kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 1.180 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. |
I. kötet | |
Általános anyagismeret | |
Az építőanyagok jelentősége, fejlődése, felosztása | 13 |
Bevezető | 13 |
Az építőanyagok fejlődése és jelentősége | 17 |
Az építőanyagok felosztása, értékelése | 32 |
Az anyag felépítése, szerkezete, vegyi tulajdonságai | 34 |
Az anyag felépítése, szerkezete | 34 |
Az anyag vegyi tulajdonságai | 38 |
Az építőanyagok fizikai tulajdonságai | 43 |
A fajsúly és térfogat | 44 |
A tömörség és hézagosság (lyukacsosság) | 47 |
Hidrotechnikai tulajdonságok (nedvesség, vízfelvétek, nedvfelvétel, vízzáróság, fagyállóság) | 50 |
Keménység, kopási ellenállás, hasíthatóság | 54 |
Hőtechnkikai tulajdonságok | 61 |
Az építőanyagok szilárdsági tulajdonságai | 70 |
Általános megjegyzések | 70 |
A szilárdsági vizsgálatok felosztása - A szilárdság fogalma | 73 |
Szilárdsági alapfogalmak | 77 |
Statikus vizsgálatok | 90 |
Tartós vizsgálatok | 108 |
Fárasztó vizsgálatok | 118 |
Dinamikus vizsgálatok | 123 |
A mérés végrehajtása és eredményeinek értékelése | 127 |
A szilárdságvizsgáló berendezések | 127 |
Alakváltozásmérő berendezések | 131 |
Az alakváltozásmérés eredményeinek szilárdságtani értékelése | 145 |
A mérési eredmények matematikai értékelése | 158 |
Táblázatok jegyzéke | 216 |
Irodalom | 216 |
A fa | |
A fagazdálkodás általános kérdései | 217 |
A fa gazdasági jelentősége | 217 |
A fagazdálkodás hazai kérdései | 219 |
A fa műszaki értékelése | 220 |
A fa szerkezete és felépítése | 220 |
Általános megjegyzések | 220 |
A fa makroszkopikus vizsgálata | 222 |
A fa mikroszkopikus vizsgálata | |
A fák felépítése | 225 |
A fa származástana, termelése, fajtája | 227 |
A fa származása, termelése | 229 |
Az építőifa fajtái és azok felismerése | 229 |
A fa vegyi tulajdonságai | 230 |
A fa vegyi elemi összetétele | 239 |
A fát alkotó vegyületek | 239 |
A fa fizikai tulajdonságai | 240 |
A fa nedvességtartalma és szerepe | 241 |
A fa duzzadása (dagadása) és zsugorodása | 242 |
A fa fajsúlya és térfogatsúlya | 247 |
A fa hő- és elektrotechnikai tulajdonságai | 251 |
A fa keménysége, kopási ellenállása | 254 |
A fa egyéb fizikai jellemzői | 256 |
A fa mechanikai (szilárdsági) tulajdonságai | 291 |
Nyomószilárdság | 292 |
Szakító (húzó)-szilárdság | 274 |
Hajlítószilárdság | 277 |
Nyírószilárdság | 280 |
Csavarószilárdság | 282 |
Ütőszilárdság | 286 |
A fa terhelés okozta alakváltozásai | 285 |
A fahibák és betegségek | 290 |
A fa hibái | 290 |
A fa betegsége | 294 |
A fa tartóssága és védelme | 302 |
A fa tartósítása | 303 |
A fa tűzvédelme | 307 |
A fatulajdonságok megjavítása | 308 |
Fontosabb szabványok | 309 |
Táblázatok jegyzéke | 309 |
Irodalom | 310 |
A fémek | |
A fémekről általában | 311 |
A fémek jellemzése, felosztása | 312 |
Fémek szerkezete | 313 |
Ötvözetek szerkezete, állapotábrák | 314 |
Ötvözetek kristályosodása | 321 |
A fémek fizikai tulajdonságai | 323 |
