfaragók kultusza Sopianaeban? 175
V.5.1. Simonyi Dezső elmélete 175
V.5.2. A Péter-Pál sírkamra: a dongaboltozat tondói és a loculus értelmezési problémája 176
V.5.3. A quattuor sancti coronati Róma városi kultusza Damasus pápa idején 179
V.5.4. A IV sancti coronati római ereklyéinek kérdése 180
V.5.5. Az ambrosiánus propaganda feltételezett hatásai Pannóniában 181
V.5.6. A sopianaei részleges ereklye-translatio kérdése 181
V.5.7. A Simplicius-betoldás és a 21-22. fejezetek keletkezésének lehetséges okai 181
V.5.8. IV coronati - IV cornicularii? 182
V.6. A crux hagiographorum lehetséges feloldásai 183
VI. Összefoglalás 191
VI.1. A vizsgált pannóniai szenvedéstörténetek műfaji sajátosságai: aktaszerűség és kerettörténet 191
VI.2. Két korszak lenyomata: hiteles történeti keret megadása és a redaktori szándék tükröződése Irenaeus szenvedéstörténetében 191
VI.3. Az aszkétizmus kérdése a Synerotas-passióban 193
VI.4. Új eredmények a Quirinus-passió kutatásában 194
VI.4.1. A csodajelek funkciója a szövegben 194
VI.4.2. A Quirinus-translatio időpontja 195
VI.5. A IV coronati passió redakcióinak alapjául szolgáló szóbeli hagyomány - a legendaképződés folyamatának állomásai 195
VI.5.1. A pannóniai kőfaragókról szóló szóbeli hagyomány lehetséges keletkezési helye 195
VI.5.2. A Simplicius-betoldás: egy pannóniai Nikaia-ellenes szerző műve? 95
VI.5.3. A 22. fejezet szerzőjének írói szándéka 196
Rövidítések, felhasznált irodalom 297
Képek jegyzéke 211
Személynévmutató 213
Helységnévmutató 217
Summary 221

Témakörök