Pamut-Fonás-Szövés 1961/6.

Előszó

Sok szó esik mostanában a hazai pamutfonóipar gép- és alkatrészgyártásának helyzetéről a második ötéves tervben, ami szükségessé teszi, hogy a fonógépekkel kapcsolatos feladatainkról ás lehetőségeinkről bővebben beszéljünk. Ismeretes, hogy 1951-ig hazánkban fonóipari gépgyártás nem volt és számottevő alkatrészgyártásról sem beszélhetünk. Fonodáink a legkülönbözőbb gyártmányú és különböző korból származó gépekkel voltak és vannak felszerelve. Fonodáink vezetői különböző érdekeltségű fonodákban szerezték meg szakmai tapasztalataikat és így gyakran - bár csak apróbb eltérésekben - de ragaszkodtak ahhoz, amit megszoktak. Ez aztán nemcsak az alkatrészgyártásra nyomta rá a bélyegét, de a fonógépek egységes típusainak kialakítását is bizonyos mértékben hátráltatta. A pamutipar által létrehozott gépjavítóműhely azonban központi irányítással hamar kinőtt a javítóműhely szintből és céltudatos távlati tervek kialakítása után gyors fejlődésnek indult. Ha megnézzük ezen rövid 10 év alatt a fonógépgyártó ipar fejlődését, egyaránt elismeréssel nyilatkozhatunk a felettes hatóságok céltudatos irányító munkájáról és a Fonógépgyár bátor, kezdeményező műszaki vezetéséről, mely ezt az új iparágat létrehozta. 1951-ben még csak alkatrészgyártásról, orsó- és gyűrűgyártásról beszélhetünk. Az első 3 db központi súlyterhelésű nyújtómű 1952- ben készült és fejlődött 1957-ben egészen 68 darabszámig. Ebben az évben már az első komplett gép, a szalagnyújtógép gyártásra is került. A következő esztendőben 25 db pamutipari gyűrűsfonógépet gyártott a Fonógépgyár. - A tulajdonképpeni fejlődést azonban nem az első magyar gyűrűsfonógéptől kell számítani, amely végeredményben az Ingolstadt-i gép magyar változata volt, hanem 1957-től, amikor a klasszikus nyújtóműről áttértünk a modern, lengőkaros rugóterheléses nyújtóműre. A nagyarányú fejlődés igazán abból mérhető le, hogy- míg 1957-ben még csupán 7 db nyújtóművet gyártottunk, addig ma ez a szám 166 db-ra nőtt. A lengőkaros nyújtómű jelentőségét nem kívánom itt részleteiben ismertetni, hiszen - úgy hiszem - a fonószakemberek részéről ez jól ismert. Az eddig gyártott több,mint 420 nyújtómű pontos gazdasági eredményét és beruházási megtakarítását pontos számadatokkal megadni nem lehet, hiszen az fonodánként is változik. - Az óvatos becsléssel végzett kalkuláció azt mutatja, hogy az eddig gyártott 420 db lengőkaros nyújtómű mintegy 50 előfonógépet tett feleslegessé és ez maga kb. 9 millió forint értéket tesz ki.
A Miskolci Pamutfonó 1959-ben készített továbbfejlesztési javaslatában, amelyet Kőszegi Ottó és Hegyi Géza elvtársak készítettek, és amelynek egyik sarkalatos pontja 88 db PK-211 típusú nyújtóműre történő áttérés, egy évre 1 millió kg termelési többletet helyez kilátásba,- ami 11 millió forintos üzemi nyereségtöbbletet eredményez. Vissza