Szilárdságtani vizsgálatok | 325 |
Technológiai próbák | 326 |
Hibakereső anyagvizsgálat | 337 |
A fémek korróziója | 339 |
A vas és az acél | 355 |
A vas nemzetgazdasági jelentősége | 355 |
A vas- és acélgyártás | 357 |
Az acél alakítása | 371 |
Az acélok hőkezelése | 375 |
Az acél kérgesítése, felületi kezelése | 380 |
Az acél hegesztése | 384 |
Az acélok mechanikai tulajdonságai | 396 |
Acélfajták | 404 |
Az építőipar vasellátottsága | 418 |
A vas és acél korróziója | 420 |
Az acél tartósítása | 421 |
Az alumínium és egyéb fémek | 422 |
Az alumínium és ötvözetei | 422 |
Magnézium | 438 |
A réz és ötvözetei | 439 |
Az ólom | 442 |
Az ón | 443 |
A horgany | 444 |
Egyéb fémek | 445 |
Fontosabb szabványok | 445 |
Táblázatok jegyzéke | 446 |
Irodalom | 447 |
Név- és tárgymutató | 449 |
II. kötet | |
A természetes kövek | |
A természetes kő felépítése, osztályozása, fajtája, termelése | 17 |
A kő felépítése, osztályozása | 17 |
A kő fajtái | 19 |
A kő termelése, megmunkálása | 24 |
A természetes kő fizikai és szilárdsági tulajdonságai | 26 |
Általános megjegyzések. Mintavétel | 26 |
A fizaikai tulajdonságok | 27 |
A szilárdsági tulajdonságok | 34 |
A természetes kő tartóssága és védelme | 44 |
Általános megjegyzések | 44 |
Az időállóság | 45 |
A kő védelme | 46 |
A természetes kő felhasználása az építőiparban | 48 |
Természetes építőkövek magasépítési célokra | 48 |
Természetes építőkövek mélyépítési célokra | 50 |
A természetes kő felhasználása adalékanyagként és nyersanyagként | 54 |
Fontosabb szabványok | 57 |
Táblázatok jegyzéke | 57 |
Irodalom | 58 |
A kötőanyagok | |
A kötőanyagokról általában | 59 |
A kötőanyag fogalma | 59 |
A kötőanyagok osztályozása | 59 |
Levegőn szilárduló (nem hidraulikus) kötőanyagok | 61 |
A mész | 61 |
A gipsz | 69 |
Magnézia | 74 |
Gyengén hidraulikus kötőanyagok és hidraulikák | 76 |
Hidraulikus mész | 77 |
Románcement | 78 |
Mészpuccolán | 79 |
Hidraulitok | 80 |
Hidraulikus kötőanyagok | 91 |
Általános megjegyzések. Osztályozás. Előállítás | 91 |
A cement vegyi összetétele | 97 |
A cement fizikai és szilárdsági tulajdonságai | 105 |
A cementfajták és azok alkalmazási területe | 126 |
Fontosabb szabványok | 134 |
Táblázatok jegyzéke | 134 |
Irodalom | 135 |
A beton | |
A beton és alapanyagai általában | 137 |
A beton meghatározása és fajtái | 137 |
A víz | 138 |
Az adalékanyag | 140 |
A beton jellemzői | 167 |
A friss beton jellemzői | 167 |
A megszilárdult beton fizikai jellemzői | 182 |
A megszilárdult beton szilárdsági jellemzői általában | 193 |
A beton nyomószilárdsága | 194 |
A beton húzó- és nyírószilárdsága | 203 |
A beton hajítóhúzó- és nyírószilárdsága | 207 |
Összefüggések a beton szlárdsági jellemzői közt | 213 |
A szilárdsági jellemzők Mohr-féle ábrázolása | 222 |
A beton alakváltozási jellemzői | 236 |
A beton tartósszilárdsága. Fáradás. Szívósság. | 247 |
A beton jellemzőit befolyásoló tényezők | 262 |
A cementmennyiség és minőség | 263 |
