Előszó
I. MUNKAÉLETTAN
A munkaélettan fogalma
A munkaélettan a szervezetben munka közben végbemenő változásokkal foglalkozik.
Az élettani jelenségek munka közben megváltozása rendkívül bonyolult. A munka során az izomzaton és a központi idegrendszeren kívül a szervezet valamennyi szervében és szervrendszerében változások jönnek létre.
A munkaegészségtan feladata és célja az, hogy megismerjük mindazokat a munka közben létrejött, a szervezetre káros ártalmakat, amelyek nagymértékben befolyásolják a munkás egészségét és munkaképességét, megismerjük a munkaártalmak elleni védekezés módjait.
A munkaegészségtan megismerteti a különböző munkafolyamatok közben a szervezet igénybevételét és igyekszik az állapot egyszerű regisztrálása mellett - amennyiben az szükséges és lehetséges - kedvező irányban befolyásolni a szervezetet abban, hogy reakciói élettani hatásokon belül maradjanak.
Munka és energia
A munka közben kifejtett izomműködés energiát igénylő folyamat Az energiát a szénhidrátok és zsírok égése szolgáltatja, míg a fehérjék az izomműködés során oly kismértékben oxidálódnak, hogy a számításból kihagyhatok.
Az izomműködés közben felszabaduló kémiai energia nem alakul át teljesen mechanikai munkává, hanem egyrészt dinamikailag nemleges összehúzódásokra fordítódik, tekintélyes részét pedig a szervezet meleg formájában leadja a környezet felé. Az izomösszehúzódás mindig hőemelkedéssel jár együtt.
Vizsgálatok alapján megállapították, hogy az emberi munka energiakihasználási hányadosa 10-30 % között mozog, de általában közelebb van a 10 %- hoz, mint a 30 %-hoz.
Az energiakihasználás hányadosa igen nagy ingadozást mutat. Több tényezőtől függ, igy:
a) a gyakorlottság fokától,
b) a munka gyorsaságától
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal