Előszó
E könyv kézbevételekor nyilvánvalóan szembeötlő az"Előkészítés" cím, miután a szakmai gyakorlatban a pamutfonásra történő előkészítő műveleteit ma még általában "tisztítás" gyűjtőnéven ismerik. A műveleteket végző gépeket "tisztítógépekének az üzemet, ahol a"tisztítás" végbemegy és ahol a "tisztítógépek" fel vannak állítva, "tisztítóüzem"-nek nevezik.
Ha sorra vesszük, hogy a "tisztítás" során milyen feladatokat kell elvégezni, hogy az ún. tisztítógépek milyen műveleteket végeznek, akkor be kell látni, hogy a "tisztítás" szóhasználat nem helyes.
A feladat: a bálába préselt pamut fellazítása, a csomók felbontása, a szennyeződések kiválasztása és eltávolítása; a különböző bálákból és tételekből származó pamutok keverése és végül a további feldolgozás számára alkalmas egyenletes réteg kialakítása és ennek feltekercselése. Ennek megfelelően a gépek: lazító, bontó,szennyeződéskiválasztó, keverő és rétegképző műveleteket végeznek.
Látható, hogy az öt feladatból, illetve az öt műveletből mindössze egyet, a szennyeződés kiválasztását fedi a "tisztítás" megjelölés. Éppen ezért helytálló, hogy a tisztítás elnevezés helyett az előkészítés elnevezést használják, mint e feladatok és műveletek megjelölését. Ezért a továbbiakban tisztítás helyett előkészítés, a tisztítógépek helyett előkészítőgépek és a tisztítóüzem helyett előkészítő üzem elnevezések szerepelnek.
A pamut feldolgozásának egyik érdekes sajátossága, hogy rendkívül sok emberi és gépi munka kell ahhoz, hogy a gyapotnövény toktermésében csomóktól és szennyeződésektől mentesen, egyedileg fejlődő elemi szálak a fonódéban ismét szálankint, szennyeződés- és csomómentesen a fonalgyártáshoz alkalmassá váljanak.
Vissza