A vízmennyiség | 268 |
Az adalékanyag | 275 |
A beton kora | 294 |
A készítési, kezelési és tárolási körülmények | 298 |
Különleges tényezők hatása a betonra | 310 |
A hőmérsékletváltozás hatása | 310 |
A fagy hatása | 311 |
A mesterséges melegítés hatása | 314 |
A beton különböző adalékai és javítóanyagai | 317 |
Vegyi hatások | 319 |
Különleges betonfajták | 327 |
A lövellt beton (torkrétbaton) | 327 |
A pörgetett beton | 327 |
A vakuumbeton | 329 |
A kolkrétbeton, prepaktbeton | 329 |
A víz alatti beton | 332 |
Az úsztatott beton | 334 |
A vízzáró beton | 335 |
A sugárvédő beton | 338 |
A betontervezés és ellenőrzés | 344 |
A betonkeverés alapfeltételei | 344 |
A betonkeverés megválasztása | 350 |
A beton helyszíni ellenőrzése és előállítása | 355 |
Fontosabb szabványok | 365 |
Táblázatok jegyzéke | 366 |
Irodalom | 367 |
A habarcs | |
A habarcs általában | 373 |
A habarcs meghatározása és osztályozása | 373 |
A habarcs tulajdonságai és vizsgálata | 374 |
A friss habarcs tulajdonságai | 374 |
A megszilárdult habarcs tulajdonságai | 377 |
A habarcs anyagai | 378 |
Kötőanyagok | 378 |
Adalékanyagok, javítóanyagok, víz | 382 |
A habarcs fajtái | 384 |
A falazóhabarcs | 384 |
A vakolóhabarcs | 387 |
Egyéb habarcsok | 389 |
A habarcs hibái és károsodása | 393 |
A habarcs szilárdságának, tapadásának és térfogatállandóságának elégtelensége | 393 |
A falazat kivirágzása | 395 |
Fontosabb szabványok | 396 |
Táblázatok jegyzéke | 396 |
Irodalom | 397 |
Mesterséges kövek | |
Mesterséges kövekről általában | 398 |
Cementbeton | 399 |
Történelmi fejlődés | 399 |
Nyersanyagok | 401 |
Gyártás | 403 |
Gyártmányok | 406 |
Mészszilikát | 427 |
Történelmi fejlődés | 427 |
A szilárdulás folyamata | 428 |
Nyersanyagok | 428 |
Gyártás | 428 |
Gyártmányok | 429 |
Magnéziabeton | 430 |
Általános tulajdonságok | 430 |
Nyersanyagok | 431 |
Gyártás és gyártmányok | 433 |
Fontosabb szabványok | 435 |
Táblázatok jegyzéke | 435 |
Irodalom | 436 |
A kerámiai építőanyagok | |
A kerámiai anyagok és a kerámiai építőanyagok jellemzése | 437 |
Tégla- és cserépgyártmányok | 437 |
A tégla és cserép nyersanyagai. Az agyag | 438 |
A tégla és cserépgyártás technológiája | 440 |
Tégla- és cserépgyártmányok. A gyártmányok műszaki jellemzői | 442 |
Tűzálló építőanyagok | 457 |
A tűzálló építőanyagok jellemzése | 457 |
A samott és a timföldtartalmú anyagok | 460 |
A szilika | 464 |
Magnéziumokid alapanyagú tűzálló anyagok | 467 |
Grafit-, koksz- és szilíciumkarbidalapú tűzálló anyagok | 468 |
Épületkerámiai díszítóelemek | 469 |
A terrakotta | 469 |
Mázas és angolos építőelemek | 470 |
Kályhacsempe | 471 |
Fajanszgyártmányok | 473 |
A fajansz és nyersanyagai. A fajansz és a finomkerámiai anyagok gyártástechnológiája | 473 |
A falburkoló csempe műszaki jellemzői | 476 |
Az egészségi áruk műszaki jellemzői | 477 |
Kőagyaggyártmányok | 478 |
A klinker és műszaki jellemzői | 478 |
A keramit és műszaki jellemzői | 480 |
