A szerepjátszás elméletének kritikája | 9 |
Bevezetés | |
A szerepjátszás elmléletének forrásvidéke | |
A szerepjátszás elmélete Horváth János Petőfi-monográfiájában | |
A szerepjátszás elméletének összefüggése Horváth János irodalomszemléletével | |
Horváth János irodalomtörténeti koncepciója | |
Petőfi, Arany és a "nemzeti klasszicizmus" | |
A Deák-párti kritika álláspontja | |
Kemény és Asbóth véleménye | |
Horváth János és a Deák-párti kritika | |
Tárgyi hűség és a szerepjátszás elmélete | |
Szerepjátszás és lírai realizmus | |
Horváth János nemzet-karakterisztikájának összefüggése a Petőfi-képpel | |
A "zsengék" korszaka | 34 |
A diák Petőfi levelei a Sárkány-fivérekhez | |
Az 01842 koraőszéig terjedő lírai korszak szakaszai | |
Petőfi első ránk maradt versei | |
Lant-versei | |
A Róza c. epigramma szövegváltozatai | |
Az irodalmi ízlés győzelme az életélmény felett | |
A "vad sors" | |
A katonaság | |
Vörösmarty-hatások | |
Az életélmények felülkerekedése a sablonokon | |
A stílus változásai | |
Az első népdal-nyomok | |
Kuruttyó | |
A versformák alakulása | |
Újra Pápán: 1841 októberétől 1842 augusztusáig | |
A Képzőtársaság | |
A társasági jegyzőkönyv adatai | |
"Igazi-Petőfi"? - "ál-Petőfi" | |
Felerősödő Kölcsey- és Bajza-hatások a pápai tartózkodás kezdetén | |
Egy költemény szövegváltozatai | |
Fordítások | |
Az Athenaeumnak küldött versek | |
A pápai székfoglaló beszéd | |
Az 1842-es év verstermésének "kettősége" | |
Érzelmes-emlékező költemények és hetyke, bordalos lázongás | |
Petőfi kisepikájának kezdetei | |
A pápai versek formai jellemzése | |
A lírai személyesség jelentkezése | 84 |
Petőfi életútja 1842 őszétől 1844 elejéig | |
"A lyrai szerepjátszás kora" vagy a lírai személyesség szárnybontása? | |
Lírai személyesség és lírai realizmus | |
Az első bordal-csoport | |
Személyes hitelű énversek | |
A halálvágy mint a különállás egyik megnyilvánulása | |
A másik megnyilvánulás: önvallomás az Én c. versben | |
Versek a költői elhivatottságról és a színészetről | |
Petőfi szellemi háttere | |
Hazafias lírájának kezdetei | |
Toldy Ferenc előadása | |
Petőfi hazafias versei 1844 elején | |
Szerelmi lírája | |
L...néhez | |
Megúnt rabság | |
Versek Nagy Zsuzsikához | |
Összezördülése Pákh Alberttel | |
Az otthon és a táj költészetének realizmusa | 136 |
Petőfi Dunavecsén 1844 áprilistól júniusig | |
A családi líra hazai előzményei | |
Egy estém otthon | |
István öcsémhez | |
Szülőimhez | |
A magyar tájlíra előzményei | |
Vahot cikke | |
Az Alföld | |
Költői levelek | |
Petőfi stílusának néhány jellegzetességéről | |
A népdalok | 177 |
A népiesség elvi kérdései | |
Gyulai Pál és Salamon Ferenc Petőfi népdalairól | |
Horváth János a népadalról és a népiességről | |
Csokonai, Kölcsey és Erdélyi János | |
Eltérések a "nép" fogalmának értelmezésében | |
Horváth János Petőfi népdalairól | |
Önkifejezés és személytelenség | |
Horváth János vers-statisztikája | |
Petőfi népdal iránti vonzalmának okairól | |
A korabeli népdal-divat sajátosságairól | |
Petőfi népdalainak személyessége | |
A bordalok és népdalok kedélyállapotainak összehasonlítása | |
A "kérdezve kezdés" és "ellentétesség" mint a dal egyénítésének eszközei | |
A dalkezdő természeti kép | |
Drámaiság | |
Dalzáró megoldások | |
Petőfi "kettős bázisa" | |
A népi alakok rajza. Petőfi lírai szabadcsapata | 232 |
Népi alakrajz és zsánerkép | |
Szerep és zsáner | |
Zsánerképhelyzetdal-bordal | |
A líra "két relációja" | |
Külső hatások | |
Nem-zsánerszerű népi alakrajzok | |
A népi világ képének tágulása | |
A költő elrajzolt hasonmásai a népi figurák között | |
Tiszta zsánerképek | |
Első személyben "előadott" zsánerképek | |
Történet keretében és leíró jellemzéssel bemutatott zsánerfigurák | |
Zsáner-rokonság | |
Petőfi népi tablója | |
Formai szabadmozgás és nyelvi fesztelenség | |
Néhány elvi kérdés | |
A nyomor ábrázolásának hiánya Petőfinél | |
Romantika és realizmus a népieségben | |
Petőfi népiességének történelmi funkciója | |
Petőfi Pesten | 291 |
Petőfi és a Nemzeti Kör | |
A kihagyott bordalok | |
Pesti körkép | |
A "peleskeiség" | |
Bohém-önarcképek | |
Hitelességük kérdése | |
Önarckép és szerepjátszás | |
Béranger hatása | |
A második bordal-csoport | |
Est | |
A lírai személyesség térhódítása | 319 |
Hiteles önarcképek 1844-ben | |
Heinei hatások | |
"Városi" versek | |
Színészversek | |
A múltidézés változatai Petőfinél | |
A harmadik boros verscsoport | |
A leánykához | |
A Szerelem gyötrelme-ciklus | |
A szerelmi líráról | |
Rokonság Heinével és különbözés Heinétől | |
Horváth János nézetei | |
Összefoglalás | |
Petőfi politikai költészete 1844-ben | 368 |
Előzmények | |
Petőfi és a Védegylet | |
A király-versek | |
A Legenda | |
Egy költői vita | |
A nemzeti sors személyes lírai átélése | |
Búcsú 1844-től | |
A versformákról | |
Petőfi ars poetikája és helye az irodalomban | 403 |
Az ifjú Petőfi olvasmányai | |
Ízlésének alakulása | |
Első nyilatkozata versekről | |
Útban az önálló ars poetika felé | |
Petőfi és a konzervatív kritika ellentéte | |
A természet vadvirága | |
Az utánzókhoz, Bajza és Petőfi | |
Vachott Sándor és Petőfi | |
Vörösmarty és Petőfi | |
Toldy Ferenc és Petőfi | |
Petőfi és Vahot Imre | |
A helység kalapácsa és a János vitéz | 441 |
Az eposz és a verses epika a felvilágosodás és a reformkor irodalmában | |
A helység kalapácsa és a kritika | |
A helység kalapácsa | |
János vitéz keletkezése | |
Eszme és szerkezet | |
Vörösmarty népi epikus figurái | |
A költői szemlélet | |
Az irrealitás realizálása | |
Nemzeti jelleg | |
Az előadás szubjektivitása | |
Közvetlen előadásmód | |
Formai kérdések | |
A János vitéz lírája | |
Petőfi műve: funkciójában népi eposz | |
Horváth János álláspontja | |
Vita | |
Összefoglalás | 510 |
Jegyzetek | 517 |
Névmutató | 573 |
Petőfi verseinek mutatója | 581 |