Petőfi

A költő útja 1844 végéig

Szerző

Róla szól

Budapest

Kiadó:	Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1982
Kötés típusa:	Ragasztott kemény kötés
Oldalszám:	578 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 15 cm
ISBN:	963--15-2174-5

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A "szerepjátszás" elméletének kritikája	9
Bevezetés
A szerepjátszás elméletének forrásvidéke
A szerepjátszás elmélete Horváth János Petőfi-monográfiájában
Horváth János irodalomtörténeti koncepciója, Petőfi, Arany és a "nemzeti klasszicizmus"
A Deák-párti kritika álláspontja
Kemény és Asbóth véleménye
Horváth János és a Deák-párti kritika
Tárgyi hűség és a szerepjátszás elmélete
Szerepjátszás és lírai realizmus
Horváth János nemzet-karakterisztikájának összefüggése a Petőfi-képpel
A "zsengék" korszaka	28
Aszódon
A diák Petőfi levelei a Sárkány fivérekhez
Az 1842 kora őszéig terjedő lírai korszak szakaszai
Petőfi első ránk maradt versei
Lant' versei vagy Lanc' versei
A Róza című epigramma szövegváltozatai
Az irodalmi ízlés győzelme az életélmény felett
A "vad sors"
A katonaság
Vörösmarty-hatások
Az életélmények felülkerekedése a sablonokon
A stílus változásai
Az első népdal-nyomok
Kuruttyó
A versformák alakulása
Újra Japán: 1841 októberétől 1842 augusztusáig
A Képzőtársaság
A társasági jegyzőkönyv adatai
"Igazi-Petőfi"? - "ál-Petőfi"?
Felerősödő Kölcsey- és Bajza-hatások a pápai tartózkodás kezdetén
Egy költemény szövegváltozatai
Fordítások
Az Athenaeumnak küldött versek
A pápai székfoglaló beszéd
Az 1842-es év verstermésének "kettőssége"
Érzelmes-emlékező költemények és hetyke, bordalos lázongás
Petőfi kisepikájának kezdetei
A pápai versek formai jellemzése
A lírai személyesség jelentkezése	82
Petőfi életútja 1842 őszétől 1844 elejéig
"A lyrai szerepjátszás kora" vagy a lírai személyesség szárnybontása?
Lírai személyesség és lírai realizmus
Az első bordal-csoport
Személyes hitelű én-versek
A halálvágy mint a különállás egyik megnyilvánulása
A másik megnyilvánulás: önvallomás az Én című versben
Versek a költői elhivatotságról és a színészetről
Petőfi szellemi háttere
Hazafias lírájának kezdetei
Toldi Ferenc előadása
Petőfi hazafias versei 1844 elején
Szerelmi lírája
L.......-né-hez
Megúnt rabság
Versek Nagy Zsuzsikához
Összezördülése Pákh Alberttel
Az otthon és a táj költészetének realizmusa	130
Petőfi Dunavecsén 1844. áprilistól júniusig
A családi líra hazai előzményei
Egy estém otthon
István öcsémhez
Szülőimhez
A magyar tájlíra előzményei
Vahot Imre cikke
Az alföld
Költői levelek
Petőfi stílusának néhány jellegzetességéről
Népdalok	168
A népiesség elvi kérdései
Gyulai Pál és Salamon Ferenc Petőfi népdalairól
Horváth János a népdalról és a népiességről
Csokonai, Kölcsey és Erdélyi János
Eltérések a "nép" fogalmának értelmezésében
Horváth János Petőfi népdalairól
Önkifejezés és személytelenség
Horváth János vers-statisztikája
Petőfi népdal iránti vonzalmának okairól
A korabeli népdal-divat sajátosságairól
Petőfi népdalainak személyessége
A bordalok és népdalok kedélyállapotainak összehasonlítása
A "kérdezve kezdés" és "ellentétesség" mint a dal egyénítésének eszközei
A dalkezdő természeti kép
Drámaiság
Dalzáró megoldások
Petőfi "kettős bázisa"
A népi alakok rajza. Petőfi "lírai szabadcsapata"	219
Népi alakrajz és zsánerkép
Szerep és zsáner
Zsánerkép-helyzetdal-bordal
A líra "két relációja"
Külső hatások
Nem-zsánerszerű népi alakrajzok
A népi világ képének tágulása
A költő elrajzolt hasonmásai a nép figurák között
Tiszta zsánerképek
Első személyben "előadott" zsánerképek
Történet keretében és leíró jellemzéssel bemutatott zsánerfigurák
Zsáner-rokonság
Petőfi nép tablója
Formai szabadmozgás és nyelvi fesztelenség
Néhány elvi kérdés
A nyomor ábrázolásának hiánya Petőfinél
Romantika és realizmus a népiességben
Petőfi népiességének történelmi funkciója
Petőfi Pesten	274
Petőfi és a Nemzeti Kör
A kihagyott bordalok
Pesti körkép
A "peleskeiség"
Bohém-önarcképek
Hitelességük kérdése
Önarckép és szerepjátszás
Béranger hatása
A második bordal-csoport
Est
A lírai személyesség térhódítása	300
Hiteles önarcképek 1844-ben
Heinei hatások
"Városi" versek
Színészversek
A múltidézés változatai Petőfinél
A harmadik borsos verscsoport
A leánykákhoz
A Szerelem gyötrelme-ciklus
A szerelmi líráról
Rokonság Heinével és különbözés Heinétől
Horváth János nézetei
Összefoglalás
Petőfi politikai költészete 1844-ben	345
Előzmények
Petőfi és a Védegylet
A király-versek
A legenda
Egy költői vita
A nemzeti sors személyes lírai átélése
Búcsú 1844-től
A versformákról
Petőfi ars poeticája és helye az irodalomban	378
Az ifjú Petőfi olvasmányai
Ízlésének alakulása
Első nyilatkozata versekről
Útban az önálló ars poetica felé
Petőfi és a konzervatív kritika ellentéte
A természet vadvirága
Az utánzókhoz; Bajza és Petőfi
Vachott Sándor és Petőfi
Vörösmarty és Petőfi
Toldy Ferenc és Petőfi
Petőfi és Vahot Imre
A helység kalapácsa és a János vitéz	413
Az eposz és a verses epika a felvilágosodás és a reformkor irodalmában
A helység kalapácsa és a kritika
A helység kalapácsa
A János vitéz keletkezése
Eszme és szerkezet
Vörösmarty népi epikus figurái
A költői szemlélet
Az irrealitás realizálása
Nemzeti jelleg
Az előadás szubjektivitása
Közvetlen előadásmód
Formai kérdések
A János vitéz lírája
Petőfi műve: funkciójában népi eposz
Horváth János álláspontja
Vita
Összefoglalás	477
Utósorok a második kiadáshoz	485
Jegyzetek	486
Névmutató	562
Petőfi verseinek mutatója	571