A padlóburkolólap és műszaki jellemzői | 481 |
A kőagyagcső és műszaki jellemzői | 483 |
Porcelán- és szteatitgyártmányok | 483 |
A porcelán | 484 |
A szteatitgyártmányok | 485 |
A villamosipari porcelán- és szteatitgyártmányok műszaki jellemzői | 486 |
Fontoabb szabványok | 487 |
Táblázatok jegyzéke | 487 |
Irodalom | 487 |
Könnyű építőanyagok | |
A könnyű építőanyagok jellemzése | 489 |
A könnyű építőanyagok építőipari jelentősége és csoportosítása | 489 |
A könnyű építőanyagok hő- és hangtechnikai tulajdonságai | 490 |
Szervetlen könnyű építőanyagok | 498 |
Kovaföldgyártmányok | 498 |
Közönséges agyagból gyártott könnyű anyagok: porozit vagy kőszivacsépítőelemek | 501 |
Agyagkötésű porszénhamu építőelemek | 502 |
Duzzasztott kőzetek felhasználásával előállított könnyű építőanyagok | 503 |
Tűzálló anyagokból előállított könnyű építőanyagok | 506 |
A pórusos gipsz | 510 |
A habüveg | 510 |
Ásványi rostos és szálas anyagok | 511 |
Az alfolszigetelés | 515 |
Szerves könnyű építőanyagok | 515 |
Parafagyártmányok | 515 |
Szerves rostos és szálas anyagokból előállított gyártmányok | 519 |
Könnyű szerves műanyagok | |
Fontosabb szabványok | 521 |
Táblázatok jegyzéke | 522 |
Irodalom | 523 |
A könnyűbeton | |
Adalékanyaggal előállított könnyűbetonok | 524 |
Az adalékanyaggal előállított könnyűbetonok alkotórészei | 525 |
Az adalékanyagos könnyűbeton tervezése | 532 |
Az adalékanyaggal készített könnyűbeton tervezése | 536 |
Sejtesített könnyűbetonok | 539 |
Általános megjegyzések | 540 |
Alapanyagok és sejtképzők | 542 |
Sejtbetonok | 545 |
Különleges sejtbetongyártmányok | 546 |
Mikroporitok | 547 |
A könnyűbeton fizikai és mechanikai tulajdonságai | 558 |
Fontosabb szabványok | 558 |
Táblázatok jegyzéke | 559 |
Irodalom | 559 |
A bitumen, a kátrány és a szigetelő anyagok | |
A bitumen termelésének és feldolgozásának általános kérdései | 561 |
A bitumen keletkezése, termelése | 561 |
A bitumentermelés fejlődése és műszaki jelentősége | 562 |
A bitumen összetétele és vegyi szerkezete | 563 |
A bitument alkotó vegyületek szerkezete | 563 |
A bitumen vegyi összetétele és a C/H viszony | 565 |
A bitument alkotó jellegzetes anyagcsoportok szétválása | 566 |
A gyűrűanalízis | 568 |
A bitumen minőségének ellenőrzése, a szabvány vizsgálati előírásai | 570 |
A bitumen vegyi tulajdonságai | 575 |
A bitumen állandósága, vegyi ellenállóképessége | 575 |
Savak, lúgok hatása a bitumenre | 576 |
Kenőanyagok, zsírok, gázolaj, petróleum, benzin, növényolaj, állati zsírok (tej), organikus oldószerek, klórozott szénhidrogének hatása a bitumenre | 578 |
A bitumen fizikai tulajdonságai | 578 |
A bitumen kolloid szerkezete | 578 |
A bitumen sűrűsége | 579 |
A bitumen konzisztencia tulajdonságai | 580 |
A bitumen viszkozitása | |
A bitumen hőtechnikai tulajdonságai | 583 |
A bitumen felületi feszültsége, peremszög, határszög | 590 |
A bitumen elektromos tulajdonságai | 593 |
A bitumen szilárdsági tulajdonságai | 594 |
A bitumen képlékenysége | 594 |
A bitument tartalmazó keverékek szilárdsága | 594 |
Az ásványolajipar által előállított bitumenek és bitumentermékek | 595 |
Bitumenek | 595 |
Bitumentermékek | 595 |
A bitument feldolgozó eljárások áttekintése | 596 |
Meleg és hideg aszfaltkeverési eljárások | 600 |
Szigetelési eljárások | 601 |
Szigetelőlemezek | 601 |
A kátrány | 605 |
A kátrány előállítása és összetétele | 605 |
A kátrány fizikai tulajdonsága | 606 |
Az útikátrányok vizsgálata | 607 |
Kátrány- és bitumenkeverékek | 607 |
A bitumen szállítása, tárolása, olvasztása | 608 |
Fontosabb szabványok | 610 |
Táblázatok jegyzéke | 610 |
Irodalom | 611 |
A műanyagok | |
A műanyagok általános tulajdonságai | 612 |
A műanyagok fogalma | 612 |
A műanyagok legfontosabb általános jellemzői | 612 |
A műanyagok előállítására szolgáló reakciók | 613 |
Funkcionalitás fogalma, polifunkciós sajátságok | 614 |
A műanyagmolekulák mérete | 615 |
Polimolekularitás és molekulasúly eloszlás | 617 |
A makromolekulák alakja | 619 |
A műanyagok molekulájának szerkezete és a műanyagok megjelenési formái:. szál, gyanta, kaucsuk | 619 |
A műanyagok termikus sajátságai | 620 |
A műanyagok mechanikai tulajdonságai | 622 |
A műanyagok műszaki tulajdonságainak vizsgálata | 623 |
Műanyag típusok | 624 |
Polikondenzációs műanyagok | 624 |
Poliaddíciós műanyagok | 632 |
Polimerizációs műanyagok | 633 |
Természetes alapú műanyagok | 639 |
A műanyagok feldolgozási módjai és a legfontosabb alkalmazási területei | 640 |
Hőre keményedő műanyagok feldolgozása | 641 |
Hőre lágyuló műanyagok feldolgozása | 642 |
Egyéb feldolgozási módok | 643 |
A műanyagok felhasználási és alkalmazási területei | 644 |
Műanyagok alkalmazása az építőiparban | 645 |
Fontosabb szabványok | 648 |
Táblázatok jegyzéke | 648 |
Irodalom | 648 |
Az üveg | |
Az üvegről általában | 649 |
Az építészeti üvegek jellemzése és felosztása | 650 |
Az üveg szerkezete | 650 |
Az üvegek kémiai-fizikai tulajdonságai | 652 |
Építészeti üvegek vizsgálata | 658 |
Az építészeti üveg előállítása | 660 |
Az üveggyártás története | 660 |
Építészeti üvegek összetétele, nyersanyagai | 662 |
Üveggyártó berendezések, üveggyártás | 665 |
Préselt üveg építőelemek | 670 |
Egyéb építészeti üvegek | 673 |
Fontosabb szabványok | 673 |
Táblázatok jegyzéke | 674 |
Irodalom | 674 |
A festékek | |
Bevezetés | 675 |
Kötőanyagok | 676 |
Vizes kötőanyagok | 676 |
Olajos kötőanyagok | 677 |
Emulziós kötőanyagok | 679 |
Lakkok | 679 |
Festőanyagok | 680 |
Általános tulajdonságok | 680 |
Porfestékek | 681 |
Szerves színezékek | 682 |
Bronzok | 682 |
Egyéb alkotórészek | 688 |
Pácok | 688 |
Hígítók | 688 |
Szárítók | 688 |
Alapozók | 688 |
Festékek | 689 |
A festékek fontosabb jellemzői | 689 |
A festékfilm fontosabb tulajdonságai | 690 |
Fontosabb szabványok | 691 |
Táblázatok jegyzéke | 693 |
Irodalom | 693 |
Név- és tárgymutató | 695 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.